Információk, érdekességek

Vigyázzunk az anyajegyeinkre!

2015. április 11.

Anyajegyek. Van, akin egy sincs, van, akinek az egész testét beborítják ezek a különböző színű, felszínű és formájú jóindulatú elváltozások. Az anyajegyek egy része már születésünkkor megtalálható rajtunk, de többségük később alakul ki. Vannak olyan betegségek is, amelyek pigmentált elváltozások megjelenésével járnak. Hogy milyen típusai vannak az anyajegyeknek, illetve mire kell figyelnünk azokkal kapcsolatban, dr. Tihanyi Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa mondja el nekünk.

„Az anyajegyek kialakulását a pigmenttermelő sejtek működési zavara okozhatja, amelyek általában a bőrtől eltérő színű, jóindulatú elváltozásokat eredményeznek.

Az anyajegyeknek többféle osztályozása lehetséges.Eredetük szerint alapvetően két típusuk van: a veleszületett és a szerzett anyajegyek. Számukat részben genetikai tényezők, részben az elszenvedett UV sugárzás befolyásolja. Ebből a szempontból a gyermekkori napégéseknek különösen nagy a jelentősége!

Fotózzuk le!

Akin sok anyajegy található, annak célszerű fotón rögzíteni azt, hogy hol, hány darab és milyen pigmentszerkezetű az anyajegye. Ha bármilyen elváltozást, vagy vérzést tapasztalunk, azonnal forduljunk szakorvoshoz. Felnőtt korban az évenkénti szűrővizsgálat akkor is javasolt, ha nincsen semmilyen panaszunk” – mondta dr. Tihanyi Lilla.

Így ápold a bőrödet babavárás alatt

2015. április 09.

A várandósság időszakában az átalakult hormonháztartás miatt a bőr minősége is megváltozik. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica orvosának segítségével a leggyakrabban felmerülő kérdéseket vesszük sorra.

Festhetem-e a hajam várandósság alatt?

A kismamák bőrének ápolása fokozott gondosságot, figyelmet igényel. A bőrre jutó krémek, kozmetikai szerek hatóanyagai felszívódás után a véráramba kerülhetnek, ezért nem javasolt hajfestés, dauerolás sem az első trimeszter alatt. A hormonális változások következtében a hajtextúra is megváltozhat, így nem ritka, hogy a korábban használt festék egészen más árnyalatot ad. Amennyiben mégis alkalmazásuk mellett döntünk, érdemes természetes alapú hajfestéket választanunk, s először kis felületen ellenőrizni a végső eredményt. A haj a fokozott faggyútermelődés miatt zsírosabbá válhat, így gyakoribb hajmosás szükséges, amihez kímélő sampont válasszunk.

A melatonin, a titokzatos "harmadik szem"

2015. március 27.

Amikor még nem volt naptár és óra, az emberek a természethez igazodtak az alvást és ébrenlétet illetően. Ha lement a nap, ez álmosságot idézett elő, és az emberek nyugovóra tértek. Ezt az egyszerűnek tűnő beidegződést azonban a szervezet bonyolult mechanizmusa irányítja: az álmosságérzetet a melatonin nevű hormon idézi elő, melyet az agyban lévő tobozmirigy termel.

A szem pupillája szabályozza a szembe jutó fény erősségét. A fény mennyiségének csökkenése - a sötétedés - bonyolult "üzenetközvetítésen keresztül" elindítja a melatonintermelést, amely álmossághoz, majd alváshoz vezet.

A tobozmirigy nem csak az emberek, hanem az állatok viselkedését is szabályozza. Tavasszal a nappalok megnyúlnak, ezt a tobozmirigy érzékeli és, például a madarakat, vándorlásra készteti. Ősszel, amikor több melatonin termelődik szervezetükben, ez kihat az állatok szőrnövekedésére, azaz meleg bundát növesztenek a tél átvészelésére. Ugyancsak növeli a zsírraktárak feltöltődését és a téli álomra való felkészülést, amit szintén a tobozmirigy által termelt hormon generál. Tavasszal szintén a tobozmirigy ébreszti fel álmukból az állatokat azáltal, hogy fokozza anyagcseréjüket. Ilyenkor levedlik téli bundájukat és tavaszi szőrzettel cserélik fel.

Te is fáradt vagy?

2015. március 26.

Tavasz közeledtével egyre fáradtabbak, aluszékonyabbak vagyunk, fejfájás, szédülés gyötör, kedvetlennek érezzük magunkat és gyakrabban élünk át vírusos, megfázásos, náthás betegséget. Ez a tavaszi fáradtságnak nevezett állapot mégsem tekinthető betegségnek. 

Ettől vagyunk fáradtak tavasszal

Télen a nappalok rövidebbek, fény hiányában az alvást szabályozó melatoninhormon termelődése fokozódik, a hangulatunkat és aktivitásunkat befolyásoló boldogsághormon – a szerotonin – képződése viszont csökken. Ezért a téli szürkeségben aluszékonyak és örömtelenek vagyunk. Ahogy hosszabbodnak a nappalok és nő a napfényes órák száma, lassacskán csökken az alváshormon és pótlódik a boldogsághormon. Ezáltal máris javul a kedélyünk, és könnyebbé válik a reggeli felkelés. A folyamat késhet, és hetekig tarthat, mivel az elhúzódó tél vagy a tavasz eleji változó, sőt szélsőséges időjárás nemcsak a közérzetünkben, hanem a hormontermelésben is zavart okoz. Mert bioritmusunk átállása a fényviszonyokhoz és nem a naptárhoz, és nem is az órabeállításokhoz igazodik (téli vagy nyári időszámítás).

A tavaszi fáradtság másik oka mozgásszegény életvitelünkből és táplálkozási szokásunkból ered. Télen hideg van és homály ül a tájon, nem szívesen megyünk a szabadba, szellőzetlen meleg helyiségben töltjük napjainkat. Így szervezetünk nem kap elég fényt, nem is mozgunk eleget, étkezésünk főleg kalóriadús feldolgozott élelmiszerekből áll. Bőrünk elveszti barnaságát, súlyfelesleggel, D- és C-vitamin-hiánnyal küszködünk.

Ön nyugodtan alszik?

2015. március 16.

Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével. Pedig nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is érinti ez az egészségügyi probléma. A felmérések szerint Európa felnőtt lakosságának harminc százaléka szenved alvászavartól. Ennek hátterében társadalmi, szociológiai, élettani okok is állhatnak. Az alvászavar kezelhető és az esetek nagy részében gyógyítható is. Azonban az alvás hiányával vagy minőségével kapcsolatos probléma súlyos egészségügyi következményekkel is járhat! 

Az Alvás Világnapja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző péntekre, idén március 13-ára esik. 2015-ben a világnap szlogenje: „When sleep is sound, health and happiness abound”, ami körülbelül annyit tesz, mint „a pihentető mély alvás gyümölcse egészség és boldogság.” Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a pihentető alvás fontosságára. 2008 óta a világ több pontján kerül megrendezésre, Magyarország először 2009-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. Az ötlet az Egyesült Államokból indult, de idén már több mint 50 országban tartják meg ezt a napot, és orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy rámutassanak az alvászavarok veszélyeire és aktualitására, hiszen a kialvatlanság napjainkra már népegészségügyi problémává  nőtte ki magát.