Információk, érdekességek
Nem csak esztétikai kérdés: ezért fontos, hogy erős legyen a farizom
2025. május 18.
A fenék formálása a gerinc védelmét is szolgálja
A fenék formájáért felelős farizom a testünk legnagyobb izma, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és a mindennapi életminőségben is. Segíti a helyes testtartást, tehermentesíti a gerincoszlopot, és csökkenti a derékfájdalom kialakulásának kockázatát. Emellett javítja a járást, az emelést és az egyensúlyérzéket is. Egyre többen jönnek rá, hogy a cél nem pusztán a formás külső, hanem az egészséges, jól működő test – ennek pedig egyik alapja a rendszeres farizom-erősítés.
Egy nő számára a fenék kiemelt testrész, de az esztétikai oldal mellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy a farizmunk a testünkön lévő legnagyobb izom, így elég fontos szerepe van az életünkben. Nemcsak segít fenntartani a helyes testtartást, és csökkenti a gerincoszlopra nehezedő terhelést, de javítja a mozgásformákat, például a járást, futást és emelést is, mivel a farizmok kulcsszerepet játszanak a stabilitásban és a testmozgás hatékonyságában. Az erős farizmok segítenek megelőzni a derékfájást és javítják a medence stabilitását, ami különösen fontos a mindennapi aktivitások során.
Fodor Réka fitnesz oktatót a személyes tapasztalatai és a saját fejlődése vezették oda, hogy a női alakformálás, és különösen a farizomépítés szakértőjévé váljon. Néhány éve országos hírnévre tett szert, amikor igazságügyi orvosi szakvélemény készült a farizmáról, ugyanis sokan nem hitték el, hogy az eredeti. A példáját követve ma már több mint 100 ezer magyar nő az ő útmutatása alapján dolgozik a fenekén.
Hajklimax: a változókori hajhullás nem betegség, csak figyelmeztetés
2025. május 01.
A hajunk a testünk tükre. A változókor sok testi és lelki változással jár, amelyekből az egyik legszembetűnőbb a hajhullás. Hogy mi áll a hátterében, mit tehetünk ellene, és hogyan kezeljük, arra Dr. Lieber Andrea orvos- természetgyógyász-kozmetikus ad praktikus tanácsokat.
1. A hormonális egyensúly felborulása, különösen az ösztrogénszint csökkenése, közvetlenül hat a haj növekedési ciklusára. Az ösztrogén segít fenntartani a haj sűrűségét, így annak hiánya a haj ritkulásához és gyengüléséhez vezethet, amely a változókor alapvető tünete.
2. A változókorral járó hormonális ingadozások fokozhatják a stresszt, ami növeli a kortizol-szintet a szervezetben. A magas kortizolszint is hozzájárulhat a hajhulláshoz, mivel befolyásolja a haj növekedési ciklusát, lerövidíti a növekedési fázist, ezzel elősegítve a hajszálak idő előtti kihullását.
3.Bár a hajhullás gyakran a változókor velejárója, nem mindig ez az elsődleges ok. Számos más tényező is okozhatja, például tápanyaghiány, keringési probléma vagy stressz. Ezért érdemes alaposan kivizsgálni a problémát.
4. A megfelelő táplálkozás elengedhetetlen. Fogyasszunk olajos magvakat (dió, mandula, lenmag), leveles zöldségeket (spenót, articsóka), zsíros halakat (lazac, makréla) és kollagénben gazdag ételeket.
5. Az egészséges ételek mellett a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek is segítenek. A szelén és a cink támogatják a hajhagymák működését, a vas és a réz segítik az oxigénszállítást a fejbőrben. A D-vitamin a haj növekedési ciklusát támogatja, az Omega-3 és az Omega-7 hidratálják a fejbőrt és csökkentik a gyulladást.
6. A hajápolási rutin a változókorban kiemelten fontos. Kerüljük az agresszív samponokat, válasszunk hajerősítő formulákat, természetes összetevőkkel. Érdemes olyan, kifejezetten változókori hajhullásra kifejlesztett hajápoló termékcsaládot használni, amelyben sampon, balzsam, étrend-kiegészítő tabletta és szérum is található. Ez utóbbi a problémásabb területeket bemasszírozva fejti ki hatását. De ne mossuk túl gyakran a hajat, hogy megőrizzük természetes védőrétegét.
Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás
2025. április 23.
Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.
„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.
Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.
Már nem biztos, hogy az esti edzés árt az alvásnak
2025. április 11.
