Információk, érdekességek
Nem csak az asztma okozhat nehézlégzést
2021. augusztus 17.
A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy ritka elváltozás – a hangszalagok rendellenes működése – is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.
Rosszul működő hangszalagok
Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.
Kettős probléma
A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.
Köhögés és nehézlégzés
A panaszok nem csak az élsportolókat, vagy rendszeresen edző hobbi sportolókat érintik: a tünetek gyakran a hirtelen megkezdett fizikai aktivitás hatására jelentkeznek először. Természetesen senkinek sem tanácsoljuk, hogy mondjon le a mozgásról, a szokatlan tüneteket azonban vegyük mindig komolyan. A testmozgás közben fellépő nehézlégzés és köhögés intő jel lehet. A panaszok hátterében az esetek döntő többségében asztma áll. Ha azonban fény derül arra, hogy a tünetek létrejöttében a hangszalagok rendellenes mozgásának is szerepe van, a probléma műtéti úton, vagy beszédterápiás, illetve az élettani működések tudatos irányítását célzó foglalkozásokkal megszüntethető.
Trombózishajlammal repülni?
2021. augusztus 12.
A hosszas repülőút fokozza a vérrögösödés kialakulásának kockázatát, ezért ha valaki túl van már egy trombózison, speciális kezelésre szorul, ha repülőre akar ülni.
A mélyvénás trombózis potenciálisan egy életveszélyes állapot, mely során a vér alvadékonyságában zavar keletkezik, és kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki, főleg a láb és a medence mélyen fekvő vénáiban. Ez jellemzően fájdalommal, a bőr elszíneződésével és lábdagadással jár, és rossz esetben a vérrög a véráramba kerülve a tüdőbe juthat, embóliát okozva, ami akár halállal végződhet.
Vannak fokozott trombóziskészséggel járó állapotok, mint pl. egy régebbi trombózis, trombofília (genetikai hajlam), visszerek és tartós mozdulatlanság, továbbá a hosszabb repülőút is nagy veszélyeket rejt. Akiknél korábban előfordult trombózis, azok repülés előtt speciális kezelést igényelnek – leggyakrabban heparininjekció formájában, amit az út előtt kell beadnia magának a betegnek.
Repülés trombózisra való hajlammal
Akiknek már volt korábban trombózisuk, azoknál a helyzet egyértelmű, és mindenképp szükséges számukra a megelőző terápia. Ám felvetődhet a kérdés, hogy azoknál mi a teendő, akiknél még nem következett be a mélyvénás trombózis, de tisztázott, hogy fokozott hajlamuk van rá.
A véralvadást gátló injekció alkalmazása szükséges lehet, attól függően, hogy milyen hosszú a repülés.
Természetesen 1-4 órás utazás előtt nem kell megböknie magát annak, akinek még nem volt trombózisa, hosszabb utazáshoz azonban célszerű a megelőző injekció alkalmazása.
Tudni kell továbbá, hogy vannak súlyos öröklött trombóziskészségek, mint pl. a Leiden-mutáció homozigóta formája, amikor figyelembe kell venni, hogy még milyen tényező jöhet szóba az utazáskor, ami további trombóziskockázat-növelő (lázas megbetegedés, enyhe izomhúzódás, ütéses sérülés, fogamzásgátló szedése, menstruáció kimaradása, ami esetleg terhességet is jelenthet).
Ebben az esetben akár 2-3 órás utazáshoz is – főleg, ha éjszakai járaton történik –, javasolt az injekció alkalmazása, 4 óra feletti utazásidőnél pedig mindenképpen szükséges a trombózismegelőző kezelés, akkor is, ha az illetőnél még nem következett be mélyvénás trombózis.
Általános szabály, hogy az utazás ne szűk nadrágban, kényelmetlen fehérneműben történjen, ami leszoríthatja a láb keringését. Kellő mennyiségű folyadékot kell fogyasztani (nem alkoholt), és amikor csak lehetséges, felállni fel és sétálni pár lépést.
A "csókbetegség"
2021. augusztus 09.
Egy csók, és még sok más, többek közt egy heveny vírusos fertőzés. Ezt nevezik köznyelven “csókbetegségnek”, de becézik egyszerűen “monónak”, és emlegetik mirigylázként is. Orvosi neve: mononukleózis.
Többnyire tinédzsereket érint ez a fertőző betegség, amelyet még a 19. század végén Filatov és Pfeiffer írt le, majd 1968-ban véletlenül derült ki – miután egy kutató munka közben megfertőződött a vírussal -, hogy az Epstein-Barr vírus (EBV) tehető felelőssé érte.
