Információk, érdekességek
Nők és a lisztérzékenység
2021. május 26.
Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.
Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének (AOECS) kezdeményezésére 2005 óta minden év május 16-a a Coeliakia Nemzetközi Napja. Azóta a világban mindenütt működő hasonló szervezetek is csatlakoztak Európához, és ehhez a naphoz. A Világnap célja ismertebbé tenni e betegség létezését, felhívni a figyelmet a coeliakiás betegek mindennapjainak nehézségeire, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerek működésének hiányosságaira.
A coeliakia (lisztérzékenység) a népesség 1-2%-át érintő autoimmun betegség, amelyben egyes egyénekben a táplálékkal elfogyasztott glutén gyulladásos folyamatot válti ki a vékonybél-rendszerben (A glutén a gabonafélékben – búza, árpa és rozs – található összetett tároló fehérje, más néven a sikér).
A coeliákia egyike a leggyakoribb, aluldiagnosztizált krónikus betegségeknek, Európában mindössze a betegek 15-20 %-át diagnosztizálják, azaz 7-8 esetből csupán egyet!
A betegségnek emésztőrendszeri és nem emésztőrendszeri tünetei is lehetnek, mint például a hasmenés, a hastáji fájdalmak, puffadás, vérszegénység, fáradékonyság, a jellegzetes hólyagos bőrkiütések, de a fel nem ismert betegség következménye lehet az ismeretlen eredetű meddőség és az ismétlődő vetélések is. A coeliakia ma ismert, egyetlen, bizonyítékokon alapuló hatékony kezelése az élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrend, azaz a gluténtartalmú ételek és élelmiszerek teljeskörű elhagyása.
A COELIAKIÁS NŐK
Lisztérzékenységgel – korosztálytól függetlenül – kétszer annyi lányt és asszonyt diagnosztizálnak, mint fiút és férfit. Ennek lehetnek genetikai okai is, de az is közismert, hogy a nők sokkal egészségtudatosabbak, jobban törődnek az egészségükkel, sokkal előbb kezdenek foglalkozni már az enyhébb tüneteikkel is, és fordulnak orvoshoz velük, mint a férfiak. A coeliakia diagnosztizálása azért sem könnyű, mert a betegségnek jellegzetes tünete, tünetegyüttese nincs, ráadásul a tünetek bármely életkorban kialakulhatnak.
„Csökkent fogamzóképesség, vetélés, kis születési súlyú újszülöttek. Csak három ok, amiért érdemes arra gondolni, hogy az asszony coeliakiában szenvedhet.” Ez a legfontosabb megállapítása annak a tudományos cikknek, ami a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében jelent meg*.
A lisztérzékenységben szenvedő nők fogamzóképes időszaka lerövidül, első menstruációjuk idősebb korban jelentkezik, és hamarabb kerülnek menopausába. Az ismeretlen okból meddő nők 4-8%-a (diagnosztizálatlan) coeliakiás, a meddőség csökkent fogamzóképesség vagy gyakoribb spontán vetélések képében jelentkezhet, ezért például az ismeretlen okú meddőségben szenvedő nők coeliakia szűrésére készültek már szakmai ajánlások.
Egy évekkel ezelőtt elvégzett, nagy esetszámú, egész népességre kiterjedő svéd vizsgálat szerint gyakoribb volt a méhen belüli fejlődés elmaradása, a kis, vagy igen kis születési súly, a koraszülés és a császármetszés kockázata azoknál a terheseknél, akiknél csak a szülés után diagnosztizálták a coeliakiát (vagyis a terhesség ideje alatt nem kezelték őket). Ha viszont már a terhesség előtt kiderült a betegség, és megfelelően kezelték is, akkor ezek a kockázatok nem haladják meg az átlagos népességben észlelhető szintet. Ezenkívül a coeliakia terhesség alatti felismerése és megfelelő kezelése hozzájárulhat a késői szövődmények (pl. lymphoma, osteoporosis) megelőzéséhez.
Ezért fontos már májusban gondolni a parlagfű allergiára
2021. május 24.
A parlagfű allergia közel 2 millió személyt érint az országban. Ha ön is közéjük tartozik, akkor érdemes már most készülnie a tünetek kezelésére. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy milyen terápia esetén van erre szükség.
Az allergia nem múlik el és kezelés nélkül rosszabbodhat
Ha az előző évben, augusztus és október körül a parlagfű miatt allergiás tünetei jelentkeztek, akkor ebben az évben is számíthat rá, hogy az allergén növény virágzását a szervezete jelezni fogja. Tüsszögés, orrfolyás, szem- és orrviszketés, orrdugulás a parlagfű allergia legjellemzőbb tünetei, de sokan egyéb szemtünetekkel, például allergiás kötőhártya-gyulladással is küzdenek, és az ekcémás bőrpanaszok is rosszabbodhatnak a pollenszezonban. Az allergiás tünetek nem múlnak el, sőt, kezelés nélkül rosszabbodnak, további allergiák jelenthetnek meg és asztma is kialakulhat. Ha tehát már tavaly is jelentkeztek a panaszai, idén ne mulassza el allergológus felkeresését!
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ez attól függ, hogy milyen kezelést szeretnénk alkalmazni allergia ellen. Az egyik lehetőség, a tüneti terápia, ez antihisztamin tabletta, különböző orrspray, esetleg szemcsepp használatát jelenti. Ezeket a készítményeket akkor kell elkezdeni használni, amikor a parlagfű pollenek megjelennek a levegőben. Figyelni kell tehát az aktuális pollenjelentést, mivel a növény pollenszórása az időjárás függvényében eltolódhat, és ha azt látjuk, hogy emelkedik, esetleg már enyhébb tüneteink is jelentkeznek, használjuk a felírt készítményeket. Ilyen esetben tehát az allergológust június-július hónapokban is felkereshetjük.
