Információk, érdekességek
Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program zárult le
2021. szeptember 25.
Ritka örökletes betegségek korai felismerését és hatékonyabb terápiáját teszik lehetővé annak a kutatási programnak az eredményei, amely a szegedi, debreceni és pécsi egyetemen, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban zajlott.
Az 1,2 milliárd forintos összköltségű, uniós támogatással megvalósult ötéves projekt eredményeit bemutató konferencián Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese azt mondta, a különböző intézmények kutatóinak szoros együttműködésével megvalósult program célja volt a ritka betegségek kórfolyamatainak megértése, az ezekhez kapcsolódó korszerű diagnosztikai eljárások kidolgozása és beemelése a klinikai gyakorlatba.
A ritka betegségek közé olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó – túlnyomórészt genetikai eredetű – kórképek tartoznak, amely diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Hét-nyolcezer betegség felel meg ezeknek a kritériumoknak, egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, de összesített számuk magas, a kórházi páciensek egyhatoda közéjük tartozik.
A projektben részt vevő szakembereknek több mint nyolcvan, kutatási eredményeiket bemutató cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban, s emellett kiemelt figyelmet fordítottak a tudományos utánpótlásra is, 11 fiatal szerzett PhD-fokozatot és várhatóan idén még hárman megvédik disszertációjukat – közölte a professzor.
Maróti Zoltán, az SZTE gyermekgyógyászati klinikájának tudományos főmunkatársa elmondta, az intézményben 27 különböző anyagcsere-betegség újszülöttkori szűrését végzik biokémiai paraméterek alapján. A program során ezekhez a betegségekhez társuló génekhez diagnosztikai panelt fejlesztettek, emellett a cisztás fibrózis genetikai szűrését is el tudják már végezni.
Létrehozták a ritka betegségek nemzeti genetikai adatbázisát, és ezen belül összegyűjtötték a magyarországi populációra jellemző variánsokat is – tette hozzá a szakember.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek lebontani a műanyagokat
2021. szeptember 24.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is – ezt állapította meg egy most publikált kutatás.
Az 1950-es évek óta több mint 8 milliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, főleg csomagolást, egyszer használatos dobozokat, eszközöket és palackokat. Ennek eredményeként a műanyagszennyezés mindenütt jelen van, az emberek akaratlanul is fogyasztják és belélegzik a mikroműanyag-részecskéket. Az elmúlt években a kutatók azon dolgoztak, hogy felhasználják a baktériumok azon képességét, hogy lebontják a hosszú életű anyagot.
Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található. Mivel a tehenek tápláléka tartalmazza ezeket a természetes poliésztereket, a tudósok sejtették, hogy gyomrukban bőségesen élnek olyan mikrobák, amelyek képesek lebontani az összes növényi anyagot.
Az elmélet tesztelésére Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója és kollégái egy ausztriai vágóhídról szereztek be a szarvasmarhák bendőjében termelődő folyadékot – számolt be róla a The Guardian brit napilap.
A folyadékot háromféle poliészterrel próbálták ki: szintetikus polimerrel, amelyet általában textíliákban és csomagolóanyagokban használnak, biológiailag lebomló műanyaggal, amelyet komposztálható műanyagzacskókhoz használnak és egy megújuló erőforrásokból előállított bioalapú anyaggal. Mindegyik műanyagot film- és porformában is tesztelték.
Az eredmények szerint a szarvasmarha gyomrában élő mikroorganizmusok mindhárom műanyagot képesek lebontani a laboratóriumi körülmények között. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia.
Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson – írták a szerzők a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology című folyóiratban publikált tanulmányukban.
A következő lépésként a bendőben lévő több ezer mikroba közül azonosítani kell a műanyag lebontásában kulcsfontosságúakat, majd az általuk termelt enzimeket. Ha az enzimeket azonosították, akkor azokat elő lehet állítani és újrahasznosító üzemekben lehet alkalmazni.
A műanyaghulladékot egyelőre többnyire elégetik. Kisebb mértékben újrahasznosítják. Egy másik módszer a kémiai újrahasznosítás, de ez nem környezetbarát folyamat.
A The Guardian cikke arra is emlékeztetett, hogy más kutatók már előrébb járnak a műanyagot lebontó enzimek előállításában. Szeptemberben két külön enzim összekapcsolásával egy szuperenzimet fejlesztettek ki. A két enzimet 2016-ban egy japán hulladéktelepen felfedezett műanyagevő bogárban fedezték fel.
Hyalomma kullancsot találtak
2021. szeptember 22.
Három hónappal az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő projektjének indítása után előkerült az első példány a keresett, hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsból.
