Információk, érdekességek

A szívbetegségtől megvédik a nőket, ha a combjukra híznak

2019. augusztus 08.

Egy nagyléptékű amerikai kutatás szerint azok az idősebb, egészséges súlyú nők, akik a hasuk helyet a combjukra híznak, védettebbek a szívbetegségektől.

A kutatók szerint az “alma alakú” nőknek meg kell próbálnia leadni a hasukból és “körte alakúvá” válni.

A European Heart Journal című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban 2600 egészséges testsúlyú 18 éven felüli nőt vizsgáltak, akiknek testtömeg-indexe (BMI) 18-25 között volt. A résztvevők egy 1990-es évek közepétől folyó nagy amerikai kutatás, a Women’s Health Initiative keretében rendszeresen estek át olyan vizsgálaton, amely a testzsírt, az izmokat és a csontsűrűséget mérte fel. 

A kutatás megállapította, hogy az “alma alakú” nőknél, akik a hasukra híznak, nagyobb volt a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata, mint azoknál a “körte alakú” nőknél, akiknél a zsírpárnák a combjukat és a csípőjüket erősítették.

A tudósok korábban is tisztában voltak azzal, hogy a hasi szervek körül felhalmozódó zsír, az úgynevezett zsigeri zsír megnöveli az anyagcsereproblémák, köztük a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát – emlékeztetett a tanulmányt ismertető BBC News.

A kutatók egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogy a combon kialakuló zsír miért védhet a szív és érrendszeri betegségektől, de az kiderült, hogy ez a zsír nem okoz problémát a test szerveiben.

Az egészségtelen életmód viszont a középkorúaknál a hasi zsírt növeli. A tanulmányt jegyző Qibin Qi professzor, a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem tudósa elmondta, hogy a korábbi kutatások azokkal foglalkoztak, akik túlsúlyosak vagy elhízottak voltak. “A mi tanulmányunk résztvevői olyan nők voltak, akiknek normális volt a testsúlya. Tehát ez az üzenet nagyon fontos: még az egészséges testsúlyú nőknél is számít, hogy a testük ‘alma alakú’ vagy ‘körte alakú‘”.

Zsír, olaj, margarin - Mivel érdemes főzni, és mit tartalmaz valójában?

2019. augusztus 05.

Ma már mindenki számára jól ismert tanács, hogy mérsékeljük a zsiradékok - főképp a telített zsírsavakban gazdag, állati eredetűek - fogyasztását, mert így csökkenthető az elhízás, valamint az ehhez könnyen társuló szív-érrendszeri betegségek és egyéb szövődmények kialakulásának a veszélye. Mindemellett egyre inkább köztudott, hogy a telítetlen zsírsavakban bővelkedő növényi olajok egészségünkre nézve több szempontból is pozitív hatásúak, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő arányban szerepeljenek étrendünkben. Az élelmiszerboltok széles olajválasztékát látva a bőség zavarában azonban sokakban kérdések merülhetnek fel - mint pl.: "Milyen a jó sütőzsiradék? Használható-e hidegen sajtolt olaj a főzéshez?" -, melyekre az általános táplálkozási javaslatok nem adnak választ. Célravezető tehát, ha közelebbről is megismerjük a különböző növényi olajokat, hogy részletesebb, átfogóbb képet kapjunk testünk működésében betöltött szerepükről.  

Sűrített energia

A zsír a legnagyobb energiát képviselő tápanyagunk, s egyben jól raktározható energiaforrásunk. Általánosságban javasolható, hogy az energia bevitel 15-30%-a származzon a zsírok energiájából. Könnyebb megbecsülni zsiradékfogyasztásunkat, ha tudjuk, hogy egy evőkanál olaj kb. 10 g, ami 90 kcal energiát képvisel, s ez a felnőtt ember napi átlagos energia bevitelének megközelítőleg 4-5 %-a. A növényi olajokkal kapcsolatban sokan tévesen azt gondolják, hogy kevésbé hizlalnak, mint az állati eredetű zsiradékok. Valójában 1 g olaj éppúgy 9 kcal energiát szolgáltat a szervezetnek, mint 1 g zsír. Tehát nem jó úton jár az, aki úgy próbálja leadnia kilóit, hogy állati zsiradék helyett ugyanannyi növényi olajat fogyaszt.

A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) táplálékból való felszívódásához elengedhetetlenek a zsiradékok, de az epesavak termelődéséhez, és egyes hormonok előállításához szintén fontosak. Testünk zsírraktárai a mechanikai hatásoktól védik belső szerveinket, valamint jó hőszigetelő tulajdonságuk folytán szükség van rájuk a testhőmérséklet szabályzásához.

Zsír vagy olaj?

A zsiradékokat elnevezés tekintetében szobahőmérsékleten tapasztalható állaguk alapján csoportosítjuk – a folyékonyakat az olajok, a szilárdakat a zsírok közé soroljuk. Ennek alapján érthető, hogy a kakaó terméséből elkülönített zsiradékot miért hívják a forró égövi országokban kakaóolajnak, Európában viszont kakaóvajnak/kakaózsírnak. (A kakaózsiradék lágyuláspontja 30oC körül van, ezért mindkét elnevezés helytálló az adott hőmérsékleti viszonyok között.) A leírtakból következik, hogy konzisztencia tekintetében megkülönböztethetünk növényi olajokat és zsírokat, valamint állati eredetű zsírokat és olajokat egyaránt.