A szénanátha terrorja
2021. május 03.
Elkezdődött a szezon, itt a lakosság nagy részét „terrorizáló” szénanátha ideje. A tavasztól őszig tartó pollen allergia szinte már népbetegségnek számít, szinte nincs is olyan ember, akinek a családjában ne fordulna elő valamilyen légúti allergia. Jön az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, rosszabb esetben viszketés, kiütések, puffadás, sőt akár fuldokló köhögés, vagy később az asztma. Ráadásul a tünetek sokszor az évek múltával egyre csak erősödnek. Ritkán komoly a szervezet keringésének összeomlásához vezető anafilaxiás sokk is kialakulhat.
Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.
Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.
Mi is történik valójában?
Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:
- Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
- Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
- Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
- Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
- Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
- Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
- Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
- A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
- Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
- A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak
Allergiás légúti betegségek
2021. március 30.
Az allergiás légúti betegségek, így az allergiás nátha és az allergiás asztma, a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, világszerte százmilliókat érintve.Az allergiás légúti betegségek tüneteit leggyakrabban pollenek, atkák, állati eredetű fehérjék és penészgombák okozzák. Hazánkban a pollenek általában kora tavasztól őszig okoznak panaszokat. Egész éves tünetkört leggyakrabban a házi poratka vált ki. Az asztmában jellemzően visszatérő sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasi feszülés, köhögés fordul elő változó megjelenéssel és súlyossággal. Az allergiás nátha jellemző panaszai a tüszszögés, orrdugulás, vizes-nyákos orrfolyás, orrviszketés.
Ezekhez társulhatnak torok-, fül- és szem-, valamint általános panaszok, mint pl. hőemelkedés, fáradékonyság és fejfájás is. A tünetek mellett a diagnózishoz az allergénekkel reagáló ellenanyagok kimutatása is hozzátartozik, asztmában pedig a légzésfunkció elvégzése is szükséges. Az allergiás asztma és az allergiás nátha (rhinitis) is jól kezelhető, de nem gyógyítható. A diagnózis felállítása orvosi feladat.
Az asztma kezelésére szakorvos ad javaslatot, bázisát a belélegezhető (inhalált) szteroidok képezik önállóan vagy hosszú hatású hörgőtágító kombinációjában. Utóbbit általában egy eszközből belélegezhető formában írjuk fel. A fenntartó kezelés rendszeres használata és jó belégzési technika mellett jó asztmakontroll érhető el, és általános mellékhatásoktól nem kell tartani. A betegeket tünetoldó/ rohamoldó gyógyszerrel (hörgőtágítók vagy a rendszeresen használt szteroid-hörgőtágító kombináció extra adagjai) is ellátjuk, amelyet csak akkor kell belélegezniük, ha a rendszeres bázisterápia mellett asztmás panaszaik jelentkeznének. A helyes eljárásról a kezelőorvos mindig tájékoztatást ad. Amennyiben megnő az igény a hörgőtágítóra, indokolt a kapcsolatfelvétel a kezelőorvossal.
Súlyos esetekben nagy adagú és akár többszörösen kombinált gyógyszerelésre van szükség. Egyes speciális esetekben ezt kiegészítjük injekciós immunterápiával. Enyhe
allergiás náthában alkalmazhatók a gyógyszertári forgalomban hozzáférhető
„allergiaellenes” antihisztamintabletták vagy orrspray-k, különösen, ha a tüszszögés, orrfolyás, szem-, orr-, torokviszketés a vezető tünet.
Az allergia és a koronavírus eltérő tüneteiről
2021. február 03.
Az allergia és a koronavírus eltérő tüneteiről készített ismertetőt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).
Az enyhe időjárással az első allergén növények pollenjei is megjelentek a levegőben. A mogyoró, illetve a ciprus- és tiszafafélék koncentrációja a déli országrészben már elérheti a tüneteket okozó közepes szintet. A kőris és az éger pollenjei is már többfelé megjelentek, azonban még alacsony koncentrációban fordulnak elő.
Felhívták a figyelmet arra is, a jelenlegi járványügyi helyzetben fontos, hogy mindenki meg tudja különböztetni az allergiás reakciókat a légúti megbetegedések, illetve vírusfertőzések, esetlegesen a Covid-19-megbetegedés tüneteitől. A Tisztifőorvos Facebook-oldalán egy ábrát is közzétettek, amelyen felsorolták a Covid-19 és az allergia gyakori, ritka, néha előforduló és nem jellemző tüneteit.
Eszerint a koronavírus gyakori tünetei: a láz, a száraz köhögés, a légszomj és a fáradtság. Ezzel szemben az allergiások gyakori tünetei az orrfolyás, a tüsszentés és az asztmás nehézlégzés.
Utóbbi, az asztmás nehézlégzés például a koronavírusnál nem jellemző tünetnek számít. Allergia esetén az egyik nem jellemző tünet a hasmenés, ami a koronavírus-fertőzésnél ritkán előfordul. További nem jellemző allergiás tünetek az izom és izületi fájdalmak, a torokfájás és a mellkasi nyomás, amelyek a koronavírus esetén a néha észlelt tünetek között szerepelnek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...141516...71