Információk, érdekességek

Már elkezdődött a bamlanivimab alkalmazása

2021. február 02.

Fotó: gettyimages.com

Érkezése után két nappal már el is kezdődött a koronavírus elleni, bamlanivimab nevű ggyógyszer alkalmazása a Dél-pesti Centrumkórházban – közölte az intézmény az MTI-vel.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. december 12-én Európában elsőként engedélyezte a Lilly bamlanivimab nevű készítményének vészhelyzeti, ideiglenes alkalmazását, az operatív törzs pedig a beszerzését.

Pénteken a Dél-pesti Centrumkórházban elsőként egy 44 éves, túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedő nőbeteg kapta meg a bamlanivimab gyógyszert.

Az ambuláns ellátás keretében, infúzió formájában alkalmazható szert olyan magas rizikóval rendelkező, enyhe vagy középsúlyos koronavírus-fertőzötteknek lehet beadni, akik a betegség korai stádiumában vannak és nagy a valószínűsége annak, hogy náluk a fertőzés súlyos formában fog lezajlani.

“A monoklonális antitest típusú bamlanivimab alkalmazása során a betegnél semmilyen mellékhatást nem észleltünk, a páciens egy óra további megfigyelést követően otthonába távozott. A hazánkban bevezetett korszerű antitestterápia nagy segítséget jelenthet a frissen fertőzött, magas rizikóval és krónikus társbetegségekkel rendelkező páciensek számára” – áll a Dél-pesti Centrumkórház közleményében.


Az új brit variánssal szemben is hatékony a Novavax oltóanyaga

2021. február 02.

A koronavírus nemrégiben Angliában azonosított új variánsával szemben is magas hatékonyságúnak bizonyult a nagy-britanniai klinikai próbákon a Novavax nevű amerikai gyártó kísérleti oltóanyaga – közölte a vakcinát kifejlesztő cég. Boris Johnson brit miniszterelnök jó hírnek nevezte az eredményt.

A Novavax Londonban ismertetett közleménye szerint a 15 ezer résztvevővel elvégzett nagy-britanniai vizsgálat kimutatta, hogy a Covid-19 betegséget okozó koronavírus eredeti változatával szemben a vakcina 95,6 százalékos, az új brit variánssal szemben 85,6 százalékos hatékonyságú.

A cég számítási módszertana alapján a Novavax oltóanyag hatékonysága a vizsgálati csoport összességére vetítve 89,3 százalékos.

A vállalat közölte: a vizsgálatsorozatban 18 és 84 év közötti életkorú önkéntesek vettek részt, 27 százalékuk 65 évesnél idősebb.

A brit kormány karácsony előtt jelentette be az új koronavírus-variáns azonosítását. A vizsgálatok adatai szerint a variáns – amely kezdetben mindenekelőtt Londonban és Délkelet-Angliában terjedt – 30-70 százalék közötti mértékben lehet fertőzőképesebb a korábban azonosított típusnál.

A Novavax az első olyan oltóanyag, amely az alkalmazási próbaszakasz idején bizonyult magas hatékonyságúnak az új koronavírus-variánssal szemben.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) által eddig jóváhagyott vakcinák mindegyikének klinikai próbái már lezárultak, amikor a brit kormány bejelentette az új koronavírus-variáns azonosítását. Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója azonban minapi sajtótájékoztatóján közölte: a vizsgálati eredmények alapján a Nagy-Britanniában már forgalomba került oltóanyagok is ugyanolyan hatékonyak az új vírusváltozattal szemben, mint az először felbukkant koronavírus-variáns ellen.

Az MHRA eddig a Pfizer és a BioNTech, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, valamint a Moderna vakcináinak nagy-britanniai forgalmazását engedélyezte. A december 8-án kezdődött nagy-britanniai oltási kampány az első két oltóanyaggal folyik, az amerikai Moderna vállalat vakcinája várhatóan tavasszal érkezik.


L. Szabó Erzsébet: a munka nagyon éltet

2021. január 31.

Beszélgetés L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegtervező iparművésszel.

• Miért pont az üveg? 

Nagyon érdekes, mert már általános iskolában is a tanáraim mondták, hogy Erzsi, rajzolnod kell! Nagyon jó rajztanáraim voltak. Üllőn laktam, és 1950-től jártam a Török Pál utcai művészeti gimnáziumba. Ott még akkor nem volt üvegszak, festőnek készültem. Később láttam az esti tanfolyamon, hogy van üvegszak.

Báthory Júliát Párizsból hazahívták, hogy jöjjön haza tanítani, és három gyerekkel beindult nappalin 1953-ban az üvegszak. Másfél évet tanultam ott, amikor az orosztanárom azt mondta, hogy Erzsi, nem szabad a festő szakot folytatni. Csak az üveget. 

