Információk, érdekességek
Törje meg az ördögi kört! Szívelégtelenség és gyulladás a szervezetben
2024. április 24.
A szívelégtelenség és a gyulladásos folyamatok szoros kapcsolatban állnak egymással. Kétirányú kölcsönhatásban, hiszen a gyulladás előbb is kialakulhat, mint a szívelégtelenség, de a szívelégtelenség is fokozhatja a gyulladásos folyamatokat. Ezek később tovább rontják a szívelégtelen beteg állapotát, ami tovább gyorsítja a szívelégtelenség stádiumainak előrehaladását. Így könnyen egy ördögi kör alakulhat ki, melyben a betegek kilátásai egyre rosszabbak lesznek. Éppen ezért a legnagyobb feladat ennek az ördögi körnek a megszakítása.
Nem véletlen, hogy a szívelégtelenség legfőbb kockázati tényezői között nemcsak a genetikai hajlam és a kardiológiai betegségek szerepelnek, de az olyan gyulladásos állapotot eredményező faktorok is, mint az egészségtelen életmód, a túlsúly, a dohányzás, és a túlzott alkoholfogyasztás. Ha az ezáltal okozott gyulladásos állapot hosszú ideig fennáll, könnyen kialakulhat a szívelégtelenség, vagy más kóros állapotok, mint például a diabétesz, az allergia, vagy a pikelysömör.
De mi is az a gyulladás?
A gyulladás a szervezet gyógyító folyamatai közé tartozik, amellyel a testünk a fertőzések és sérülések ellen próbálja megvédeni magát. Kétféle gyulladást különböztet meg az orvosi gyakorlat:
- Az akut, azaz hirtelen fellépő gyulladást, mely általában a szervezet első válasza egy sérülésre vagy betegségre. Például az is a szervezet gyulladása miatt alakul ki, amikor egy-egy felszíni vágás környékén bepirosodik a bőrünk. A gyulladás ilyenkor erősebb véráramlást vált ki. Normális esetben ez csak pár napig tart, amíg a különböző immunsejtek beindítják szervezetünk gyógyító folyamatait, de egyes esetekben ez tartóssá is válhat.
- A krónikus, azaz hosszantartó gyulladás hónapokig vagy akár évekig is tarthat, ami ilyenkor már egészségünkre is kockázatot jelent. Gyakran szív- és keringési megbetegedéseket okoz, mert a hosszantartó gyulladás alatt lerakódások keletkezhetnek az érfalakon, és ez vérrögök kialakulásához vezethet. A krónikus gyulladás növeli a szívelégtelenség kialakulásának esélyét is, ezért erre érdemes kiemelten odafigyelni. Mivel általában nem jár tünetekkel, sokszor csak vérvizsgálattal lehet megállapítani a fennállását.
Tehetünk valamit a tartós gyulladás kialakulása ellen?
Szerencsére a gyulladásos folyamatokat is valamennyire az irányításunk alatt tudjuk tartani. Azzal tehetjük a legtöbbet, ha olyan életmódot élünk, mellyel koleszterinszintünket, vérnyomásunkat és vércukorszintünket is egészséges tartományban tartjuk, ezzel akár a szívelégtelenség súlyosbodását is késleltethetjük, lelassíthatjuk.
Hosszú távú következményekkel járhat, ha rosszul mosunk fogat
2024. április 24.
Már kisgyermekkorban megtanultuk, milyen fontos a napi kétszeri fogmosás. Van, aki azóta kínosan ügyel a szájhigiéniára, de van, aki a régi intelmek ellenére néha bizony elfelejti az esti fogmosást. Bármelyik csoportba is tartozzunk, az Euronics friss kutatása és a cég által felkért szakértő, Dr. Bérczy Kinga fogorvos gondolatai egészen biztosan új megvilágításba helyezik az egyik legfontosabb napi szokásunkat.
Nem biztos, hogy jól használjuk a fogkefénket
A fogmosás célja, hogy megelőzzük a foglepedékben lévő baktériumok által okozott betegségeket. Erre nincs hatékonyabb mód, mint a lepedék mechanikai úton történő eltávolítása, azaz a fogmosás. Azonban koránt sem mindegy, hogy ezt milyen technikával, milyen gyakorisággal és milyen hosszan hajtjuk végre.
„Naponta legalább két alkalommal, 2 percig és megfelelő mozdulatokkal szükséges a fogakat megtisztítani. Ha ezek közül bármelyik elmarad, az gyorsan ínygyulladást és fogszuvasodást okozhat. Ha ezek kezelése nem történik meg időben, további súlyosabb gyulladások is kialakulhatnak. Ez idővel nem csak fogvesztéshez vezethet, de az általános egészségre is rossz hatással van. A fogágybetegség összefüggésben állhat a cukorbetegséggel, a szív-érrendszeri betegségekkel és a koraszüléssel is” – hívja fel a figyelmet Dr. Bérczy Kinga.
