Információk, érdekességek
Másodszor is megfertőződhetek? Gyakori kérdések a hepatitisz C-ről
2024. április 02.
A hepatitisz, vagyis a májgyulladás leggyakrabban vírusfertőzés vagy alkoholbetegség miatt alakul ki, bár mérgező anyagok, drogok következtében és bizonyos állapotok, például autoimmun betegségek miatt is megjelenhet. Öt fő típusa közül a B és a C a leggyakoribb. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus szerint számos félreértés és kérdés merül fel a hepatitisz C kapcsán, amelyeket érdemes tisztázni.
Fontos kérdések a hepatitisz C-ről
A hepatitisz minden típusa súlyos?
A hepatitisz vírusok meglehetősen különbözőek, ezért az általuk kiváltott betegségek is azok.
A leggyakoribb A, B és C típusok is másként hatnak a szervezetre. A hepatitisz A gyors, erős tünetekkel járó betegséget okoz, de nagyon ritkán jár súlyos komplikációval vagy elhúzódó panaszokkal. A hepatitisz B főként akkor válik súlyossá, ha a vírusfertőzés krónikussá válik, de ez csak 2-6%.ban fordul elő. A hepatitisz C nem okoz panaszt eleinte, de az esetek 60-80%-ban krónikussá válik, ami miatt megnő a májdaganat és a cirrózis kockázata – ha nem történik kezelés. Éppen ezért lehet fontos az A és B típus elleni oltás (egyelőre csak ezekre létezik) és a C típusra vonatkozó szűrés.
Lehet szoptatni hepatitisz C fertőzés mellett?
A hepatitisz C vírus nem terjed anyatejjel, de sebes vagy vérző mellbimbók esetén a gyógyulásig átmenetileg fel kell függeszteni a szoptatást.
A májgyulladás átadható kézfogás és csókolózás által?
Sem csókolózással, sem kézfogással, köhögéssel, közös étkészlet használattal nem adható át a hepatitisz, ugyanis vér útján terjed. Legyakrabban megosztott injekcióstűvel, nem steril tetováló eszközökkel, szülés során fertőződhet meg valaki és ritkán a nemi érintkezés kapcsán.
Szabad szexelni, ha valaki hepatitisz C fertőzött?
A hepatitisz C vér útján terjed, éppen ezért a nemi érintkezés önmagában nem tilos, bár az anális közösülés és a menstruáció alatti érintkezés komoly kockázatot jelent. A gyakori partnerváltás és a HIV fertőzöttség rizikófaktornak számít, így, ha valaki nem monogám kapcsolatban él, mindenképpen ajánlott óvszert használnia minden alkalommal.
Minden hepatitisz fertőzött besárgul?
A sárgaságot a máj problémája okozza, és mivel nem minden hepatitisz fertőzés károsítja azonnal a májat, ezért nem feltétlenül jelenik meg a sárgaság sem. Sokaknak akár évtizedekig nincsenek tünetei, bár a diagnózis és a kezelés már ekkor is nagyon fontos lenne.
Meg lehet fertőződni másodszor is hepatitisz C-vel?
Sajnos igen. Ha valakinél már gyógyszerrel kezelték a hepatitisz C-t, és kigyógyult belőle, azzal még nem keletkeztek antitestek a szervezetében, így nem védett. (Ez csak oltással lenne elérhető, ami egyelőre C típus esetében még nem létezik.) Vagyis a gyógyult betegeknek adott helyzetekben ugyanolyan fontos az elővigyázatosság.
Valóban komoly mellékhatásai vannak a hepatitisz C elleni gyógyszereknek?
A modern készítményeknek csak kevés, és jól tolerálható mellékhatása lehet. A szükséges 8-12 hetes gyógyszeres kezeléssel pedig az esetek több, mint 90%-a gyógyítható.
Másfél millió magyar él krónikus vesebetegséggel, de a legtöbbjük nem tud róla
2024. április 01.
Az idült vesebetegség (CKD) a cukorbetegséghez és a magasvérnyomás betegséghez hasonlóan népbetegség; hazánkban mintegy 1,5 millió embert érint, mégis kevés szó esik róla, pedig hatékony kezelésével megelőzhetők a szövődményei – hívták fel szakértők a figyelmet a közelgő Vese Világnap alkalmából rendezett mai sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozták: 65 év felett minden harmadik ember él a CKD valamilyen formájával, amelynek felismerése a korai, tünetmentes időszakban azért fontos, mert még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos problémák kockázata. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása pedig 1,5-szer magasabb a krónikus vesebetegek körében.
A Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség időben felismerve jól kezelhető és a betegség súlyos szövődményeinek kialakulása megelőzhető – hívták fel szakértők a figyelmet a március 14-ei Vese Világnap alkalmából. Az idült vesebetegség korai diagnózisa lehetőséget ad arra is, hogy az elérhető korszerű terápiák alkalmazásával elkerülhető legyen az életminőséget jelentősen rontó dialízis, illetve a veseátültetés. A becslések alapján 10 krónikus vesebeteg közül 9 azonban nincs tisztában azzal, hogy beteg. A krónikus vesebetegség bármely életkorban bárkit érinthet, de minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a betegség valamilyen formája kialakul nála.
Az idült vesebetegség világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A legfrissebb szakmai becslések szerint globálisan ma már a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti, előfordulása valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél – 65 év felett, különböző mértékben, de minden harmadik embert érint. A betegség előfordulása és a halálozásban játszott szerepe az elmúlt három évtizedben drámaian megnőtt, ami elsősorban a társadalom elöregedésének a következménye.
Az idült vesebetegség azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll. Az „idült” szó nem jelenti azt, hogy a betegség ’súlyos’, mivel a megnevezést a vese szerkezetének vagy működésének bármilyen rendellenességére használják, még abban az esetben is, ha csak nagyon csekély károsodásról van szó. A sokáig tünetmentes betegség csak akkor ismerhető fel idejekorán, ha keressük, ugyanis az idült vesebetegség épp olyan észrevétlenül alakulhat ki, mint a magasvérnyomás betegség vagy a cukorbetegség.
Felismerhető kockázatok
Számos oka lehet annak, hogy valakinél kialakul a betegség. A leggyakoribb okok közé tartozik a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség (hipertónia), a szívbetegség, a vesében fellépő gyulladás, a magas koleszterinszint, illetve vizeletelfolyási akadály vagy nehezítettség, például vesekövek vagy prosztataproblémák miatt. Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók tartósan és rendszeresen történő használata is vesekárosodást okozhat. Családi halmozódás is előfordulhat, vannak ugyanis örökletes vesebetegségek.,
„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy akinél ismert kockázati tényező áll fenn – például cukorbetegség vagy magasvérnyomás betegség –, magas a vesebetegség kialakulásának a kockázata. Ilyen esetekben rendszeres vér- és vizeletvizsgálat elvégzése indokolt ahhoz, hogy az esetleges betegséget korai stádiumban felfedezzék – hangsúlyozta Dr. Ladányi Erzsébet, a B.-A.-Z. Vármegyei Központi Kórházban a TritonLife Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. – A hazánkban ugyancsak népbetegségnek számító cukorbetegség és magasvérnyomás betegség megelőzése és megfelelő kezelése csökkenti a vesebetegségek rizikóját. Az életmódváltás fontos eleme a dohányzás mellőzése, mivel a dohányzás miatt a vese is károsodik, illetve a vesebarát diéta és a megfelelő testsúly kialakítása, az elhízás elkerülése.”
Dr. Ladányi Erzsébet hozzátette, hogy 10 CKD-s esetből kevesebb, mint 1-nél alakul ki dialízist vagy veseátültetést igénylő veseelégtelenség. Még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos szövődmények, például szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham és a stroke kialakulásának a kockázata. Az idült vesebetegséggel gyakran társul különböző olyan szív- érrendszeri betegség, mely alapvetően meghatározza a betegek életkilátásait, életminőségét. Ezért a vesebetegek számára akkor is indokoltak lehetnek a vizsgálatok, ha a későbbiekben sem alakul ki úgynevezett végstádiumú, művesekezelést indokló veseelégtelenség, hiszen így időben/korábban felismerhetők a szív- érrendszeri betegségek. Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomást nemcsak azért kell kezelni, hogy megóvják a veséket a további károsodástól, hanem a stroke és a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében is.
A ritka betegségek gyakoriságára hívják fel a figyelmet
2024. március 31.
