Információk, érdekességek

Kikényszerített szex - mondd el a lányodnak!

2024. október 27.

A nemi erőszak egyik formája a kikényszerített szex. Van olyan, amikor egy szerelmes pár szexuális játéka, hogy a férfi is úgy csinál, minta, a nő is úgy tesz mintha … ezzel feltüzelik egymást és egy nagyon nagyot szerelmeskednek. Amit a É. Hotel című akármiben láttuk (nem tudom ezt a kamerával felvett szart rendszertanilag besorolni) az nem ilyen volt. Előre küldöm: nem láttam az Éden Hotelt. Azért nem láttam, mert nincsen adás a tévénkben. Nem kell. Ez is egy döntés. Ami mégis eljut a fülembe úgy is, hogy nem követem az adást, az elég hangos hozzá, hogy foglalkozzam vele. Vagy ne.  

Miért foglalkozom ezzel? Mert van lányom.
Mert nem szeretném, ha azok a fiúk, akik ezt az adást nézték, úgy gondolnák, hogy ez belefér, s nem szeretném, ha a lányom és a barátnői azt gondolnák, ezt hagyni kell, ha velük esik meg.

Nemrégiben olvastam, hogy egy nem reprezentatív kutatás szerint a nők több mint felének volt az életében kikényszerített szex. A maradék meg nem biztos, hogy tudta, hogy mi az.

Nos, a kikényszerített szex olyan, amikor neked nincsen hozzá a világon semmi kedved, de a másik sarokba szorít, és addig nyaggat, míg a szabadulásod érdekében inkább kötélnek állsz, aztán napokig bánkódsz az egészen. A kikényszerített szex szinte mindig közeli személyektől, családtagoktól, ismerősöktől, vagy éppen a párodtól indul. Leggyakrabban a párodtól. Ő gondolja úgy a legtöbbször, hogy neki alanyi jogon jár a te tested.

Tizenévesen nekem is volt ilyen élményem – nem is illett elmondani, hogy kivel. Túléltem, nem volt annyira rossz, mintha egy kiképző ezred ment volna át rajtam!  De annyira azért rossz volt, hogy pocsékul érezzem magam utána még sokáig. Alárakott az önbecsülésemnek rendesen. Rossz volt és én nem tudtam, hogy ez nem oké, nem tudtam, hogy nincs rendben. Azt gondoltam, hogy én nem vagyok jó, hogy élveznem kellett volna. Ma már tudom, hogy nem így van és fontosnak tartom, hogy mások is értsék meg: a szex akkor jó, ha beleegyezéssel történik. És minden, ami benne két fél egyessége és öröme szolgálatában van, az teljesen rendben lévő.

Dupla erőszak egymás után!
A legmegalázóbb ebben a történetben az maga a televíziós csatorna, aki – kiválóan leképezve a közvélekedést – a nőt, az áldozatot kényszeríti arra, hogy azt vallja nem is történt semmi. Újabb kikényszerítés, újabb erőszak, most a munkaadó részéről. Azt tanítja ezzel, hogy az áldozat nem számíthat semmire, az áldozatnak nincsenek jogai, ő elnyomható. A tévé csatorna azt mondta, vizsgálatot indít, ám most már ez csupán szerecsenmosdatásnak tűnik.
Már megtörtént a dupla bántalmazés, ebből elég nehezen lehet jól kijönni. Sőt! Sokba kerül jól kijönni, de lehetne. Ha a szándék ott lenne mögötte.

A nézők jelentős része nő - és a nők nem akarnak többé áldozatként élni!
Sokkoló, hogy a hazai vezető csatornák, a rádió Bochkorékkal, a tévé most ezzel az „akcióval” mennyire nem érti, nem érzékeli, hogy a világ körülötte változik. Hogy a nézők egy jelentős része nő – s a nézők nagy százaléka egyben bántalmazott nő – aki nem akar az áldozattá degradálás, az áldozatok hibáztatása mellett elmenni többé. Aki azt szeretné látni a képernyőn, hogy leleplezik a bűnöst, hogy igazságot szolgáltatnak az áldozatnak, s az áldozaton keresztül a nézőnek is. Elismerik, hogy amit a bántalmazó tesz az nem jogos. Az áldozat helyett a bántalmazót vonják felelősségre, a bántalmazót „kényszerítik” arra, hogy tettéért legalább bocsánatot kérjen, hogy megértetik vele, mennyire nincs rendben, amit művelt – s ahogy ő megérti, talán az a rengeteg férfi is megérti, aki odahaza naponta teszi meg ezt a feleségével, a barátnőjével, vagy más ismerősével. Aki naponta erőszakkal, erőszakban él.
Ha van lányod, legalább mondd el neki, hogy senkinek nincs joga ahhoz, hogy kényszerítse őt olyasmire, amit nem akar. Ha pedig ilyesmi történik, akkor szóljon, hogy segíthess. Az áldozat nem hibás. Aki az áldozatot hibáztatja, az a bűnelkövetőt védi. Gondold végig, kinek az oldalán állsz!