Információk, érdekességek
A nő varázsereje a szaglása
2026. április 20.
Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.
Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?
Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?
Az illatokkal.
A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.
Mit üzennek a nők?
2026. április 10.
Azt, hogy milyenek a nők lányként, feleségként, anyaként, nagymamaként, mindenki sokféleképpen meg tudja fogalmazni.
Nekem az egyik kedvenc jellemzésem, ahogyan Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író emlékezik a nagymamájára.
„…tökéletes Oroszlán volt. Ennek köszönhette, hogy létre tudta hozni azt a matriarchátust, melynek hatalma a legtávolabbi rokonokig is és a legváratlanabb helyekre is kisugárzott, mint egy naprendszerben, melyet ő a konyhájából irányított (…) mialatt a babfőzeléket kavargatta.”
És valóban. Szeretném azt hinni, hogy tényleg ilyenek vagyunk. (De a mai, modern nagymama másik kezében egy laptop is van.) Igazgatjuk a saját életünkön kívül a családtagokét is.
Egyszerre több mindennel foglalkozunk, és több mindenre gondolunk.
A mai rohanó világ megköveteli a strukturált, logikus gondolkodást, az operatív munkák gyors és hatékony elvégzését, az időmenedzselés tudományának elsajátítását. Legyen szó nőről vagy férfiről, ez mindenkire vonatkozik. Ha nem tudjuk felvenni a napi ritmust, a világ ritmusát, elvesztünk.
A nők társadalmi helyzete
2026. április 09.
Az ideálkép és a valóság fontossága
Sandro Botticelli Vénusz születése című világhírű festménye a XV. századi itáliai reneszánsz egyik legismertebb remekműve. A szerelem és szépség istennője itt egy kagylóhéjon érkezik a tengerpartra, a nyugati szél és egy nimfa kíséretében, a klasszikus szépségideál megtestesítőjeként. Éteri, megközelíthetetlen és mégis kiszolgáltatott, amolyan igazi férfifantázia.
Ez az idealizált, lírai ábrázolás persze már akkor is távol állt a korabeli társadalom általános nőképétől, miként ma sem a kifutókról ismert szupermodellek jönnek szemben a boltban, és ezt nem is várja el senki. Az azonban sokat változott az évszázadok alatt, hogy az alapvetően férfielvű nyugati társadalmakban hogyan is tekintett a maszkulin többség a nőkre, és milyen elvárásokkal élt velük szemben. (Itt fontos megjegyezni, hogy bár a férfi-nő arány demográfiai szempontból nagyjából kiegyensúlyozott volt mindig is, szociológiailag azonban mindig az a többség, aki előnyöket élvez, és hatalma van, miközben az a kisebbség, akit hátrányosan megkülönböztetnek. Így lett kisebbség a nőkből a legtöbb kultúrában.)
Ahonnan indultunk: a kettősségek korszakai
A középkori Európában a férfiak (és rajtuk keresztül a társadalom) viszonyát a nőkhöz alapvető kettősség jellemezte.
- Az „igazi nő” modellje egyfelől Szűz Mária volt, mint a tiszta, önfeláldozó, az anyaságot megjelenítő ideál.
- De a kereszténység dominálta világképben fontos volt Éva is. Mint a bűn forrása, a gyenge, aki egyszerre kísértő és kísérthető, szóval mindenképpen olyan, akinek a férfi védelmére és felügyeletére van szüksége.
Rohanó világunk
2026. április 07.
A márciusi Patika Magazin egy különleges szám volt, melyben a nőkkel foglalkozunk többféle megközelítésben.
Ehhez kapcsolódóan jutottak eszembe a gondolatok arról a megfoghatatlan, felfoghatatlan dologról, ami a legértékesebb a mai rohanó világunkban, amiből a nőknek általában sosincs elég.
Mi ez?
Az idő. Ezt nem lehet pótolni, le-, vagy elcserélni, nem lehet pénzért többet venni belőle, nem lehet hajtani vagy visszaforgatni. Csak élni lehet benne.
Még egy további különlegessége, ami csak miránk, emberekre vonatkozik, hogy a vágy, előre látni a következő hetet, a hónap történéseit, kimondottan emberi tulajdonság.
Az állatok csak élnek az időben, míg mi a tudatában is vagyunk annak. Tudjuk, hogy van múlt, jelen és jövő.
A jó élet, a teljes, gazdag élet olyan, amelyben vannak célok és élvezetek is. Az élet akkor jó, ha elégedettek vagyunk a jelennel, reményeink, céljaink vannak a jövőnkkel kapcsolatban, és megbékéltünk már a múltunkkal.
Húsvéti finomságok
2026. április 04.
A húsvéti asztalunk csakúgy roskadozik a finomságoktól: tojás, bárányhús, kalács, sonka, tarja, hagyma, paprika, és megannyi nyalánkság. Vajon miért ezek az élelmiszerek, nyersanyagok a jellemzõ húsvéti alapanyagok? No, és a finomságokból mindenki mindent ehet?
Húsvét ünnepe
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: ezen a napon Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A kereszténység ünnepe mellett a megújulás, a tavasz, ünnepe is. Így a húsvéthoz kapcsolódó ételeknek, tevékenységnek megvan a maga vallási és természeti háttere, amit sokan már nem ismernek, s csak a húsvéti ételekre koncentrálnak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...479