Információk, érdekességek
A gyógyszer nem minden
2006. október 19.
Akad szép számmal olyan betegség - inkább állapot -, amelynél az egészséges életmód, némi józan ésszel párosítva, sokkal fontosabb a méregdrága szereknél. "Bármilyen gyógyszert adok a gyereknek, csak nem akar rendezõdni az állapota. Szédeleg egész nap, alacsony a vérnyomása. Már minden felírható és fel nem írható szert megkapott. Mit tegyek hát?" - kérdezte kétségbeesetten az egyik nyakigláb kamasz anyukája.Semmit, legalábbis gyógyszerfronton ne tegyen semmit. A betegek, a szülõk ugyanis gyakran gyógyszerfüggõkké válnak. Na nem abban az értelemben, hogy rászoknak az altatókra, netán a kábító fájdalomcsillapítókra. Csupán arra gondolok, hogy minden betegségre, panaszra kizárólag a gyógyszerektõl várnak megoldást. Az alábbiakban két példán demonstráljuk, mikor nem érdemes az orvost gyógyszerért nyaggatni.
A gyógyszerellátás védelmében
2006. október 19.
A magyar gyógyszerellátás a szigorú szakmai szabályozásnak és ellenõrzésnek köszönhetõen jelenleg európai színvonalon mûködik, akár a legkisebb faluban lévõ gyógyszertárban is.
Kiemelkedõen jó a gyógyszerbiztonság, a jelenlegi kereskedelmi hálózatba nem tud bejutni a hamis gyógyszer. A beteg biztos lehet abban, hogy ugyanazon a megszokott áron kapja meg bármely patikában a gyógyszerét. Minden gyógyszertárat az orvosi egyetemet elvégzett, jól képzett diplomás gyógyszerészek vezetnek. A patikák országos lefedettsége egyenletes.
Van egy hagyományokban gazdag múlt, melyet a gyógyszerészek hozzáértése, precizitása, megbízhatósága és értékõrzése jellemez. Van a jelen, mely az általános szakmai feladatok mellett egy egyre inkább kiszélesedõ, betegközpontú gyógyszerészetet jelent a betegségmegelõzés, a szûrések és a gyógyszerészi beteggondozási feladatok felerõsödésével.
Új jogszabályok a gyógyszerkiadás rendjében
2006. október 13.
Az október 16-tól életbe lépõ miniszteri rendelet szerint a gyógyszerészek csak azokra a receptekre adhatják ki az ártámogatásban részesülõ készítményeket, amelyeken az orvos feltünteti az ún. BNO-kódot. Amennyiben az orvos ezt elfelejti ráírni a vényre, a beteg vagy visszamegy az orvoshoz hiánypótlásért vagy kénytelen lesz a gyógyszer teljes árát kifizetni. A kód a gyógyszerszedõ betegségével függ össze, tehát a gyógyszerész ezt semmilyen módon nem tudja pótolni.
Az orvosi vényeken a BNO-kód kötelezõ feltüntetése a pénzügyi ellenõrzés szigorítása miatt vált szükségessé, elsõsorban a kiemelt támogatású gyógyszer felírások figyelemmel kísérése érdekében.
A BNO-kód az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. Kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni. A szabványos kódolás alapján a különféle statisztikákat, ország jelentéseket egységes kódolás alapján lehet összehasonlítani.
STOP: a dohányzás betegség?
2006. október 12.
A dohányzást egy krónikus, visszaesésekkel járó orvosi problémának, valamint az egészséget hosszú távon leginkább veszélyeztetõ tevékenységnek tartja az orvosok többsége. Jelentõs a véleménykülönbség a dohányos és a nem-dohányos orvosok között.
Az orvosok többsége szerint a dohányzás a legveszélyesebb, a pácienseik egészségét hosszú távon befolyásoló tevékenység. Veszélyesebbnek tartották, mint a mozgásszegény életmódot, a helytelen táplálkozást, az alkoholfogyasztást vagy az elhízást – számoltak be a kutatók a 16 ország közel 3000 családorvosának véleményét tükrözõ felmérésrõl a kardiológusok összevont európai és világkongresszusán, 2006. szeptember 4-én.
Innováció a gyógyszerkutatásban – Mérföldkövek a gyógyításban
2006. szeptember 21.
Ma már magától értetõdõ és természetes, hogy a betegségek gyógyszeres kezelése mindennapivá vált, pedig a modern gyógyszeres terápia alig több mint 100 éves múltra tekint vissza.
A napjainkban használt gyógyszereink többsége csak a XX. század második felében került elõállításra és forgalmazásra. A gyógyszerkutatás – az innováció – és az eredményeként született új készítmények hatására sokunk élete megváltozott. Megnövekedett a várható élettartam; Európában például az 1850-ben feljegyzett átlagos 47-rõl a napjainkra jellemzõ 78 évre. Különösen örvendetes, hogy ezzel a pozitív változással a minõségi életévek és az aktívan leélt évek számának emelkedése is együtt jár.
Hazánk lakossága életének az utolsó 10 évét betegen tölti. 60 éves kor felett szinte mindenki számíthat arra, hogy legalább egyféle krónikus betegség utoléri. A gyógyszeripari innováció segítségével ezt az utolsó 10 évet is szebbé és jobbá lehet tenni. Az innováció értéke éppen az ilyen eredményekben rejlik - és abban, hogy életek megmentéséhez vezet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...140141142...167