Információk, érdekességek

Egy tuberkulózis vakcinát tesztelnek a koronavírussal szemben

2020. április 10.

Fotó: gettyimages.com

Ausztrál kutatók egy csoportja megkezdte a tuberkulózis ellen évtizedek óta használt vakcina széleskörű tesztelését, hogy kiderítsék, képes-e ez az oltás védeni az egészségügyi személyzetet a koronavírussal szemben.

A kutatók pénteken kiadott közleményükben bejelentették: a BCG-oltást az ausztrál kórházakban dolgozó egészségügyi személyzet mintegy négyezer tagján végzik majd el, hogy megállapítsák, képes-e ez a vakcina enyhíteni a Covid-19 fertőzés tüneteit. A melbourne-i Murdoch intézet kutatói szerint ugyanis a BCG – melyet minden évben több mint 130 millió csecsemőnek adnak be – a szervezet alapvető immunkapacitását is növeli. “Reméljük, bebizonyosodik, hogy a beoltott egészségügyi dolgozók esetében csökkenhet a Covid-19 tüneteinek gyakorisága és súlyossága” – állapította meg Nigel Curtis, a kutatócsoport vezetője.

A közlemény szerint hasonló teszteket készülnek végezni más országokban is, mint például Hollandiában, Németországban és Nagy-Britanniában.

A tuberkulózis vagy elterjedt nevén “tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberkulózis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra. A BCG-oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a tbc kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-től.


Akár 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

2020. április 09.

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint.

A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok.

A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak.

A kutatók szerint ez az eredmény is megerősíti azt az üzenetet, miszerint az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogyan bánnak a mindennap használatos tárgyakkal.

Az elmúlt évtized során cornwalli önkéntesek több ezernyi Lego-kockát és más műanyag szemetet szedtek össze a szokásos parttisztítás során. Korábbi tanulmányok szerint ezeket a kockákat a strandokra látogatók veszítették el, vagy a háztartások hulladékfeldolgozása során kerültek a környezetbe.

A mostani kutatáshoz 50 darab megviselt, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült Lego-kockát gyűjtöttek össze és mostak meg, majd mérték meg a súlyukat és méreteiket az egyetem laboratóriumában.

Minden egyes kocka kémiai jellemzőit röntgenfluoreszcencia-spektrométer segítségével állapították meg. Az eredmények segítettek megerősíteni az egyes darabok életkorát bizonyos, már nem használt elemek jelenléte alapján.

Ezeket az elemeket összehasonlították az 1970-es és 1980-as években megvásárolt és nem használt elemekkel, így a tudósok képesek voltak meghatározni a kopottság mértékét és azt, milyen sokáig bírnák még ezek az elemek a tengeri környezetet.


A fehérjék szerepét vizsgálják a kutatók

2020. április 07.

Fotó: gettyimages.com

A fehérjék daganatos elváltozások kialakulásában betöltött szerepét is vizsgálják a pécsi és a debreceni egyetem munkacsoportjai egy több mint egymilliárd forintos uniós támogatású kutatás keretében – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

A mintegy három éve indult a decemberben záruló, 1,3 milliárd forintos uniós támogatású kutatás célja, hogy a PTE és a Debreceni Egyetem (DE) szakemberei feltárják, az egyes fehérjék hogyan vesznek részt a szervezet egészséges működésének szabályozásában és fenntartásában.

Ehhez kapcsolódóan azt is vizsgálják, a fehérjéknek milyen szerepük van egyes betegségek, a többi között a sokízületi gyulladás, a pikkelysömör, az immunológiai kórképek és a daganatos elváltozások, gyulladásos betegségek kialakulásában.

A két egyetem által létrehozott “stratégiai műhely” olyan új szemléletet kíván meghonosítani, amely rendszerszinten vizsgálja a fehérjék szerepét a betegségek megelőzésében és személyre szabott terápiájában is. A kutatásoktól azt remélik, hogy azok eredményei a betegségek jövőbeni megelőzésében és kezelésében is hasznosíthatók lesznek.

