Információk, érdekességek

Töltve minden jóval

2018. május 03.

Az ókor óta csak alázatos szókkal közelíthettek a városiakhoz, akárcsak a vadnyugaton, ahol még a marhákkal foglalkozó cowboyok is többre tartották magukat a „birkatermelõknél”. Miért csodálkoznánk hát azon, hogy az ily kevéssé népszerû foglalkozás után elnevezett növény sem vívott ki magának több tiszteletet.

A pásztorokat mindig lenézték. Az ókor óta csak alázatos szókkal közelíthettek a városiakhoz, akárcsak a vadnyugaton, ahol még a marhákkal foglalkozó cowboyok is többre tartották magukat a „birkatermelõknél”. Miért csodálkoznánk hát azon, hogy az ily kevéssé népszerû foglalkozás után elnevezett növény sem vívott ki magának több tiszteletet.

Több mint 300évvel ezelõtt Nicholas Culpeper így írt: „Kevés növény tudhat jobb tulajdonságokat a magáénak, mint éppen ez, mégis fájó szívvel el kell vetnem.” És még a közelmúltban is, az 1988-as angol tudományos gyógynövény ismertetõ, is legfeljebb fájlalhatta, mennyire kevés vizsgálat irányult a növény gyógyhatásainak felkutatására. Egyes hivatalok álláspontja szerint a növény - gyógyászatilag kedvezõ tulajdonságok híján – senkit nem érdekel. Ugyanakkor a csekély számú vizsgálatból mégis igen érdekes lehetõséges sejlenek fel a növénnyel kapcsolatosan, vérzések kezelésében, és a szülés megindításában.

Az ókori görög és római orvosok a pásztortáskát hashajtóként javasolták. Széles körû alkalmazást egészen a XVI. Századig nem ért el, ám ekkor egy olasz orvos vérzések – elsõsorban a vizeletben megjelenõ vér – elállítására kezdte alkalmazni. A növényt más orvosok is átvették, de a többség továbbra, is mint haszontalant elutasította.

Az elsõ telepesek a pásztortáskát Észak-Amerikába is magukkal vitték, ahol pillanatok alatt gyomnövénnyé vált. A népi gyógyászok vérzéscsillapításra használták ugyan, az orvosok azonban itt is értéktelennek tekinteték.

King eklektikus szövegezése azzal igyekszik a pásztortáska körüli ellentmondást megmagyarázni, hogy „ a frissen szedett növény minden kétséget kizáróan hatékonyabb, mint a szárított.” A könyv szerint a pásztortáska a véres vizelet és túlzottan erõs menstruációs vérzés enyhítésében „igen hatásos”, de hasmenés és vérzõ aranyér ellen is ajánlott.

Az I. világháború alatt, amikor egyéb vérzéscsillapítók nem álltak rendelkezésre, a sebesült katonákat pásztortáskából készült gyógyteával itatták. Napjaink herbalistái a szárított pásztortáskát – de a nyers növényt nem! – (belsõleg) véres vizelet, orrvérzések, szülés utáni vérzések, valamint hasmenés, illetve (külsõleg) vérzéscsillapítóként sebek, és aranyér kezelésére ajánlják.

A gyógynövény újbóli használata nem kelt szenzációt a növényi gyógyászat berkeiben, de az emésztési rendellenességektõl szenvedõknek illetve a tl erõs menstruációs vérzéstõl szenvedõ, valamint vajúdás elõtt álló nõknek segítségére lehet.

Vérzések: Egy közlemény szerint a pásztortáska olyan anyagokat tartalmaz, amelyek meggyorsítják a vér alvadását. A német orvos-herbalista, dr. Rudolph Fritz Weiss így ír: „egyértelmûen hemostatikus (vérzésgátló) tulajdonságú… de nem különösebben effektív”.

Elsõsegélyként a sebe téve és erõteljes nyomással rajta tartva elállítja a vérzést. A pásztortáska ne helyettesítheti a hagyományos vérzéselállító módszereket. De fekélyektõl, vastagbélgyulladásban, Crohn-kórban vagy vérzési panaszoktól, illetve erõs menstruációs vérzéstõl szenvedõk – orvosukkal egyeztetve –kipróbálhatják a pásztortáskát.

A szülés megindítása: A pásztortáska olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek a szülésmegindítására gyakran alkalmazott oxitocinhoz hasonlóan segíthetik a méhösszehúzódások megindulását. Terhes nõk ne éljenek pásztortáskával, hacsak nem szülés megindítása céljából – és akkor is csak orvosi ellenõrzés mellett.

Vérzéscsillapító: A növény bizonyos – enyhe – mértékû gyulladásgátló vérzéscsillapító hatással is rendelkezik, amely részben megmagyarázza évszázados alkalmazását a sebek és az aranyér kezelésében.