Információk, érdekességek

Mitől nő egy csomó a kézen?

2024. szeptember 19.

Fotó: 123rf.com

Mi a teendő, ha kezünkön nő egy rugalmas duzzanat? Vajon elmúlik magától, vagy ott marad? Tűvel, vagy szikével tüntethető el? Kérdések, melyekre most választ kaphat!

A kézen, csuklón nőtt csomó legtöbbször ganglion, azaz sűrű zselészerű folyadékkal telt tömlő. Persze lehet tömör zsírcsomó is, amit szintén tanácsos eltávolítani, mert ezek a képződmények maguktól ritkán múlnak el.

A ganglion változó, legtöbbször gömb alakú, feszes elváltozás, ami az ízületek közelében jellemzően a csukló kézháti oldalán alakul ki. Ez a rugalmas képződmény vagy az ízület üregével, vagy ritkábban az ínhüvellyel áll összeköttetésben, s borsónyi mérettől akár diónyi, galambtojásnyi nagyságra is megnőhet.

Mitől alakul ki?

Keletkezése okát sokszor nehéz meghatározni, de általában megerőltetés, vagy ízületi kopás, ínhüvelygyulladás áll a háttérben.

Hogy múlik el?

A ganglion mérete változó, ritkán ugyan, de el is tűnhet, ám ebben nem szabad reménykedni, mert legtöbbször ilyen esetben is kiújul.

Fájdalmat általában nem okoz, nem rosszindulatú elváltozás, legtöbbször inkább esztétikai problémát, szépséghibát jelent. Korszerűtlen, téves az olyan elképzelés, miszerint gyógyítása abból áll, hogy megrepesztik, ujjal szétnyomják, vagy erős ráütéssel nyitják meg a ganglion falát, esetleg leszívják, hogy tartalma a kötőszövetbe szétömöljön, felszívódjon, eltűnjön.

A helyes és végleges ellátás a ganglion műtéti eltávolítása, amit – a csomó elhelyezkedésétől függően – helyi, vagy általános érzéstelenítésben, altatásban végzünk. A műtét után steril kötés és rugalmas pólya kerül az operált végtagra. Gipszelni nem szoktuk, körülbelül két hét alatt gyógyul a seb, utána szabadon használható a végtag.


A szorongás fizikai tünetei: hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük őket?

2024. szeptember 12.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A szorongás sokkal több, mint egyszerű mentális állapot; gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánul, amelyek jelentős hatással lehetnek a mindennapi életünkre. Sokan nem ismerik fel, hogy az állandó feszültség, fejfájás vagy gyomorpanaszok mögött a szorongás állhat. Ebben a cikkben bemutatjuk a szorongás leggyakoribb fizikai tüneteit, és megmutatjuk, hogyan lehet ezeket felismerni és kezelni.  

Miért jelennek meg a szorongás fizikai tünetei?

A szorongás a testünk stresszre adott természetes reakciója, amelyet az evolúció során fejlesztettünk ki a veszélyhelyzetek kezelésére. Amikor szorongunk, a testünk készenléti állapotba kerül, és ennek számos fizikai következménye lehet. A szervezet ilyenkor adrenalin és kortizol hormonokat termel, amelyek felkészítenek minket a „harcolj vagy menekülj” reakcióra. Ha azonban a szorongás állandósul, ezek a fizikai reakciók krónikussá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják egészségünket.

A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei

1. Gyors szívverés és mellkasi fájdalom

A szorongás gyakran okoz gyors szívverést vagy szívdobogásérzést. Ezt a testünkben áramló adrenalin okozza, amely felkészít minket a cselekvésre. Néhányan akár mellkasi fájdalmat is tapasztalhatnak, amit gyakran összetévesztenek szívproblémákkal. Ha ezeket a tüneteket rendszeresen tapasztalod, fontos, hogy beszélj egy orvossal, hogy kizárja a szívbetegségek lehetőségét.

