Információk, érdekességek
A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető
2024. június 20.
A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.
Postpartum vérzés
A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.
A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.
A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai
A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.
Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.
Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.
Az anyatej jótékony baktériumai
2024. június 18.
Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
A szülést követő órákban termelődő előtej, más néven a kolosztrum, és a későbbi hónapokban képződő anyatej az újszülöttek/csecsemők legtökéletesebb tápláléka. Ki gondolná, hogy a XXI. század modern analitikai műszereit munkába állítva is hatalmas – ha egyáltalán kivitelezhető – feladat a kolosztrum vagy az anyatej pontos összetételének a meghatározása?
Az anyatej a szükséges tápanyagok sokfélesége és ideális aránya mellett az újszülöttek/csecsemők immunrendszerének a fejlődésében szerepet játszó baktériumokat is tartalmaz. Ezek azok a „jótékony” baktériumok, amik az újszülöttek/csecsemők szájüregét, bélflóráját is be fogják népesíteni, és döntő szerepet fognak játszani a gyermek immunrendszerének a fejlődésében. Ezek a baktériumok az egészséges emésztés mellett a kórokozó baktériumokkal szembeni védőháló létrehozásában is fontos szerepet töltenek be. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
Több mint 700 féle baktérium az anyatejben
Korábban csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy hányféle baktérium van jelen az anyatejben. Ennek fényében érthető, hogy a kutatókat is meglepte az a legújabb spanyol tudományos eredmény, ami több mint 700 féle baktériumot mutatott ki a kolosztrumból. Ez ugyanis sokkal több, mint korábban vélték.
A hízás csökkenti a kolosztrum baktériumszámát
Figyelemre méltó az is, hogy a kolosztrumból a baktériumfajok kisebb számát sikerült csak kimutatni azoknál az anyáknál, akik túlsúlyosak voltak, vagy a várandósságuk alatt az átlagosnál jóval többet híztak,- szemben a normál súlyú, illetve a várandósság kilenc hónapja alatt normál súlygyarapodást mutató anyákkal. Továbbá, azoknál az anyáknál, akik „programozott császármetszéssel” hozták világra a gyermeküket, szintén kevésbé színes volt az anyatejben található baktérium-paletta.
Bimbósérülések megelőzése és „gyógyítása”
2024. június 16.
A szülés utáni napokban, de akár az első 1-2 hétben a mellbimbód érzékeny lehet, főleg a mellre tételt követő fél percben. A baba nyelve úgy dolgozik bimbódon, mint egy „finom smirgli”, és ez bizony fájhat.
A sérülések nagyon gyorsan kialakulhatnak, de nehezen, lassan gyógyulnak. Oka sem derül ki mindig, és ez is akadályozója lehet a gyógyulásnak. A bimbó sérülése különböző mértékű lehet, aminek következményei súlyos szoptatási nehézségeket okozhatnak.
Gondold át, mi okozhatja a sérüléseket
- Megfelelő-e a szoptatási pozíció és technika?
- A baba pocakja a te hasad felé nézzen, és arcocskájával teljesen a melled felé forduljon.
- Győződj meg, hogy szimmetrikusan, mélyen kapta-e be a bimbód és bimbóudvarod egy részét.
- Gombás fertőzés is okozhatja a mellbimbód érzékenységét. Ilyenkor a bimbód bőre viszket és környezete érzékennyé, rózsaszínné és hámlóvá válik.
- Túltelítődés, tejcsatorna-elzáródás, mellgyulladás is okozhatja a fájdalmat. Ha ezeket tapasztalod, ne késlekedj, vedd fel a kapcsolatot szakemberrel.
Javaslatok a fájdalom enyhítésére és megszüntetésére
- Váltogasd a szoptatási testhelyzeteket.
- Az anyatej 1-1 cseppjét kend el minden szoptatás után a bimbódon.
- Olyan melltartóbetétet használj, ami biztosítja melled szárazon tartását, szellőzését, és ezt gyakran cseréld.
- Használj 100% tiszta HPA-lanolint vagy hűsítő gélpárnát. Mindkettő nedves sebgyógyulást biztosít.
Milyen a jó szoptatós melltartó?
2024. június 14.
Az anyamellről való táplálás időszaka alatt nemcsak arra kell figyelnie a kismamának, hogy a csecsemő megfelelő mennyiségű és minőségű anyatejhez jusson, hanem mellei „karbantartására”, saját komfortérzetére is.
Abban, hogy a napjában többször szoptató kismama emlőbimbója ne „pálljon be”, majd ne sebesedjen ki, nemcsak a folyamatos tisztántartásnak van fontos szerepe, hanem a jó minőségű, speciálisan erre a táplálási időszakra kifejlesztett melltartónak is.
Mire jó a szoptatós melltartó?
Az új generációs szoptatós melltartók közös jellemzője, hogy a kosara, pántja tökéletesen illeszkedik viselője testére. Ennek a speciális fehérneműnek tehermentesítenie kell a szoptatás idején megnövekedett méretű mellek tartóizmait, szalagjait. Csak a funkcionálisan jól kialakított melltartó képes az anyatejtől duzzadó, elnehezedett emlőket „alátámasztani”. Rendszeres viselésével meg lehet előzni például a tejmirigyek méretnövekedése miatti hátfájást, illetve a szoptatás befejezése utáni mellmegereszkedést is.
Praktikus melltartóbetétet is viselnünk
A szoptatási időszakok között a termelődő anyatejtől a mell megduzzad és a tej a mellből csöpög. Célszerű az így szivárgó tejet a melltartóba helyezett melltartóbetéttel felfogni, mert a melltartóba „kicsöpögő” tej irritálhatja a bőrt, és fertőzésveszélyt is jelenthet. Az eldobható melltartóbetét higiénikusan kezelhető, használata kényelmes. Célszerű olyan melltartóbetétet választani, amelynek anyaga bőrbarát, természetes hatást kelt, jó a légáteresztő, és extra a nedvszívó képessége.
A korszerű, jó minőségű melltartóbetétek könnyen cserélhetők, jól pozicionálhatók a melltartóban a mellhez az alkalmazott ragasztócsíknak köszönhetően. A ragasztócsík csak a nevében ragasztó, valójában egy jól tapadó felület, ami lehetővé teszi, hogy a melltartóbetét ne mozduljon el a melltartóban. Az elmozduló melltartóbetét csökkenti a komfortérzetet, nem tudja teljesíteni maradéktalanul alapvető funkcióját és a szivárgó tej a melltartóba kerülhet, átáztatva azt. A betét külső borításának „vízzáró” tulajdonsága is hozzájárul a száraz érzés folyamatos fenntartásához.
Célszerű, ha a szoptatós anyuka magánál tart melltartóbetétet arra az esetre, ha szükséges a betét cseréje. A higiénia biztosítása érdekében előnyös, ha melltartóbetétek egyenként vannak csomagolva.
Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei
2024. június 12.
A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.
Melyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?
Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:
- Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb. Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek.
- „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk. Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak. Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket – mint pl. külső sín – nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.
Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?
Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...678...288