


Információk, érdekességek
Éveken át megmarad a mézben a növényvédőszer
2019. április 14.

Ezeknek a növényvédőszereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére.
A kutatáshoz a tudósok nagyon precíz méréseket végeztek, ezzel az eddigi legpontosabb eredményeket érték el. Sikerült megmérniük a kiindulási anyagban – ez esetben a mézben – lévő anyag két pikogrammnyi koncentrációját (1 pikogramm 10 a mínusz 12-en gramm). Ezzel a mérési módszer érzékenysége ezerszer precízebb lett, mint az eddigi eljárásoké, és lehetővé teszi a környezetben lévő növényvédőszerek pontos elemzését.
“Az emberi fogyasztáshoz megengedett maximális mennyiség grammonként 50 ezer pikogramm, miközben már a 100 pikogramm per grammonkénti koncentráció is veszélyezteti a méhek és más, az ember számára hasznos rovarok egészségét” – közölte Edward Mitchell, az egyetem munkatársa, az Environmental Pollution című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Ez a nagyon kis mennyiség a méhek agyának több milliárdnyi molekulájának felel meg. “Ha ezek az anyagok a nektárral a méhkaptárba kerülnek, az azt jeleni, hogy a királynővel együtt az egész kolónia egész életében idegmérgek hatásainak van kitéve” – mondta el Blaise Mulhauser, a neuenburgi botanikus kert igazgatója.
“Az emberi fogyasztásra szánt méz hónapokon át ugyanolyan koncentrációban tartalmaz növényvédőszereket. Bár jelenleg csak kevés vizsgált minta lépi túl az emberi fogyasztásra vonatkozó határértékeket, még nem tudjuk, milyen hatással vannak ezek az anyagok hosszú távon az egészségre” – fejtette ki Mitchell.
Tesztelhetik sérült gerincvelő őssejtes gyógyítását
2019. április 13.
Az iPS-sejteket úgy hozzák létre, hogy eltávolítják egy ember érett sejtjeit – például a bőrből vagy a vérből – és újraprogramozzák, hogy úgy viselkedjenek, mint egy embrionális őssejt, vagyis az emberi szervezet többféle szövete fejlődhessen ki belőlük.
A tokiói Keio Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja Okano Hidejuki és Nakamura Maszaja vezetésével négy olyan, 18 évesnél idősebb pácienst keres, akik 2-4 héttel korábban szenvedtek sport- vagy közlekedési balesetben gerincvelő-sérülést, amely végtagjaik mozgatásában korlátozza őket. Úgy vélik, a kezelés a baleset utáni 2-4 hétben lehet hatásos. Egy-egy páciens gerincvelőjének sérült területére fognak befecskendezni mintegy kétmillió iPS-ből programozott idegsejtet a tervek szerint.
“Húsz évvel a kutatás kezdete után végre elindíthatjuk a klinikai teszteket. Szeretném, ha minél hamarabb biztonságos gyógymódot tudnánk kínálni a betegeknek” – mondta el a magánegyetem sajtótájékoztatóján Okano. A páciensek keresését ősszel kezdhetik.
A beavatkozás utáni rehabilitáció nagyjából egy éve alatt a kutatók figyelemmel kísérik a sejtbeültetés hatásosságát és biztonságát. A beültetendő sejteket a Kiotói Egyetemen fagyasztva tárolt iPS-sejtekből fogják létrehozni. A Japán Gerincvelő Alapítvány becslései szerint az országban több mint százezer gerincvelősérült él.
Okano és csapata korábban egy lebénult majmot kezelt ezzel a módszerrel, a gyógyítás sikeres volt, az állat újra tudott járni. A Kiotói Egyetem tudósa, Jamanaka Sinja és kutatótársa, John Gurdon 2012-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert érett sejtekből iPS-sejteket hozott létre.
100 éven felülieknek engedélyeznék a dohányzást
2019. április 13.
Százéves korra emelnék a legálisan dohányzók alsó korhatárát Hawaiin, ugyanakkor az elektromos cigaretták használatára, a dohányrágásra és a szivarozásra nem terjedne ki a korlátozás.
A törvénytervezetet előterjesztő Richard Creagan demokrata párti politikus szerint fokozatosan kellene emelni a korhatárt 2020 és 2024 között – adta hírül a BBC hírportálja.
A korábban sürgősségi szakorvosként dolgozó Creagan az “emberi történelem leghalálosabb gyártmányának” nevezi a cigarettát törvényjavaslatában.
2017 januárjában Hawaii lett az első amerikai állam, amely 21 évre emelte a korhatárt a dohánytermékek birtoklására és élvezetére. Az Egyesült Államok többi államában általában 18-19 év a legálisan dohányzók alsó korhatára.
Creagan törvényjavaslata szerint 2020-ban 30, 2021-ben 40, 2022-ben 50, 2023-ban 60, míg végül 2024-ben 100 éves korra kellene emelni a dohányzás korhatárát.
A Hawaii Tribune-Herald című napilapnak nyilatkozva a politikus hangsúlyozta, hogy a dohányipar szándékosan úgy tervezte meg a cigarettát, hogy az függőséget okozzon, noha tisztában van a termék egészségkárosító hatásával.
Lelassították a szklerózis multiplex súlyosbodását
2019. április 12.

A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakokok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket.
Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.
A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték cicklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.
A dohányzás miatt veszítette el gyerekei felügyeleti jogát
2019. április 09.
A dohányzás miatt veszítette el két gyerekének felügyeleti jogát egy spanyol férfi – közölte az El Mundo című spanyol napilap.
Az újság birtokába került ítélet szerint az apa “teljesen felelőtlen módon veszélybe sodorja a kiskorúak egészségét azzal, hogy nincs tekintettel másra saját függőségén kívül”.
A córdobai bíróság a dokumentumban kifejtette: az eljárás során a gyerekek is kifejezték aggodalmukat, amiért el kell viselniük a füstöt, az idősebbik, 13 éves gyerek pedig elmondta, hogy apja még az ő szobájában is rágyújt. Az ítélet szerint a “kóros dohányos” apa kevés érdeklődést tanúsít az iránt, hogy megóvja gyerekeit a füstös környezet “objektív kockázataitól”.
“Nem lenne logikus, ha a gyerekeket otthonukban nem védenék épp úgy, ahogy nyilvános helyeken, oktatási intézményekben, munkahelyeken, egészségügyi intézményekben minden állampolgárt, akár kiskorú, akár felnőtt – mutatott rá a bíróság. A peres eljárást a gyerekek édesanyja kezdeményezte. Kérte, hogy a válás után megállapított közös felügyeleti jogot kizárólag ő gyakorolhassa.
Eddig heti váltásban nevelték a gyerekeket, akikkel az apa a jövőben két hétköznapot tölthet hetente – írta az újság.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...838485...240