Információk, érdekességek

Közeleg az iskola - mire figyeljen a szülő?

2024. augusztus 30.

Ha van iskolás gyerekünk, akkor augusztus vége felé már elkezdünk aggódni: Te jó ég, nehogy valamit elfelejtsek! Tankönyv, ebéd, edzés, zeneiskola, buszbérlet, diákigazolvány, tornacucc, stb. Beiratkozni, elintézni, megvenni, leadni, felvenni, átírni, rákérdezni, elvinni, felhívni. Mindeközben persze nem szabad elfeledkeznünk magáról a gyerekről sem. Hiszen miatta van ez az egész, nem?  

Sok mindenre kell hát gondolnunk, nézzünk most meg ezek közül csupán néhányat!

Vajon szívesen megy a gyerek iskolába?
A legtöbb gyerek nem igazán rajong a suliért, és bizonyos szempontból megérthetjük őket. Különösen kisebb korban igaz az, hogy nincsen olyan, hogy "rossz gyerek" - ha ugyanis a gyereket rossznak ítéljük meg, akkor csakis saját magunkat okolhatjuk érte. A szülő az, aki formálja a gyereke életét, a tanár az, aki ugyanezt teszi az iskolában, maga az iskola az, amely megszabja azokat a feltételeket, és megteremti azokat a lehetőségeket, amelyek alapvetően befolyásolják a gyerek közérzetét, és persze a fejlődését is. Szóval, ha azt gondolod, Te nagyszerű szülő vagy, és közben a gyereked rosszul érzi magát az iskolában, akkor el vagy tévedve egy kicsit. Oda kell rá figyelni, hogy mi történik a suliban.

Ha a gyerek kelletlenül megy az iskolába szeptemberben, akkor az nem feltétlenül probléma, mert lehet, hogy az első hét után feloldódik benne minden feszültség, és jól érzi majd magát. A nagy gondot az jelenti, ha a gyerek eleve utálja az iskolát, és ez a helyzet év közben sem változik. Gondolj csak bele, egy iskolás gyerek sokszor napi 8 órát tölt el iskolai környezetben, tulajdonképpen a fél életét ez teszi ki. Ha nem szereti, ha rosszul érzi magát benne, ha szenved, akkor valamit tenned kell.

Figyelj!
Az első dolog, hogy észrevedd azt, ha valami nem klappol. Ez csak úgy lehetséges, ha ismered a gyereked, és odafigyelsz rá. A "Mi volt ma a suliban?" "Semmi." típusú párbeszéd nem igazán előre mutató.

Érdekeljen, hogy mi volt az iskolában, kérdezz rá, tudd meg! Nem mindig az az információ a fontos, ami a tanítással kapcsolatos.

Történhetnek dolgok az udvaron, a szünetben is. Lehet, hogy csak a testnevelés óra a problémás. Lehet, hogy a büfé nem az igazi.

Momnesia – az anyasággal járó memóriaprobléma

2024. augusztus 29.

A kérdésben dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Tényleg jelen van?

A terhesség során és a csecsemőgondozásnál a figyelemzavar tényleg jelen van, pontosabban jelen lehet. Van, akinél egyáltalán nem jelentkezik, vagy mértéke nem szembetűnő. Sőt, nem kell, hogy rögtön a terhesség korai szakaszában jelentkezzen, ahogyan az sem törvényszerű, hogy csak a szülés után kerül elő.

Megszűnése legalább ennyire hektikusan zajlik, de mégis, teljesen természetes folyamatról van szó, mi több, szükségszerűről. A hátterében ugyanis nem az édesanya szülést követő elszigetelődése áll, hanem az evolúció!

A terhesség és a biztonság

Ma már tudjuk, hogy a biztonságos terhességi időszak kiemelten fontos, ezért mindent meg is teszünk a kisbabánk és saját egészségünk érdekében. Ez magában foglalja a lelki felkészülést, a terhestornát, vagy éppen a WHO ajánlása alapján a várandósvitamin szedését is. Sőt, ezekre annyira figyelünk, hogy szem előtt tartjuk, hogy a babaszoba színe megnyugtató legyen, a kis játékok színei, kontrasztja segítség a baba agyának fejlődését, de még azt is, hogy a várandósvitamin szerves kötésben tartalmazza az anyagokat, hiszen azok így sokkal jobban hasznosulnak, vagy hogy a trimeszterek igényeit figyelembe véve adagoljuk a tápanyagokat. Mert tudjuk, hogy fontos!

