Információk, érdekességek

Csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintet

2018. december 23.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk „rossz” és „jó” koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpontkardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

Nem kell ellenségként tekinteni a koleszterinre

A koleszterin maga nem egy eleve üldözendő anyag, sőt egy bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Így csökkenthetjük a „rossz”, vagyis az LDL koleszterin szintjét

A májunk elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas koleszterinszintet. Szarka Dorottya, a Budai Kardioközpont dietetikusa az elsődleges szabályra hívja fel a figyelmet: szem előtt kell tartani, hogy a telített és transz-zsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát.

Sajtos mogyoróálom

2018. december 15.

Jól hangzik? És ha hozzátesszük, hogy ez egy csirkés főétel?  

Hozzávalók:
50 dkg csirkemell 
3 dkg vaj
5 dkg liszt
3 db tojás
25 dkg reszelt Pannónia sajt
10 dkg darált mogyoró

Elkészítése:

A csirkemellszeleteket lisztbe, tojásba és sajtos mogyoróba forgatom, majd vajjal kikent jénai tálba teszem. A maradék tojást összekeverem a sajtos mogyoróval, majd a tetejére öntöm.

Fóliával letakarva 50 percig sütöm, ezután a fóliát leveszem, és még 10 percig pirítom.

Zöldségsalátával, ropogós francia kenyérrel kínálom.

5 szuper őszi zöldség és gyümölcs

2018. december 11.

Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.

1. A sokoldalú sütőtök

Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.

2. Gesztenye, nem csak süteménybe

Már a 4. században jóízűen ették őseink a sült gesztenyét, és még napjainkban is szívesen fogyasztjuk forrón sütve, őszi sétáink alkalmával. Végre érik a szelídgesztenye, így érdemes kihasználni, hogy nem a fagyasztóból kell előkapnunk egy agyoncukrozott gesztenyemasszát. Nem csak magában vagy sütemények töltelékeként fogyasztható, hanem húsok mellé is kínálhatjuk. A gesztenyével töltött pulyka akár egy őszi ünnepi ebéd főfogása is lehet.

Mit egyek, ha epebeteg vagyok?

2018. december 10.

Az epehólyag (vesica fellea) a máj alatt elhelyezkedő, zöldes színű, körte alakú, páratlan, üreges szerv. Ha az epefolyadék kiürülése az epehólyagból akadályozott, vagy az epe összetétele megbomlik, kőképződés és gyulladás alakulhat ki.

A máj által termelt napi 1–1,5 liter epefolyadék az étkezések közti szünetben az epevezetéken keresztül az epehólyagba folyik, ott tárolódik, és közben koncentrálódik.

Az epe szerepe:

• fontos szerepet tölt be a zsírok emésztésében azáltal, hogy a zsírokat kicsiny zsírcseppekké alakítja át, ezzel is segítve az emésztés folyamatát;
• az epében található epesók növelik a koleszterin, zsír, zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) oldhatóságát és azok felszívódását, továbbá serkentik a vízkiválasztást a vastagbélben, amely a béltartalom továbbhaladását segíti elő.

Leggyakoribb epebetegségek: epekőbetegség (cholelithiasis), akut és krónikus epehólyag-gyulladás (cholecystitis), epeútgyulladás (cholangitis), illetve -elzáródás.

Epekőbetegség

Az epekő az egyik leggyakoribb gastrointestinalis betegség a nyugati populációknál. Hozzávetőlegesen a kövek 80%-át koleszterintartalmú, a fennmaradó 20%-ot pedig pigmentkövek alkotják. Az epekő képződése több tényező együttes eredményeképpen jön létre. Bizonyított, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát, mint például a koleszterin-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalom, finomított cukrok és esetlegesen a hüvelyesek.
Emellett az elhízást is kockázati tényezőként tartjuk számon a kőképződés kialakulásánál.

Ha ez összejön, rögtön láthatjuk majd, hogy vegán-e egy élelmiszer

2018. december 09.

Európai polgári kezdeményezés indult, hogy az élelmiszereken képes címke jelölje: vegetáriánus, nem vegetáriánus vagy vegán élelmiszerről van-e szó. Egymillió aláírásra van szükség, hogy az Európai Bizottság tárgyalja a kérdést.