Már a fogkefeválasztás sem mindegy
A szájhigiénia legfontosabb eszköze tehát a fogkefe, amelyből választhatunk kézi (hagyományos) vagy elektromos verziót. „A manuális fogkefék helyes és hatékony használatát külön meg kell tanulni. Ha nem jól használjuk a kézi fogkefét, a lepedék közel fele visszamaradhat a fogakon – árulta el Dr. Bérczy Kinga. – Az elektromos fogkefék használatát sokkal könnyebb elsajátítani, bizonyítottan biztonságosak és hatékonyabbak a lepedék eltávolításban, mint a kézi fogkefék. Ráadásul ma már számos kiegészítő funkcióval is rendelkeznek, amelyek tovább növelik a fogmosás biztonságosságát és a hatékonyságát. Ilyen például a nyomáskontroll, a pozíció érzékelő, vagy a fogmosás hatékonyságát mérő mobilapplikáció.”
Az Euronics, a saját vásárlói körében készített kutatásából ezzel szemben az látszik, hogy az elektromos fogkefék előnyei ellenére a legtöbben továbbra is manuális fogkefét, és ezeknek is inkább a puha vagy közepes erősségű változatát használják. A válaszadók mindössze nagyjából ötöde használ elektromos fogkefét, mivel azok előnyeinek ismerete még kevésbé elterjedt nálunk.
Mágneses vagy szónikus technológia?
Az elektromos fogkefék kínálatában könnyű elveszni, hiszen ma már számos megoldás között válogathatunk. Két fontosabb technológiát – mágneses és szónikus – érdemes megjegyeznünk. A mágneses technológia (iO) esetében a fogkefefej kicsi és kerek, szálai többféle mozgást kombinálva (oszcilláció-rotáció-mikrovibráció) távolítják el a lepedéket. Hatékony, ugyanakkor kíméletes és biztonságos a fogak, illetve és fogíny szempontjából. Az ilyen technológiával történt fogmosás után hasonlóan tisztának érezzük fogainkat, mint egy professzionális szájhigiénés kezelést követően.
A szónikus fogkefék szálai működés közben ide-oda mozognak, egyik oldalról a másikra, hasonlóan, mint amikor a manuális fogkefével sepregető mozgást végzünk. Hátrányuk, hogy fejük jellemzően ovális formájú, így egyes helyek nehezebben érhetőek el vele, nehezebb a lepedékeltávolítás. Szakirodalmi adatok alapján hatékonyabbnak bizonyulnak, mint a manuális fogkefék, ugyanakkor más elektromos fogkefékkel összehasonlítva, mint például a mágneses technológiájú (iO) fogkefék már nem ilyen egyértelmű a válasz.
Ezért nem szabad halogatni a hallásromlás kivizsgálását!
2024. április 20.
A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.
Csontosodási zavar a háttérben
A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.
Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.
Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?
Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél.
Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!
Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e.
A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.
A gyógytorna az egyik leghatékonyabb segítség vállfájdalomnál
2024. április 13.
A krónikus vállfájdalomnak számos oka van a túlterhelésből eredő problémáktól a porcsérülésig. A fájdalom mellett mozgásbeszűkülés is jelentkezhet, így nem csoda, hogy az érintettek mindenféle módon próbálnak javítani az állapotukon. Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza egy olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely szerint a gyógytorna sok esetben hatékonyabbnak bizonyult, mint a lökéshullám kezelés.
A szakszerű gyógytorna rendkívül sokat segíthet
Norvég kutatók publikálták korábban azt a tanulmányt, amelyben a krónikus vállfájdalom kezelési lehetőségeivel foglalkoztak. Ennek az igen gyakori problémának ugyanis számos kezelési módja ismeretes, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a szteroid injekciókúráig, az ultrahangos és lökéshullámos kezeléseiktől az akupunktúráig.
A szakemberek konkrétan az alacsony-közepes energiájú impulzusokat alkalmazó lökéshullám kezelés hatékonyságát hasonlították össze a felügyelt gyógytornáéval. A 104 fős kutatásban 18-70 év közti személyek vettek részt, akik legalább 3 hónapja vállfájdalommal küzdöttek. A véletlenszerűen kialakított csoportok közül az egyik hetekig tartó lökéshullám kezeléseken, a másik felügyelt gyógytorna foglalkozásokon vett részt, és egyik csoport sem kaphatott más kezelést a szükséges fájdalomcsillapítókon és gyulladáscsökkentőkön kívül.