Mégis, amikor a memóriazavar jelentkezik, ijedten lépünk hátra, mert nem emlékszünk, mi is akartunk este főzni, mi a kedvenc idézetünk, vagy mit ígértünk a főnöknek, mikorra lesz kész a munka. Hogy miért nem emlékszünk ezekre? Mert nincsen rájuk szükség.

Mamiagy

Ahogyan a nők teste, az agyuk is alkalmazkodik az anyasághoz, és ezt nem csak átvitt értelemben kell venni. Az agyi kapcsolatok ugyanis átrendeződnek, az utódgondozás szempontjából előnyösebb rendszerbe.

Hiszti és dac; hogyan kezeld?

2024. augusztus 22.

Gyermekünk lázad egy egyszerű körömvágás, vagy óvodába indulás ellen, vagy lecövekel, ha épp sietnénk. A feszültség máris ott van a levegőben. A szülő vagy beleül a kis dacos hintájába, vagy elveszti türelmét, és a feszültség göngyölődik tovább... Vagy él a figyelemelterelés és az érzelmek új mederbe terelésének eszközével. Ez utóbbit ajánlom kipróbálásra!  

Nem, nem és nem

A dacolás, lázadás oka sokféle lehet. A dackorszakban a gyermek akaratának erejét próbálgatja, feszítgeti a szülői határokat, teszteli környezetét, méri a hatást, nézi, hogy szeretik-e akkor is, ha rossz. Később figyelemfelhívás, szeretetéhség vagy testvérféltékenység is vezethet a „ nem” korszakhoz. Ezek a megnyilvánulások a szülőknek szólnak, közvetett, vagy közvetlen formában.

Ahhoz, hogy túl tudjon gyermekünk lépni ezeken a helyzeteken és ne váljon a szülő-gyermek kapcsolata állandó csatatérré, türelmen túl, a játékosság erejével élhetünk. Ki kell zökkenünk a helyzetből, mondókák, énekek, ölbeli játékok felidézésével ezt könnyebben megtehetjük, mint gondolnánk.

Ez beléesett a kútba

 Négy éves gyermekem nem kedveli a körömvágást. Ilyenkor be szokott válni, hogy Hüvelykujjam almafa- kiszámolóval kedvet kap hozzá. Egyik nap, kialvatlanság miatt szinte visított ellenállva a pár perces műveletnek. Jöttem a Hüvelykujjam almafával, de visított tovább, míg nem kicsit magához térve azt kiabálta:” inkább legyen az hogy beleesett a kútba, anya esett bele, apa kihúzta, Bálint (bátyja) hazavitte, Juli (nővére) lefektette és én fogom felébreszteni!”. Ez kiskora óta egy kedvelt ujjkiszámolónk volt.

Ez beléesett a kútba (hüvelykujj), ez kihúzta (mutatóujj), ez hazavitte (középsőujj), ez lefektette (gyűrűsujj), ez a kis hamis felébresztette (kisujj szorongatása és csiklandozás a végén). Na azért megkaptam, én estem bele a tóba és vigyorgott hozzá nagyon, hát még mikor a mondóka végén felébresztett huncutul (tiszta pszichológia). Nevettünk, és a felhők elúsztak a fejünk fölül.

Babavárás nehézségekkel: Így készüljünk fel a meddőségi kezelésekre

2024. augusztus 14.

A meddőségi kezelések előtti időszak gyakran stresszes és kihívásokkal teli lehet, azonban egy kis tudatossággal leküzdhetjük az előttünk álló akadályokat. Hogyan csökkenthetjük hatékonyan a feszültséget? Mire figyeljünk a mindennapokban a táplálkozás terén? Cikkünkben mutatjuk a pontos válaszokat!  

Teremtsünk stresszmentes környezetet!

Napjainkban is számos kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a stressz befolyásolhatja-e a kezelés kimenetelét. Egyelőre minden kétséget kizáró eredményeket nem publikáltak, azonban egy biztos: a stresszes, feszült mindennapok semmiképp nem tesznek jót az egészségünknek, ezért a legjobb döntést a nyugodt körülmények kialakítása jelenti. Akárcsak a petesejt donáció, úgy a meddőségi kezelés előtt is érdemes a valódi lelki nyugalomra fókuszálni.