A Vas megyében felfedezett példány molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálata, valamint a kullancs esetleges kórokozókkal való fertőzöttségének megállapítása a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködésben történik – közölte az ELKH az MTI-vel.
A Kullancsfigyelő projektben a kutatók a “citizen science” módszer segítségével vizsgálják az Európában is egyre gyakrabban előforduló, a krími-kongói vérzéses lázat is okozó kullancsok felbukkanását és megtelepedését Magyarországon.
A projekt indítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fotó és beküldött példány érkezett az Ökológiai Kutatóközponthoz. A lakosság által észlelt egyedek között szerepelt más ízeltlábú is, de a legtöbb esetben valóban kullancsok voltak.
Földvári Gábor, a kutatás vezetője a közleményben hangsúlyozta, hogy ezek a “járulékos fogások” sem haszontalanok, hiszen a lakosság széles körű részvétele miatt az ország jelentős részéről kapnak információt egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is a program révén.
Az eddig beérkezett öt kullancsfaj – és egy közeli rokon vérszívó, az óvantag – közül az augusztusban bejelentett Hyalomma kullancs a legfigyelemreméltóbb. A Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. A kutya nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez.
Az ÖK kutatói továbbra is kérik a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs@ecolres.hu e-mail címen. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további információ a Kullancsfigyelő honlapján érhető el.
Egyszerű játékok a beszéd- és a hallás fejlesztéséhez óvodáskorban
2021. szeptember 22.
A beszéd- és a hallás fejlesztésével foglalkozunk, és az otthoni gyakorláshoz is adunk tippeket Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértőjének segítségével.
Beszédfejlesztés
A gyerekek már 3 hónapos koruktól kezdődően „beszélnek”, az erre az életkorra jellemző gagyogástól nagyjából 1 éves korukra eljutnak az első szavakig. A beszédet azonban már ennél korábban is értik, ez megelőzi a szavak kimondását.
„Az élettani pöszeség még akár 5 éves korukig is megmaradhat, a fogalmazás terén pedig rendszerint az iskola alsó tagozatában mutatkozik jelentős fejlődés. Ebben természetesen lehetnek egyéni különbségek, hiszen a gyermekek eltérően fejlődnek, azonban ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszunk, akkor érdemes hallásvizsgálatot is végeztetni, ez is állhat a háttérben.”
A legtöbb családban akad néhány feljegyzés arról, hogy milyen, az eredetihez nagyon hasonló kifejezést használt a gyermek az egyes tárgyakra, emberekre vagy ételekre. A kisgyermek beszédét ilyenkor valóban sok esetben csak az édesanya, vagy a hozzá közel állók értik, ám 3 éves korára rendszerint kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Ezt segíthetjük a beszéd fejlesztésével, melynek két lényeges eleme: a szókincs bővítése és a megfelelő hangképzés gyakorlása.
- A szókincs bővítésére a legkézenfekvőbb módja a beszélgetés. Ha a hétköznapi tevékenységeink közben nevén nevezzük a körülöttünk lévő dolgokat. Például vásárlás során mindig mondjuk, hogy mi kerül éppen a kosárba.
- Emellett hasznos segítség a képes mesekönyv. Nézegessük a képeket és beszélgessünk róla. Kérdezzünk rá a képpel kapcsolatos dolgokra. Ez a játékos fejlesztés a későbbiekben, a logikai gondolkodás megjelenésével folytatható egyre bonyolultabb kérdések feltevésével. Ki, mennyi idős lehet a képen? Mi lehet a kedvenc étele, játéka, ki a barátja? Vajon merre megy? A játéknak csak a kreativitásunk szab határt.
Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia
2021. szeptember 12.
Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát.
A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait.
“Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC hírportálja Zoe Kourtzi, a Cambridge-i Egyetem és az adattudománnyal és mesterséges intelligenciával foglalkozó Alan Turing Intézet munkatársát.
Kourtzi professzor rendszere összehasonlítja a demenciára gyanakvó páciensek és a már diagnosztizált sok ezer beteg agyi felvételeit és leleteit. Az algoritmus olyan mintázatokat képes azonosítani a felvételeken, amelyeket tapasztalt idegspecialisták sem látnak, és adatbázisában megkeresi, milyen kilátások várhatók.
A preklinikai teszteken a mesterséges intelligencia évekkel a tünetek jelentkezése előtt képes volt diagnosztizálni a demenciát, még ha a felvételen a károsodásnak nem is voltak nyilvánvaló jelei.
A klinikai tesztekkel az Addenbrooke Kórházban és Nagy-Britannia más memóriaklinikáin az vizsgálják, vajon a módszer – a hagyományos diagnosztikai eszközökkel együtt – kórházi körülmények között is működik-e. Az első évben nagyjából 500 páciens részvételével számolnak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...464748...244