A 6., 12. és 18. heti ellenőrzésekkor a fájdalmukat és a mozgáskorlátozottságukat kellett értékelniük egy skálán. Nyolc hét után a gyógytornás csoport 64 százaléka számolt be fájdalomcsökkenésről és szabadabb mozgásról, szemben a lökéshullámos csoport 32 százalékával. Ráadásul utóbbiaknak további kezelésekre is szükségük volt, míg a gyógytornások közül többen visszatérhettek a munkába is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lökéshullám terápia ne lenne hasznos, de sok esetben érdemes más kezelésekkel és a gyógytornával kombinálva alkalmazni azt.
Első a diagnózis
A vállfájdalom nagyon gyakran jelentkezik sportolóknál, megerőltető munkát végzőknél, leggyakrabban a túlerőltetés miatt. Kevesen gondolnak rá, de ezeknél a mozgástípusoknál legfontosabb lenne a megelőzés, a tudatos mozgás. Ugyanis csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató tevékenységet végezni, ha elég erősek az ott található izmok. Ha gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét. Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálnak, helyi, gyorsan ható szerekkel.
Most minden érintett megoszthatja a tapasztalatait: átfogó kutatás a mellrák ellen
2024. április 07.
A magyar női lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés. Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy kérdőívet állított össze, aminek célja, hogy átfogó képet kapjanak a mellrákkal diagnosztizáltak betegútjáról, kezelési tapasztalatairól és életminőségéről a kezelés alatt és azután. A kérdőívre adott válaszokból szeretnék feltárni a főbb nehézségeket a betegség felismerésével elinduló folyamatban, hogy ezek alapján a döntéshozókkal közösen dolgozhassanak a rendszer jobbításán.
Hazánkban az előző évtized alatt a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Emellett aggasztó tény, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő elhalálozás aránya 33%-kal meghaladta az uniós átlagot 2019-ben, ahol az emlőrák az egyik vezető, halálozásért felelős ráktípus a tüdő-, vastagbél-, és hasnyálmirigyrák mellett.
Egy magas minőségű, országos lefedettségű betegút kialakításának elősegítése érdekében az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy átfogó kérdőívet állított össze a már emlődaganattal diagnosztizált betegek számára.
“Magyarországon évente nyolc-kilencezer új beteget diagnosztizálnak emlőrákkal. A mellrák előfordulási tendenciái az idősebb (≥50 éves) nők körében összhangban vannak a nemzetközi megfigyelésekkel, így a szűrésre jogosult 45-65 év közötti korosztálynak mindenképp javasolt 2 évente szűrésre menni. Emellett az 50 éve alatti nőknél az emlőrák előfordulása közel 30%-kal nőtt az elmúlt egy évtizedben. A betegek beszámolói szerint a fiatalabb, szűrés alatti korosztályba tartozó nőknek sokszor az első vizsgálatig körülményes eljutniuk, nehezen kapnak vizsgálati időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy túl fiatalok a mellrákhoz. A korai felismerésnek óriási jelentősége van a betegség kezelésében. Többek között ezért is szeretnénk megérteni, mik azok a pontok a felismerés, diagnosztizálás és a kezelés során, amiken javítani lehetne.” – mondta el Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület alelnöke.
Általánosságban elmondható, hogy minél több kockázati tényezővel rendelkezik valaki és minél későbbi stádiumban kerül betegként diagnosztizálásra, annál rosszabb az életminősége, illetve túlélési esélyei. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban ez nem zárja ki a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Áttétes, másnéven metasztatikus emlőráknak nevezzük, mikor a daganat a test más részében kiújul, ami az emlőrákkal diagnosztizáltak akár kb. 20-30 %-nál előfordulhat. Bár az orvostudomány mai állása szerint az áttétes emlőrák nem gyógyítható, az utóbbi 20 évben rengeteg eredményes kutatás zajlott és zajlik napjainkban is a gyógyszeriparban, melynek eredményeképp lehetséges a hosszútávú – akár több évtizedes – túlélés is. A betegség kiújulásának kockázatát csökkentő terápiák alkalmazása a hazai kezelési gyakorlatban a betegek életminőségének megtartása mellett növelné a daganatmentes élet esélyét, lehetőséget jelentene a teljes gyógyulás valószínűségének növelésére.
Mindennél fontosabb, hogy az egészségmegőrzés területén a lehető legjobb lehetőségek álljanak rendelkezésre országos szinten a korai felismerést, diagnosztikát, gyógyszeres kezeléseket és rehabilitációt illetően. Olyan össztársadalmi együttműködésre van szükség, mely a demográfiai és gazdasági kérdéseket együtt kezeli a szociális és egyéni hatásokkal, és többszereplős párbeszédek útján komplex megoldási javaslatokat dolgoz ki a döntéshozók számára.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...155