Bár az régóta köztudott, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a szorongást, szinte minden testi funkcióra kedvezően hat, a gyógyításban és a megelőzésben is kiemelt szerepe van, de sokáig tartotta magát az a nézet is, hogy esti edzés megzavarhatja a jó alvást. Az újabb vizsgálatok fényében azonban ez már korántsem biztos. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa ismertette a részleteket.
Miről szólnak az újabb kutatások?
Néhány évvel, egy évtizeddel ezelőtt még azt hangoztatták a kutatások, hogy a késői edzés rossz hatással lehet az alvásra. 2020-ban azonban egy kisebb kutatás, amelybe 12 egészséges férfit vontak be, azt találta, hogy a közepesen intenzív testedzés egyáltalán nem zavarja meg az alvást, ha azt a lefekvési idő előtt 90 perccel fejezik be. Mivel további ilyen eredmények is születtek, egy 23 tanulmány eredményeit összegző, átfogó munkában arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a közepesnél nem erősebb, 60-90 percig tartó és legalább a lefekvés előtt 1 órával befejezett edzés nincs rossz hatással az alvásra, sőt bizonyos esetekben még jó hatást is eredményezhet.
Vannak jobb „altató hatású” mozgásformák?
Nem minden mozgásforma van ugyanolyan hatással az alvásra, ezért, ha valaki estére tervezi a fizikai aktivitást, gondolja végig, pontosan milyen edzést is választ. A legfontosabb szempont az intenzitás: a közepes intenzitás az ideális a könnyebb elalvás és átalvás érdekében. Ezt a mezsgyét elérhetjük például jógával, gyors gyaloglással, úszással, biciklizéssel, nem túl megerőltető súlyzós edzéssel. A túl intenzív edzés esténként továbbra is kerülendő (legalábbis az alvás szempontjából), ugyanis stimulálja az idegrendszert és nagyon megemeli a pulzust, ami miatt nehezebb lesz elaludni. Ezért nem estére ajánlott időzíteni a futást, az ugrálással járó sportokat, a nagy súlyokkal történő sportokat, a HIIT edzést és a versenyszerűen űzött sportokra való felkészülést.
A másik fontos tényező, hogy legalább egy, de inkább másfél órával a tervezett lefekvés időpontja előtt fejezzük be a mozgást.
Az alvással és általában az egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban a legfontosabb, hogy a mozgás rendszeres legyen. Az ajánlások heti legalább 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitásra vonatkoznak azzal a kitétellel, hogy egy alkalommal legalább 30 percet mozogjunk, bár akinek ez túl megterhelő, kezdheti 15 perccel is. A lényeg, hogy ha sikerül olyan mozgásformát találni, amelyet élvezünk, könnyebben ki fogunk tartani mellette, és ezzel sokat teszünk a jó alvásért is – hangsúlyozza Vida doktornő.
Mit tehetünk még a jó alvás érdekében?
Tartsuk magunkat a rendszerhez
Ha még hétvégén is igyekszünk egy viszonylag fix napirendet tartani a közel azonos időben történő felkeléssel és lefekvéssel, rövid idő alatt stabilizálhatjuk a belső óránkat, így az alvásritmusunkat is.
Damaszkuszi rózsaolaj – a bőr aranya
2025. április 01.
A damaszkuszi rózsaolaj az egyik legkülönlegesebb és legértékesebb illóolaj a világon. Több mint 400 kémiai összetevőt tartalmaz, amelyek együttesen fejtik ki rendkívüli hatásaikat a bőrre és az emberi szervezetre. Nyugtató, fiatalító és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt évszázadok óta használják szépségápolásban és gyógyászatban egyaránt.
A damaszkuszi rózsa (Rosa damascena) ősi növény, amelynek eredete Perzsiába vezethető vissza. Az arab orvosok és alkimisták már a középkorban használták, és a keresztes háborúk idején jutott el Európába. Azóta is nagy becsben tartják, különösen a bolgár Rózsák Völgyében, ahol a legkiválóbb minőségű olajat állítják elő.
A rózsaolajat a rózsaszirmok lepárlásával nyerik ki. A szüretelés időzítése kulcsfontosságú: a virágokat hajnalban gyűjtik be, amikor a legmagasabb az illóolaj-koncentrációjuk. Egyetlen liter rózsaolaj előállításához 4-5 tonna frissen szedett szirom szükséges, ami magyarázatot ad arra, hogy miért tartozik a világ legdrágább illóolajai közé.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...119