Mi nagycsalád voltunk, ahol a megélhetés nagy probléma volt, tehát ez is közrejátszott a döntésben, mert ebből meg lehet majd élni, mert használati tárgyakat is lehet csinálni. Gondoltam, hogy jobb, mint a festés vagy a festmények eladása.

Manapság sincs az embereknek sok pénzük, ezért nem nagyon vásárolnak művészeti tárgyakat. Ez sajnos szomorú, de majd csak fordul valamit ez a helyzet, és azért fognak vásárolni legalább olyan művészeti tárgyakat, amelyeknek használati értékük is van. 

• Én úgy gondolom, hogy ez inkább egy férfiszakma, nem jól gondolom? Fizikailag nem nehéz az üveggel való bánás?

A tárgyat kézzel fogni, az nehéz, de különben nem nehéz szakma. Amit az ember már tud, az úgy van, hogy akkor már megy is. Akkor még nem volt az egyetemen sem üvegszak. Prágába kellett mennem, hogy ott tanuljak.


Apró féreg vezetett áttöréshez a rák kutatásában

2021. január 17.

Fotó: pixabay.com

Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is.

Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is rendelkeznek az édesanya haláláért felelős hibás génnel. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az ELTE kutatóit is felkérve nemzetközi együttműködés alakult a ritka, örökletes daganatos betegség kutatására. Legújabb eredményük a Disease Models and Mechanisms című szakfolyóiratban jelent meg – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az angol családban az úgynevezett pheochromocytomák (PHEO) ritka, örökletes neuroendokrin tumorok okozzák az idő előtti elhalálozást. Ezek a mellékvese velőállományából kiinduló tumorok túlzott adrenalin-szerű hormonokat pulzálnak a keringésbe. A PHEO-t nehéz diagnosztizálni, mert más betegségeket, például magas vérnyomást utánozhat, így felismeréséig sok idő telhet el. Sokszor csak utólag, a váratlan elhalálozás körülményeit vizsgálva derül ki, hogy a beteg a ritka, neuroendokrin daganattal küzdött.

A kutatásról közölt beszámoló szerint az azóta már a családról elnevezett Williamson-mutáció a szukcinát-dehidrogenáz (SDH) enzim B alegységét érinti. A B alegység hibája gyakran vezet daganatos áttétek kialakulásához, aminek a mechanizmusa jelenleg még nem ismert.

“Mivel az egér és patkány ennél a ritka tumornál nem bizonyultak jó modellszervezeteknek Aamir Nazirhoz fordultunk, aki az indiai Központi Gyógyszeripari Kutató Intézet kutatója, és neurodegeneratív betegségeket modellez fonálférgek (Caenorhabditis elegans) felhasználásával” – idézte fel a közleményben Vellainé Takács Krisztina, a magyar kutatócsoport vezetője, az ELTE-n működő Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program kutatója.


Százezerből egy embernél váltott ki allergiás reakciót az oltóanyag

2021. január 08.

Fotó: pixabay.com

Százezerből egy embernél váltott ki heves allergiás reakciókat a BioNTech és a Pfizer cégek koronavírus elleni oltóanyaga az Egyesült Államokban – számoltak be amerikai egészségügyi szakemberek, hangsúlyozva, hogy az immunizáció előnyei jelentős túlsúlyban vannak.

Az adatok az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és -megelőzési Központjától (CDC) származnak, amely 21 esetben dokumentált anafilaxiás sokkot 1 millió 893 ezer 360 oltás beadását követően a december 14. és 23. közötti időszakban – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.

“Ez azt jelenti, hogy átlagosan 11,1 anafilaxiás eset jut egymillió dózisra” – mondta Nancy Messonnier, a CDC vezető beosztású munkatársa, hozzátéve, hogy az influenzaoltások esetében ez az arány nagyjából 1,3, vagyis ennek a vakcinának az esetében az anafilaxiás esetek aránya csaknem tízszer magasabb.

Messonnier ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a BioNTech/Pfizer-oltóanyagra adott túlérzékenységi reakció előfordulása még így is “rendkívül ritka” és az emberek legfőbb érdeke, hogy beoltassák magukat, tekintettel arra, hogy a Covid-19 és annak szövődményei sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az egészségükre.

Az oltóanyagra rosszul reagáló 21 ember átlagéletkora 40 év volt. Tizenkilenc esetben nőknél jelentkezett heves allergiás reakció. A tünetek – köztük bőrkiütés, nyelvdagadás, nehéz légzés és rekedtség – átlagosan a beoltást követően 13 perccel jelentkeztek. Az anafilaxiás sokkot kapott emberek közül senki nem halt meg.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...565758...244