Magyaros saláta gomolyasajttal

2019. augusztus 03.

Mitől magyaros? A hazai paprikától, a friss gomolyasajttól, a fokhagymától! Ajánlom köretként bármilyen hús mellé, de magában, pirítóssal is isteni.  

Hozzávalók:
1 nagy kígyóuborka
1 fej lilahagyma
2 fehér paprika
3 ek. olaj
só
3 gerezd fokhagyma
15-20 dkg gomolyasajt

Elkészítés:
A zöldségeket megmosom, felkockázom, majd a sajtot is. A fokhagymát megtisztítom, összezúzom, és az olajjal ill. egy csipet sóval összekeverem.

Egy nagy tálba teszem az összes zöldséget, a sajtot és az öntetet. Alaposan összekeverem, és félreteszem egy kicsit pihenni, hogy összeérjenek az ízek.

Óvatosan a koktélokkal a strandon!

2019. július 30.

Fájdalmas, vörös foltokat okozhat, ha a citrusfélék leve a bőrre kerül, majd napsugárzás éri. Jó tudni ezt mindenkinek, aki a kánikula elől a medencébe menekül, és hűsítő koktélokkal próbálja átvészelni a következő napok forró időjárását.

Fájdalmas foltok a lime pitétől
A Journal of Community Hospital Internal Medicine Perpectives magazin korábbi számában jelent meg az a közlemény, amely egy 24 éves ápolónő esetét mutatja be. A hölgy két nap után fordult orvoshoz, egyre rosszabbodó tüneteivel. A kézfején és alkarján kezdetben duzzanat, ödéma jelentkezett, majd vörös, fájdalmas, szabálytalan alakú foltok alakultak ki. A vizsgálat közben a beteg elmondta, hogy a tünetek jelentkezése előtt lime pitét sütött, amelyhez több gyümölcsöt is kézzel facsart a tésztába. Ezt követően gyalog indult útnak szép, napsütéses időben. Panaszai a napfény hatására, néhány órával később kezdődtek.

A mojito koktél is gondot okozhat
Szintén a citrusfélék okoztak kellemetlen tüneteket annál a 23 éves nőnél, aki a strandon mojito koktélokat készített, majd három nappal később fájdalmas, vörös foltokkal a testén kért orvosi segítséget. A New England Journal of Medicine hasábjain korábban közölt cikkből kiderül, hogy tüneteit a koktél készítéséhez használt lime okozta.

Mi okozza a tüneteket?
Dr. Garaczi Edina allergológus-bőrgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, majd az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak.

Jégkrém: még a fogyókúrába is beleférhet

2019. július 25.

A jégkrém a fagylalt mellett a nyári hónapok meghatározó édessége, azonban meglepően keveset tudunk róla. Konzervatív hozzáállásunk az ízválasztásban is tetten érhető, hiszen a trónról évtizedek óta letaszíthatatlan a vanília, a csoki és az eper. Szakértői segítséget adunk, hogyan legyünk bátrabbak a jégkrém-fogyasztásban!

Az utóbbi években egyre több jégkrémet eszünk: míg az évtized elején mindössze 3,5 liter volt az átlag évente, a legfrissebb adatok szerint mára elértük az öt litert fejenként. Bár ez a szám a fagylaltfogyasztást nem tartalmazza, még így is jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól, és persze meg sem közelíti a világcsúcstartó új-zélandiak nyalakodását, akik évente közel harminc liternyivel hűsítik magukat. A lista második helyén az Egyesült Államok áll 21 literrel, őket Ausztrália követi 18 liternyi éves fogyasztással. A sereghajtó Indonézia és India lakosai viszont mindössze egy deciliternek megfelelő mennyiséget, azaz nagyjából két darab jégkrémet fogyasztanak el évente.

Fagylalt és jégkrém: mi a különbség?
Sokszor egymás szinonimájaként használjuk ez a két szót, pedig van különbség a fagylalt és a jégkrém között. Ha csak egyszerűen akarjuk megfogalmazni, a jégkrém nem más, mint csomagolt fagylalt.

Azonban a két finomság sok minden másban is különbözik. A fagylalt jellemzően a fogyasztás helyszínén, cukrászati technológiával, főzve, fagylaltporból vagy sűrítményből, esetleg kézműves módszerrel készül, és speciálisan fagyasztják. A jégkrémet jellemzően nagyobb üzemekben, tiszta alapanyagokból – például tej, tejszín, zsiradék, gyümölcsök – hőkezeléssel és legtöbbször homogénezéssel (a massza egységes állagúvá tételével) állítják elő, majd hűtött állapotban habosítják. A csomagolást tekintve lehet egyesével, adagonként csomagolt, de készítenek családi, ún. take home kiszereléseket is.