Információk, érdekességek
A zikavírusnak ellenálló szúnyogokat hoztak létre
2019. április 07.
A zikavírusnak ellenálló szúnyogokat sikerült létrehozni Ausztráliában – közölte szerdán az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO), amelynek kutatói egy új tanulmányban számoltak be az eredményeikről.
A nappal aktív egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek csípésével, valamint nemi úton is terjedő zikavírus 2015-ben került be a köztudatba, és azóta több mint 70 országban regisztráltak megbetegedéseket. A magzati korban kisfejűséget (mikrokefáliát) okozó vírus főként Latin-Amerikában, azon belül is Brazíliában fertőzött meg sokakat.
A zikaláz miatt több mint 4000 gyermek született rendellenességgel világszerte 2015-ben és a vírus azóta is emberek millióira jelent fenyegetést.
A CSIRO és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói most egy szintetikus, zikavírus elleni gént fecskendeztek be szúnyoglárvákba, aminek hatására a felnőtt rovarok nem váltak vírushordozókká.
A tanulmány társszerzője, a CSIRO kutatójaként dolgozó Prasad Paradkar szerint eredményeik azt mutatják, hogy a zikavírus elleni génnel “beoltott” szúnyogok nem válnak betegségterjesztőkké a fertőzött vér szívásával.
Szervezetünk képes lehet gyógyítani a cukorbetegséget
2019. március 30.
A cukorbetegséget az okozza, hogy nem képesek inzulint termelni a sérült vagy nem létező inzulinsejtek. Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszint szabályozásához szükséges. Sok cukorbeteg inzulint kap a vércukorszint szabályozására.
A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait.
A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy alfasejtjei termelnek és feladata a vércukorszint emelése, azaz hatása ellentétes az inzulinéval.
“Valószínűleg a cukorbetegség-kezelés egy teljesen új formájának a kezdetét jelenheti ez, amikor a szervezet képes saját inzulint termelni egy kis kezdeti segítséggel” – idézte Luiza Ghilát, a norvég egyetem kutatóját a Science Daily tudományos hírportál.
A kutatók felfedezték, hogy a hasnyálmirigyben lévő szomszédos sejteknek csupán két százaléka képes megváltoztatni funkcióját. Ennek ellenére optimisták az új kezelési lehetőségek megközelítését illetően.
Kutatásukban először voltak képesek leírni a sejtidentitás változása mögötti mechanizmust, amely nem egy passzív folyamat, hanem a környező sejtekből jövő jelzések eredménye. A kutatásban képesek volt 5 százalékra növelni az inzulintermelő sejtek számát egy hatóanyag segítségével, amely hatással volt a sejtek közötti jelzőfolyamatra. Eredményeiket állatkísérletekben mutatták be.
Több a méhnyakrák miatti halál, ahol kevesebb a HPV-oltás
2019. március 27.
A méhnyakrák áldozatainak többsége olyan szegény országokban él, ahol alacsony a humán papillomavírus (HPV) ellen beoltottak aránya – hangsúlyozták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői.
A HPV elleni védőoltás “kulcsfontosságú” eszköz az egészségügyben és a lehető leggyorsabban ki kellene szélesíteni a vakcinához való hozzáférést, különösen a szegényebb országokban.
A WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) adatai szerint 2018-ban nagyjából 570 ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak világszerte, ami azt jelenti, hogy globálisan immár a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb ráktípus a nők körében. Világszerte évente több mint 310 ezer nő halálát okozza a betegség.
Az IARC szerint a gazdag országokban a vakcina ellenzőinek egy része igyekszik meggyőzni a szülőket arról, hogy ne oltassák be a gyerekeiket.
“A HPV-oltásokról terjesztett alaptalan pletykák továbbra is szükségtelenül késleltetik, akadályozzák a beoltottak arányának növekedését” – húzta alá közleményében Elisabete Weiderpass, a hivatal vezetője. Hozzátette, az IARC elkötelezett a méhnyakrák elleni küzdelemben és kiáll a HPV-oltások “hatékonysága és biztonságossága mellett”.
A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) múlt heti közleményében ugyancsak a HPV-oltások nagyobb támogatását sürgette, mondván, hogy 2020-ig 40 millió lány beoltását tervezi a szegényebb országokban, amivel nagyjából 900 ezer halálesetet lehetne megelőzni.
Felfújódó tabletta a gyomordaganatok gyógyításáért
2019. március 25.
Tudósok olyan kocsonyás állagú tablettát fejlesztettek ki, amely a gyomorba jutva pingponglabda méretűre fújódik fel, akár egy gömbhal, és segítségével meg lehet figyelni a fekélyeket és daganatokat – írja a BBC News.
A tabletta a szervezetbe jutva úgy viselkedik, mint egy gömbhal, amely pillanatok alatt felfújja magát, ha fenyegetést érez. Egyelőre csak sertéseken tesztelték, de azok gyomra és bélrendszere nagyon hasonlít az emberéhez. A tapasztalatok szerint a pirula egy hónapig marad a gyomorban – közölték a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfújódó tablettába többféle érzékelőt lehet telepíteni, amelyek kimutatják a gyomorban megjelenő baktériumokat és vírusokat.
A kutatók szerint később az is elképzelhető, hogy olyan apró kamerát juttassanak a gyomorba a pirulával, amely hetekig figyelemmel kísérheti a daganat vagy fekély fejlődését.
A tabletta kétféle hidrogélből áll: egy belső, részecskéket áteresztő rétegből, és egy külső, védő membránrétegből. Ez adja a kocsonyás állagot, ami miatt gyorsan tud terjeszkedni a gyomorban, és teljes méretét elérve nem is tud kijutni belőle.
A felfújódó tablettát bármikor el lehet távolítani, ha a páciens kalciumoldatot iszik, mivel attól a tabletta azonnal visszanyeri eredeti méretét. Ezt követően biztonságosan áthalad az emésztőrendszeren és távozik a szervezetből – írta a kutatócsoport.
A környezetkímélő étrendek egészségesebbek is
2019. március 22.
A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatói több mint 16 ezer amerikai egy napi táplálékának úgynevezett karbonlábnyomát elemezték, vagyis azt, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással terheli a környezetet az, amit egy-egy ember elfogyaszt.
“A kisebb karbonlábnyomú étrendek kevesebb vörös húst és tejterméket tartalmaznak, ezek előállítása nagy mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint nagy bennük a telített zsírsavak aránya is. Ugyanezek az étrendek több szárnyast, teljes kiőrlésű gabonát és növényi fehérjét tartalmaznak” – mondta Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője.
Az American Journal of Nutrition című táplálkozástudományi szaklapban ismertetett kutatás készítői hatalmas adatbázist készítettek az egyes élelmiszerek előállításával járó üvegházhatású gázok kibocsátásról.
Az adatbázis összekötötték azzal a nagy országos felméréssel, amelyben megkérdezték a résztvevőktől, hogy mit fogyasztottak 24 óra alatt.
Az így kapott étrendeket öt csoportra osztották annak alapján, hogy 1000 kalóriára mennyi üvegházhatású gáz kibocsátása esik.
Ezután az egyes étrendekben elfogyasztott ételek értékét állapították meg az amerikai országos egészséges táplálkozási mutató (US Healthy Eating Index) alapján, majd összehasonlították az étrendeket többféle szempont szerint.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...848586...240