Az alábbi tippekkel megkönnyíthetjük az elkövetkezendő heteket, hónapokat:

• Készüljünk fel lelkileg szeretteink segítségével. Gyakran már az is óriási terhet vesz le a vállunkról, ha egyszerűen csak megosztjuk másokkal az aggályainkat és félelmeinket. Ilyenkor jól esik egy kicsit kiönteni a lelkünket, a biztató szavak pedig csökkentik az esetleges feszültségünk mértékét. Ha egy közeli hozzátartozónk vagy ismerősünk is meddőségi kezelést vett igénybe, akkor kérdezzünk bátran tőle a személyes élmények megismerése érdekében.
• Ne féljünk szakemberhez fordulni. Természetesen a stressz leküzdése nem mindig egyszerű feladat. Ha úgy érezzük, kérjük bizalommal pszichológus vagy terapeuta segítségét, aki lépésről lépésre vezet el minket a lelkileg kiegyensúlyozott mindennapokhoz. Ezzel remek szolgálatot teszünk az egészségünknek, és feldolgozhatjuk az akár több éve vagy évtizede fennálló problémáinkat is. Előfordulhat, hogy már egy-két alkalom után áttörést érünk el, a ránk nehezedő nyomásnak pedig végleg búcsút inthetünk.
• Pihenjünk eleget minden nap. Túlzott pörgés helyett inkább csökkentsük a megszokott tempót, és készüljünk fel testileg és lelkileg is a kezelésre. Töltsük az időnket olyan dolgokkal, amelyek valódi kikapcsolódást és feltöltődést nyújtanak számunkra. Sétáljunk a szabadban, hallgassunk zenét, nézzük meg újra a kedvenc filmjeinket és sorozatainkat – szerencsére számos lehetőség közül választhatunk a saját igényeinkhez igazodva. Tekintsünk úgy erre az időszakra, ahol a pihenésen kívül semmi másra nem kell koncentrálnunk.

Hány éves korodban maradtál otthon először egyedül?

2024. augusztus 11.

És most, ha már szülő vagy, mit gondolsz erről? Helyes volt? Te hány éves kortól hagynád egyedül a gyereked? Fontos kérdés ez elsősorban a vakáció idején, amikor a munkaidő és a meghatározott szabadságkeret határt szab az együtt tölthető időnek. Az NN Biztosító friss felmérése szerint a magyar szülők többsége 10-13 évesen hagyná otthon először felügyelet nélkül gyermekét, szabadidős programra pedig csak 14 éves kor felett engednék el őket egyedül.  

Komoly fejtörést okoz ez a vakációs kérdés a családok nagyrészénél, hiszen az óvodák három-öt hétre, az iskolák pedig idén tizenegy hétre zárják be kapuikat. Ez az időszak a legtöbb családtól logisztikai bravúrok sorozatát kívánja meg a szabadnapokkal, a mozgósítható rokonokkal és szomszédokkal való tervezés kapcsán. Azonban ennek tudatában is a megkérdezett szülők 83%-a gondolja saját feladatának, hogy vigyázzon gyermekére, és csak 17% szerint bízható rá a csemete családtagokra vagy bébiszitterre.

Én 12 évesen hagytam először egyedül kiskamasz fiam, de ehhez – józan mérlegelés után úgy döntöttem – minden körülmény megfelelő: csendes, nyugodt, fővárosi parkos részen volt a lakás, ahol a környéken mindenki ismerte egymást, és ha egy gyerek egyedül megjelent a színen, tudták ki ő, hol lakik, kik a szülei. És a fiam is érett volt már a helyzetre: imádott olvasni – ahhoz meg nem kellett – a könyvön kívül – más társaság. Ja meg persze, ott volt mellette a kutyusa is!

A felmérés szerint a résztvevők 24%-a úgy nyilatkozott, hogy csak 14 éves kor felett érik meg az idő a felügyelet nélküli otthonmaradásra, míg 17% már 10 évesnél fiatalabb csemetéjére is rábízná a lakást.

Az önálló szórakozás tekintetében is megoszlanak a vélemények: a szülők 43%-a nem engedné a gyermeket 14 éves születésnapja előtt semmilyen szabadidős programra kíséret nélkül, főként nem egy esti bulira, amire 79% mondana nemet. A 14 éves kor a külföldi táborozás esetén is vízválasztó: a válaszadók 45%-a ekkor látja elérkezettnek az időt egy országhatárokat is átszelő, önálló utazásra.