2. Légszomj és légzési nehézségek

A szorongás egyik legijesztőbb fizikai tünete a légszomj vagy a nehézlégzés. Ez gyakran pánikrohamokkal is társulhat, amikor úgy érzed, hogy nem kapsz elég levegőt. A légzési nehézségek mögött a szorongás által kiváltott hiperventilláció állhat, ami azt eredményezi, hogy túl gyorsan és mélyen lélegzel. 3. Feszültség és izomfájdalom

A szorongás gyakran vezethet krónikus izomfeszüléshez, különösen a nyak, a vállak és a hát területén. Ez a feszültség idővel izomfájdalommá alakulhat, ami tovább fokozza a diszkomfort érzést és a szorongást.


Stresszkezelés 3 lépésben

2024. szeptember 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Manapság a stressz mindenki életében jelen van. Ez pedig nem más, mint a szervezetünk válasza bizonyos ingerekre. Ez az inger lehet egy fontos vizsga az egyetemen, egy állásinterjú, egy új projekt, de egyre többször a magánéletünkben is előfordulhatnak stresszes helyzetek.  

Ezeknek mindenki ismeri a negatív hatásait. Csak hogy néhányat említsek, ilyen a fáradékonyság, ingerlékenység, álmatlanság. De ezeknél súlyosabb következményei is vannak az állandó stressznek, ezért mindenképpen kezelnünk kell ezeket a nehéz helyzeteket.

Szerencsére van rá megoldás! Most csupán három olyan dolgot említek, amik segítségével szinte azonnal érezni lehet majd a változást.

1. Testmozgás

A stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja a testmozgás! Ideje kipróbálni több sportot is, hogy rájöjj, mi az, amiben tényleg örömödet leled, és ki tudsz kapcsolni. A jóga a legjobb stresszkezelő sportok közé tartozik. De ha úgy érzed valami dimanikusabbra vágysz, próbáld ki az aerobicot vagy a zumbát. Bármit, amihez kedvet érzel. És hidd el, már az első alkalom után érezhetően jobb kedved lesz, és este biztosan jobban is fogsz aludni.

Az is nagyon fontos, ha valaki irodai ülőmunkát végez, hogy nap során is többször álljunk fel vagy akár ülve mozgassuk át kicsit a vállunkat és a nyakunkat, ezáltal napközben is nyugodtabbá, felszabadultabbá válhatunk.


5 ok arra, hogy miért érzi magát fáradtnak

2024. szeptember 10.

Ha reggelente sem ébred kipihenten, és napközben sem érzi túl energikusnak magát, annak több oka is lehet. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, alvás specialista, a JóAlvás Központ orvosának segítségével öt lehetséges magyarázatot sorolunk fel.

Fotó: 123rf.com1. Túl rövid alvásidő

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.
Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni.

Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.

Az alvás specialista véleménye: alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.


A vádlifájdalom 10 lehetséges oka

2024. szeptember 08.

A vádlifájdalom olyan súlyossá válhat, hogy akár a járást is akadályozhatja. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az orvosi diagnózis azért is fontos, mert az izomhúzódástól az érproblémáig számos ok állhat a háttérben.  

