Információk, érdekességek

Diabétesz és elhízás: új összefüggés

2010. július 24.

A felfedezés új típusú gyógyszerek kifejlesztését hozhatja magával.

A tudósok korábban úgy vélték, hogy a GlaxoSmithKline gyógyszercég Avandia és a Takeda Pharmaceutical vállalat Actos elnevezésû szere egy fehérje, a PPAR-gamma termelõdésének serkentésével fejti ki hatását. Most azonban megállapították, hogy a szer hatással van a cukorbetegeknél kialakuló inzulinrezisztenciára is.

Biológiai gyógyszerek: ezzel nem szabad játszani!

2010. július 21.

A biológiai gyógyszerek a krónikus betegségek elviselhetõségét nagyban segítik ugyan, de ezen a téren is még bõven van tennivaló.

A közelmúltban megrendezett IV. Egészség-gazdaságtani Konferencia napirendjén sok egyéb között a gyógyszerek és a biotechnológiák értékelése is terítékre került. Rendkívül izgalmas témát vetett fel. Prof. Dr. Kerpel-Frónius Sándor egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének klinikai farmakológiai oktatási vezetõje.

Hármas vérnyomáscsökkentõ kombináció

2010. július 08.

A hipertónia a koszorúér-betegségnek is fontos rizikófaktora, ami hatványozottan igaz egy idejû cukorbetegség esetén.

A cukorbetegségben is szenvedõ, magas vérnyomású betegek vérnyomásának normális értékre történõ csökkentése különösen nehéz, néha hosszú ideig tartó gyógyszerbeállítást igényel: egy új, három gyógyszert tartalmazó kombináció hatékonyabbnak bizonyult, mint a készítmények külön-külön való alkalmazása.

Okoz-e rákot a vérnyomáscsökkentõ?

2010. július 07.

A szakértõk nem tartják megalapozottnak a rákbetegségek kialakulásának kockázatát vérnyomáscsökkentõknél.

Magas vérnyomás kezelésével foglalkozó szakorvosok nem tartják megalapozottnak azt a megállapítást, amely szerint a világ legnépszerûbb vérnyomáscsökkentõ szerei közül egyesek enyhén növelhetik a rákbetegségek kialakulásának kockázatát, és attól tartanak, hogy sok beteg a vizsgálat hatására esetleg nem szedi a számára szükséges tablettákat.

A veszettség elleni védõoltás 125 éves

2010. július 06.

125 éve, 1885. július 6-án alkalmazta elõször emberen a francia Louis Pasteur a veszettség elleni oltóanyagot.

Az 1822. december 27-én született Pasteur szegény sorból küzdötte fel magát a kémia legnagyobbjai közé. Õ fedezte fel, hogy az addig tisztán kémiai folyamatnak tartott erjedésért mikroszkopikus lények felelõsek, egyben eldöntve a tudósokat Arisztotelész óta izgató õsnemzés-vitát, bebizonyítva, hogy élettelen anyagból nem keletkezhet "élõ anyag". Az általa javasolt csírátlanító hõkezelés, a pasztõrözés a borászattól a söriparon át a tejiparig számtalan helyen használatos. 1865-ben a selyemhernyókat pusztító járvány kórokozójának felfedezésével megmentette a francia selyemipart.