Információk, érdekességek

Karamellás almaleves szegfűborssal bolondítva

2024. október 28.

A jófajta almánál nem sok zamatosabb és vitamindúsabb étel van, és ha értjük a módját, olyan különleges levest varázsolhatunk belőle, hogy a mesterszakácsok is megirigylik!  

Hozzávalók:
4 közepes savanykás alma
4 evőkanál cukor
1 darabka fahéj
3 szem szegfűbors
2 dl fehér bor
(betétnek tejbegríz)

Elkészítés:

4 közepes almát lereszelünk, és 2-3 kanál piruló cukorhoz adunk, amibe egy nagyobb darab fahéjat és 3 szem szegfűborsot dobtunk. Pár perc alatt megbarnul, és összeesik.

2 deci fehér borral /elhagyható/ + 1 dl vízzel felengedjük, vagy 3 dl vízzel, ha a bort kihagytuk. A fűszerek eltávolítása után turmixoljuk, lehűtjük. 

Sűríthetjük tejszínhabbal, kínálhatjuk tejbegrízzel: keményebbre főzött tejbegrízt, ha kihűlt, kanállal kiszaggatunk, és ezt tesszük a levesbe.

Miért kívánunk meg bizonyos ételeket?

2024. október 14.

Azon túl, hogy esetleg a tápanyagtartalmuk hiánypótlást adhat a szervezetünknek. Természetesen ez is kapcsolódik, kapcsolódhat az érzelmeinkhez épp annyira, mint amennyire az éhségünkhöz.  

Azt tudjuk, hogy sokan érzelmi evőkként a szomorúságot, magányt, tanácstalanságot vagy akár a dühöt is képesek vagyunk étkezéssel elfojtani vagy vigasztalódni. Ugyanakkor nem csak kompenzációra használjuk az evést, hanem érzelmek felidézésére, újraélésére is.

Amikor megkívántam hirtelen egy ételt, akkor egy pillanatra beugrott vele egy érzés, és még épp el tudtam csípni, hogy mi is volt az. Ehhez kapcsolódóan eszembe jutottak korábbi hasonló esetek az ételekkel.

Például, amikor még ettem húst, többször váratlanul megkívántam a vajas-kolbászos kenyeret.

Nekem ez az étel sok-sok emléket felidéz és biztos vagyok benne, hogy Te is fel tudnál sorolni pár hasonlót a saját életedből. Ez a gyerekkoromhoz kötődik. Sokáig nyaranta, amikor már kora reggel ragyogóan sütött a nap, hétvégente kinéztünk az ablakon és a szüleim mondták, hogy akkor ma is megyünk vízhez. Felkerekedtünk és elautóztunk valamelyik városközeli tóhoz.

Ilyenkor anyukám csomagolt útravalót. Én leginkább a vajas-kolbászos kenyérre emlékszem. Gyerekként egész nap játszottam kedvemre a vízben, ismerkedtem vagy épp száradtam a napon. És amikor megéheztem, kiszaladtam a partra, a hajamból is folyt a víz, ugrás a törölközőre és bontogattam a szendvicseket. Hűtőtáskánk nem volt, így a nap átforrósította az ételeket. A kenyér meleg volt, a vaj megolvadt, a kolbászból kissé kiolvadt az olaj. És a kenyér mindezt beszívta. Én pedig imádtam ezeket az olvadt kolbászos kenyereket! 

Azután amikor hirtelen bevillant, hogy de szívesen ennék kolbászos kenyeret, megfigyelve magam láttam, hogy valójában nem is az ételre vágytam, hanem arra a Pillanatra, amikor régen azokat az olvadt szendvicseket ettem. Arra az elégedettségre és gondtalanságra a napon száradva...

Jó tudni, hogy milyen étel milyen érzelmeket hordoz a számunkra. Mert akár engedünk végül a belső késztetésnek és eszünk végül, akár nem: Ha tudjuk, hogy valójában egy érzelmet kívántunk meg általa, akkor ezt a hiányt pótolhatjuk az életünkben. Ha másképp nem menne, akkor emlékezéssel és az emlékek átélésével.

A vitamibomba cékla

2024. október 13.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

2024. október 02.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között.  Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

A szénhidrát az üzemanyagunk

A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez; kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és ún. glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mozgást feltöltött glikogénraktárakkal (szénhidrátraktárakkal) kell megkezdeni. Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal.

Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre. A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat.Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, amelyeket így csoportosítunk:
– Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
– Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
– Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a „cukormentes” felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint,aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor). 
– Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.

7+1 ok, amiért képtelen vagy lefogyni!

2024. szeptember 24.

Napi rutin, íz-, és illat kavalkád, megszokások, kedvenc ételek. Ezek és más indokok, speciális helyzetek sora vezet oda, hogy képtelen vagy lemondani az ételről és folyamatossá válik a túlevési szindróma. Étkezési berögződések, harapnivaló szokások, durván fennragadt kilók. Csapdák, amikre jó, ha figyelsz.  

Megszokás
Ha minden nap ugyanabban az órában reggelizünk, ebédelünk és vacsorázunk, arra tanítjuk a testünket, hogy bizonyos időszakokban várja az élelempótlást. Még akkor is, ha egyébként nem korog a gyomrunk. Reggel automatikusan kinyitod a hűtőajtót, értekezlet után bevágod az ebédet, és alig várod, hazaérj, hogy vacsorázhass egy jót. Reandy Seely, a Cincinnati Egyetem professzora szerint azért vagyunk éhesek például délidőben, mert az elmúlt 100 napban akkor ebédeltünk.

Gusztaságok látványa
A fénykép feltalálóját is okolhatjuk a plusz dekák miatt. Az agyunk ugyanis nem tesz különbséget aközött, hogy kedvenc ételünket vagy csak annak kétdimenziós mását látjuk – véli a professzor.A testünk érzékeli, hogy ennivaló van a környéken, és felkészül rá, hogy az be fog kerülni a szervezetünkbe. Ezért indul el a nyálelválasztásunk anyuka almatortája és a reklámokban szereplő almatorták láttán egyaránt.

Illat zivatar - bepörget
A szaglás kulcsfontosságú eleme a folyamatnak, melynek során érzékeljük, hogy kaja van a közelben. Amint kiszimatolunk valami finomat, beindul az inzulinelválasztás, ami éhségérzetet okoz. A látvány és a szag együtt beindítják a lavinát a szervezetben: minden porcikánk ételre vágyik.

Pityókásan megéhezünk – a sörkorcsolya szindróma
Tudományosan még nem bizonyították be, hogy az alkohol miatt ennénk többet, de a fogyókúrázók többsége szerint nehezebb tartaniuk a diétát, miután alkoholt fogyasztottak. Az alkholokban is sok kalória van, de mások meg arra esküsznek, hogy a partyk alatt elveszi az alkohol az étvágyat. Minden esetre sokan ráesznek.