Fotó: 123rf.comA leggyakoribb okok

  1. Izomgörcs
    Ez a probléma a jellemzően átmeneti, bár jelentős fájdalmat okozhat. Kialakulhat a túlzott fizikai igénybevétel, a gyenge izomzat, a dehidratáció, a nyújtás elmaradása és az izzadás miatt kialakuló elektrolit-hiány miatt. 
  2. Izomhúzódás
    Az izomhúzódás az izmok túlerőltetéséből, túlnyújtásából származó sérülés, ami igen gyakran sportolás, fizikai aktivitás közben jelentkezik, bár egy-egy rossz mozdulat következménye is lehet. Jellemzően éles, erős fájdalommal jár.
  3. Artériás klaudikáció (érszűkület)
    Vádlifájdalom kialakulhat amiatt is, hogy beszűkülnek vagy elzáródnak azok az erek, amelyek a lábakba szállítják a vért. Végtagfáradásnak vagy intermittáló sántításnak is nevezik, amely már kis megterhelés után is jelentkezik. Egészen görcsös fájdalomig fejlődhet, ám a láb megterhelése után megszűnik. Jellemzően 50-60 év kor felett jelentkezik, tipikus tünete a gyorsan vagy fokozatosan beálló izomfájdalom, aminek következtében a beteg csak rövid távú gyaloglásra képes.
  4. Neurogénspinálisklaudikáció (gerinc eredetű sántítás)
    Ez a probléma leginkább az ágyéki gerinccsatorna-szűkület tüneteként jelentkezhet. A szűkület a gerinccsatornában húzódó cauda-rostok és/vagy az ideggyökök nyomását okozza. A csökkent vérellátás és a vénás rendszer kompressziója okozta keringési elégtelenség a fájdalom előidézője. A vádligörcsön túl tünetként jelentkezhet még a reggeli alsó végtagi zsibbadás, a járás közben jelentkező végtaggyengülés, a járástávolság beszűkülése, előrehaladott esetben pedig a súlyos járászavar. Jellemző még, hogy az előrehajlás csökkenti a panaszokat.
  5. Achilles-ín gyulladás
    Íngyulladás esetén reggelente, ébredés után érződik merevnek a vádli, és maga az Achilles-ín is érzékeny lehet. Edzés után az enyhe, helyi fájdalomérzet szintén problémát jelezhet, főként, ha idővel egyre erősebbé válik. Különösen a mozgást frissen elkezdőknél, illetve repetitív mozgást végzőknél gyakori az Achilles-ín gyulladás, amire duzzanat, megvastagodás is utalhat.
  6. Compartment szindróma (rekesz szindróma)
    Acompartment-szindrómaegy fájdalmas és súlyos állapot, amely vérzést vagy duzzanatot idéz elő egy izmok által zárt téren belül. A magas szövetnyomás csökkenti a keringést és a szövetek funkcióját – kialakul tehát a fájdalom, a zsibbadás, a bizsergés. Az állapot lehet akut, például egy komoly sérülés következtében, és lehet krónikus is, ami sokszor a sportterhelés talaján alakul ki. Az érintett végtagot feltétlenül pihentetni kell és az orvosi kezelés is elkerülhetetlen.
  7. Diabéteszes neuropátia
    A (poli)neuropátia a perifériás idegeket érintő károsodás, mely általában nem önálló betegségként jelenik meg, hanem valamilyen anyagcsere-betegséghez kapcsolódóan. Ez azonban nem csak cukorbetegség lehet, de vesebetegség, pajzsmirigybetegség, vitaminhiány vagy alkoholizmus is.  Az esetek döntő többségében a tünetek az alsó végtagokon jelentkeznek, a zsibbadás elsősorban a lábat, a vádlit érinti, bár a karon is előfordul. A zsibbadást követően kialakulhat egy égő, zsibbadó, szúró jellegű fájdalom, mely elsősorban éjszaka elviselhetetlen.
  8. Talpi bőnye gyulladás
    A saroksarkantyú és az ún. plantalisfasciitis (talpi bőnye gyulladása) gyakran eredményez fájdalmat. A probléma kialakulhat a lúdtalp és a túlterhelés miatt is, különösen olyanoknál, akik erősen terhelik a sarkukat, így futóknál, atlétáknál, táncosoknál. A fájdalom a talpon, elsősorban a saroknál a talp belső oldalán jelentkezik, de kiterjedhet a vádlira is. Különösen reggel, pihentetés után, vagy terhelés kapcsán fokozódnak a tünetek.
  9. Visszér
    A visszér-tágulat egy genetikai alapon kialakuló állapot, amelynek számos hajlamosító tényezője ismert, a terhességtől a hormonális változásokig, vagy éppen az elhízásig. Az esetek egy részében a probléma vádlifájdalmat is okoz.
  10. Mélyvénás trombózis
    Komoly fájdalmat okoz, ha egy vérrög képződik a vénában – ez természetesen azonnali ellátást igénylő probléma.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...345...229