Egy-egy ilyen kór viszonylag kevés embert érint, – definíció szerint 2000 emberből egynél ritkább az előfordulási gyakoriságuk – de mivel 6-8 ezer ilyen betegség van, összességében sokak életminőségét befolyásolják. Csak hazánkban számítások szerint 700 000 fő él ritka betegséggel, így ők jelentik az egyik legjelentősebb, súlyos betegséggel rendelkező csoportot, valamint az egyik legnagyobb fogyatékos csoportot is. Ami még nehezíti helyzetüket, hogy sajnos gyakran diagnózis nélkül és célzott kezelés hiányában küzdenek a családok, az érintettek az adott betegséggel, pedig az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a genetikai eredetű ritka betegségek nemcsak felismerhetők, hanem kialakulásuk kockázata előre felmérhető, szűrhető, családtervezéskor vagy fogantatás után kimutatható.
Néhány tény a ritka betegségekről:
- Több mint 6000 ritka betegséget diagnosztizáltak már a szakemberek, becslések szerint akár 8000 ritka betegség is lehet.
- A ritka betegségek 72%-a genetikai eredetű, a szülőktől örökölt vagy a fogantatás során kialakult genetikai rendellenességre vezethető vissza.
- A ritka betegségek 75%-a gyerekeket érint
- A betegek 30%-a meghal 5 éves kora előtt
- Hatásos gyógymód csak töredékükre létezik, a tudomány jelenlegi állása szerint kevesebb mint 1 %-ban szüntethetők meg a kiváltó okok, éppen ezért általában csak tüneti kezelések állnak rendelkezésre.
- Általában több év telik el az első tünetek megjelenése és a megfelelő diagnózis felállítása között.
- Folyamatosan nő azoknak a diagnosztikai vizsgálatoknak a száma, melyekkel már magzati korban szűrhetőek a ritka betegségek közül a legnagyobb gyakoriságúak
A ritka betegségek háromnegyede genetikai eredetű, azaz vagy a szülőktől örökölt módon, vagy a fogantatáskor bekövetkező hiba miatt alakul ki. A szülőktől örökölhető csoportba tartozik például az SMA vagy a cisztás fibrózis, ezen rendellenességek kialakulásának kockázatát már a fogantatás előtt fel lehet mérni az Origin hordozóság szűrés segítségével, és a fogantatás után pedig célzottan megvizsgálni, kialakult-e a magzatban a betegség.
A betegségek másik típusát jelentik az úgynevezett “de novo”, azaz a fogantatáskor újonnan kialakuló ritka betegségek. Ezeket fogantatás után a 9-10. héttől lehet vizsgálni, egy egyszerű anyai vérvétellel. A diagnosztikai módszerek közül az elterjedtebb, a hazánkban is már több mint egy évtizede elérhető prenatális magzati genetikai vizsgálat (NIPT), a PrenaGenetics, mely képes a magzat teljes kromoszóma-állományának vizsgálatára és bármely kromoszóma, vagy kromoszóma-szakasz számbeli többletének, illetve hiányának kimutatására, melynek mérete nagyobb mint 7 megabázis (Mb). Ilyen ritka betegség például az Edwards-szindróma, Patau-szindróma, mindkét betegséggel született gyermekek sajnos életüket vesztik néhány hónapos korukban.
Előfordult a családjában trombózis? Készüljön feltáró vizsgálatra!
2024. március 25.
A várandósság idején a test nagyon sok változáson megy keresztül, megnő az alvadási faktorok aktivitása, miközben csökken a véralvadást gátló fehérjék mennyisége. A veszély még nagyobb, ha a leendő kismamának genetikai hajlama van a vérrögösödésre, súlyosabb visszértágulatokkal küzd, esetleg autoimmun beteg, illetve életmódjából származik a trombózis kialakulásának nagyobb esélye. Miért fontos a genetikai eltérésekre fókuszálni? Dr. Szélessy Zsuzsanna adja meg a válaszokat.
A trombofília a trombózis készség fokozódását jelenti, amely két okból alakulhat ki: vagy a véralvadást segítő fehérje marad tovább aktív, és nagyobb intenzitással dolgozik, vagy az alvadási faktorokat lebontó, inaktiváló fehérjék nem tudják maradéktalanul teljesíteni a feladatukat. Többnyire veleszületett állapot, az öröklött tényezők miatt pedig fokozódhat a trombózis készség – avat be a részletekbe dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa, aki elmondta azt is, hogy a veleszületett, azaz familiáris trombofília egyáltalán nem ritka a Magyarországon.