A közleményben megjegyezték: a két egyetem számos intézete és kutatócsoportja vesz részt a programban, a kutatók modern orvosbiológiai, gyógyszerfejlesztési és egészségipari technológiákat, valamint világszínvonalú műszerparkot használnak.


Egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése

2020. április 02.

Fotó: gettyimages.com

Majdnem egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése, mint 40 évvel ezelőtt egy új dán kutatás szerint.

A koppenhágai Rigshospitalet kórház kutatói azt találták, hogy a mell mirigyszöveteinek kialakulása évtizedenként mintegy három hónappal kezdődik korábban az 1970-es évek óta.

A pubertás a lányoknál általában 9-13, a fiúknál 9-14 éves korban kezdődik, egy sor nemzetközi tanulmány szerint azonban a serdülés átlagéletkora csökkenőben van – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A szakértők szerint a lányok serdülése kezdetének legjobb jele a mell mirigyszövetének növekedése, nem az első menstruáció, és nem azért, mert ennek idejét gyakran visszaemlékezés alapján állapítják meg, hanem azért, mert a pubertás más változásaihoz képest később jelentkezik.

Az első menstruáció időpontja a 20. század elején tolódott korábbra, több kutatás szerint azóta nem változott sokat.

A JAMA Pediatrics című gyermekgyógyászati lap friss számában közölt tanulmányukban Alexander Busch és kollégái 38 kutatást elemeztek, melyek 2019 közepe előtt születtek és a mellszövet növekedésének indulásáról tartalmaztak adatokat. Megállapították, hogy 1977 és 2013 között évtizedenként három hónappal tolódott korábbra a lányok pubertásának kezdete.

Megállapították, hogy a mellnövekedés kezdete nemcsak évtizedenként, de világrészenként is eltért: Európában – országonként különbözően – 9,8-10,8, Afrikában 10,1-13,2, az Egyesült Államokban 8,8 és 10,3 év közé esett.

Ugyan az egyre koraibb serdülés okait nem elemezték, úgy vélik, a magasabb testtömegindex összefügg a mellszövet növekedésének korábbi kezdetével. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok tanulmány szerint a környezetben előforduló vegyi anyagok is befolyásolhatják a hormonok irányította a folyamatot.


Világszerte nő a májrák előfordulási aránya

2020. április 02.

Fotó: gettyimages.comA májrák világszerte növekvő előfordulási arányára hívja fel a figyelmet az Amerikai Rák Társaság (ACS) Cancer című folyóiratának internetes oldalán megjelent új tanulmány.

A kínai Fudan Egyetemen dolgozó Hszingtung Csen és kollégái a Betegségek Globális Terhei (Global Burden of Disease Study, GBD) elnevezésű, a világ 195 országára és territóriumára kiterjedő tanulmány adatait használva elemezték a májrák előfordulását korcsoportra, nemre, régióra és kiváltóokra lebontva 1990 és 2017 között – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál. 

A 30 éves kor előtt diagnosztizált májrákosok száma világszerte 17 381-ről 14 661-re csökkent a vizsgált időszakban. Mindeközben azonban a 30-59 évesek, valamint a 60 éves és annál idősebbek körében nőtt a betegség előfordulási aránya: 1990-ben 216 561 és 241 189 esetet, míg 2017-ben 359 770 és 578 344 esetet diagnosztizáltak ebben a két korcsoportban.

Amikor a kutatók kor szerinti standardizálást alkalmaztak – ez lehetővé teszi az eltérő korösszetételű népességek összehasonlítását – megállapították, hogy a 30 év alatti, valamint a 30-59 éves korosztályban mindkét nemnél csökkent, míg az idősebb felnőttek esetében a férfiaknál jelentősen emelkedett, a nőknél stagnált a májrák előfordulása.

A fiatalabb felnőtteknél tapasztalt csökkenés nagyrészt a hepatitisz B elleni védőoltásnak köszönhető – ugyanis a vírus májrákot okozhat -, és a vizsgált régiók többségében kimutatható volt, kivéve a fejlett országokban, amelyekben a májrákos esetek előfordulási aránya kortól és nemtől függetlenül emelkedett. A szakemberek szerint a nem alkoholos zsírmájbetegség okozta májrák előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben a legtöbb régióban.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...717273...244