Leggyakoribb familiáris trombofíliás állapotok
A Leiden mutáció az egyik legismertebb trombofília, az orvosok általában ezt kérik a genetikai vizsgálatok alkalmával, azonban nem elegendő csak erre az egyre fókuszálni!
- Leiden-mutáció – aktivált protein C rezisztencia
- MTHFR mutáció, magas homocisztein szinttel
- Protein C vagy S alacsony szintje
- Protrombin FII gén – G20210A mutáció
- Antitrombin (ATIII) deficit
Enyhébb a heterozigóta állapot és súlyosabb a homozigóta mutáció, vagy a kombinált mutációk.
Kockázati tényezők
A familiáris trombofília esetén már kisebb életmódbeli változásra vagy egészségügyi problémára is súlyos vérrögösödés alakulhat ki. Kiváltó tényező lehet egy nagyobb műtét, súlyosabb fertőzőbetegség, kórházi kezelés utáni hosszabb ágyban fekvés, izom- és csont sérülés, gipszrögzítés, valamint fogamzásgátló szedése, ösztrogén pótlása, illetve terhesség idején és a szülést követő első hat héten is megnő a kockázat – sorolja a Trombózisközpont orvosa.
Az egészséges kismamáknál a várandóság idején négyszeresére, míg a gyermekágyban tizennégyszeresére nő a trombózis kialakulásának esélye! A mélyvénás trombózis egyik fő veszélye a tüdőembólia: a vérrög egésze vagy egy darabkája leszakadhat, és bekerülve a véráramba a tüdőbe jut és akár életveszélyes tüdőembólia jöhet létre.
Elhúzódó köhögés tüdőgyulladás után
2024. március 20.
A tüdőgyulladás kiváltó okai
Az elmúlt években főként a koronavírus szövődményeként fellépő tüdőgyulladásról hallhattunk, ám a betegséget több kórokozó is kiválthatja. A közösségben szerzett tüdőgyulladásokért többségében a Pneumococcus néven ismert baktérium a felelős. (Ez ellen 2014 óta a kisgyermekek már a kötelező oltási rend részeként megkapják a védőoltást.)
Enyhe, nem tipikus tünetekkel járó tüdőgyulladást okozhatnak a Chlamydia pneumoniae és Mycoplasma pneumoniae nevű kórokozók, de a betegség vírusos eredetű is lehet, mely elsősorban a szív és tüdőbetegeket, valamint a kisgyermekeket veszélyezteti. Leggyakoribb formája az influenza fertőzés szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás, ezért is javasolt az influenza elleni védőoltás a krónikus betegek részére. Szintén gyakran okoz vírusos eredetű tüdőgyulladást az ősztől tavaszig gyermekközösségekben gyakran terjedő RSV vírus.
Baktériumok és vírusok mellett gombák, paraziták és vegyi anyagok is kiválthatnak tüdőgyulladást, de kialakulhat félrenyelés következtében is, amikor idegentest kerül a légutakba.
Változatos tünetekkel járhat
Jellegzetes tünete a nehézlégzés, köhögés és magas láz. Emellett gyakran okoz szapora légzést, hasi-, mellkasi fájdalmakat és étvágytalanságot. A tünetek azonban életkoronként és kiváltó októl függően is eltérőek lehetnek. Előfordulhat, hogy a tüdőgyulladás enyhe tünetekkel jelentkezik. Láz helyett csak hőemelkedés, száraz köhögés, nyaki nyirokcsomó duzzanat, fáradtságérzés, fejfájás, izom-, ízületi és szegycsont mögötti mellkasi fájdalom, ízületi fájdalmak jelentkeznek.
A komolyabb szövődmények megelőzésének érdekében fontos a tüdőgyulladás mielőbbi diagnózisa és az idejében megkezdett kezelés. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a felépülés elhúzódik és a köhögés, nehézlégzés hosszabb időn át is megmarad. A teljes gyógyuláshoz akár két hétre is szükség lehet. A kiújulás megelőzéséhez fontos, hogy csak akkor térjünk vissza a munkába vagy folytassuk a tanulmányainkat, ha teljesen gyógyultank érezzük magunkat és az orvosi kontrollvizsgálat is igazolja a gyógyulást.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...239