– Egy gyakori és általában enyhe lefolyású fertőzésről van szó – mondja Székely Éva, a Szent László Kórház főorvosa. – A herpesz víruscsaládba tartozó vírus okozza, a világon mindenhol előfordul, meglehetősen nagy számban. Az emberek 90 százalékát fertőzi meg tíz éves korig, a kevésbé fejlett országokban pedig a gyerekeknek szinte 100 százaléka átesik a fertőzésen, csaknem tünetmentesen. Előfordulását tekintve 15-24 év az életkori csúcs.
Nyállal fertőz leginkább
Hogy mi köze a csókhoz? Nyállal fertőz leginkább, bár betegség idején vérrel is, és transzplantált szervvel is átvihető abba, aki a szervet kapja. Valójában nem lehet védekezni ellene, és bár enyhe lefolyású a legtöbb esetben, a fertőző osztályon mégis gyakran kezelnek mononukleózissal beteget. Ennek legfőbb oka, hogy a háziorvosok olykor nem tudják megkülönböztetni más vírusos megbetegedéstől, és a biztonság kedvéért inkább beutalják a gyanús tünetekkel bíró betegeket.
Jellegzetes tünetek
A doktornő szerint jellegzetes tünetegyüttessel jár a fertőzés. Magas láz, étvágytalanság, fáradékonyság, nyirokcsomó duzzanat, néha sárgaság hívja fel rá a figyelmet.
– Normális esetben spontán gyógyul – hangsúlyozza Székely Éva. – Bár nincs specifikus terápiája, 2-3 hét alatt tünetmentessé válik a fertőzött, ha szükséges tüneti kezelésként lázcsillapítót és fájdalomcsillapítót kap. Gondoskodni kell az ágynyugalomról és a megfelelő folyadékpótlásról is. Csak a jól “hidratált” beteg szervezete képes szövődmények nélkül legyőzni a vírusfertőzést.
Csókbetegség: cseppfertőzés útján terjed
2021. augusztus 09.
A „csókbetegség” elsősorban serdülők és fiatalok betegsége, cseppfertőzés útján terjed. Dr. Kádár János immunológustól, az Immunközpont főorvosától megtudhatjuk, hogy mi okozza, és hogyan kezelhetjük az influenzához hasonló tüneteket produkáló betegséget.
A betegséget többnyire egy Epstein-Barr nevű vírus okozza, ami a gamma-herpeszvírusok körébe tartozik. Kisebb százalékban más vírus is okozhat ilyet, így a citomegalovírus vagy a HIV.
A betegség leginkább típusos formája az orvosi nevén fertőző mononucleosis, vagy Pfeiffer-féle mirigyláz, de a köznyelvben inkább csókbetegség néven terjedt el, mivel valóban ez a fertőzés átadásának egyik gyakori módja. Mégsem csak a szerelmesek betegsége, mivel egy rosszul elmosott pohár vagy körbeadott vizes palack is könnyen a fertőzés forrása lehet.
A mononucleosis tünetei betegenként eltérő súlyossági fokban és formában jelentkezhetnek és fennállási idejük is egyénenként eltérő lehet.
- Vannak gyakorlatilag panaszmentes betegek, akik mégis hordozói a vírusnak, így tudtuk nélkül is továbbadhatják a fertőzést. A kórkép enyhébb megjelenési formája, ha a beteg gyengének érzi magát, esetleg rossz a közérzete, de a tünetei rövid idő alatt elmúlnak.
- Súlyosabb esetben influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek – nagyfokú gyengeség, elesettség érzés, fejfájás, láz, duzzadt nyirokmirigyek – melyek akár hetekig is fennállhatnak. A mononucleosis egyik legsúlyosabb formája, amikor a belső szervek – máj, vagy lép – megduzzadnak, hasfájás, hányás kíséri.
A felsorolt tünetek sokszínűsége és az egyéni eltérések gyakorisága miatt a betegség diagnózisára nem minden esetben kerül sor. Nagyrészt azért, mert mire az beteg orvoshoz kerül, már jobban van, vagy a tünetek meg is szűntek. Kezdeti stádiumban az influenza mellett a tünetek a tüszős mandulagyulladással is könnyen összetéveszthetők. A betegséget beazonosítani a laborvizsgálat segíthet, de kezdetben itt sem minden esetben láthatóak az eltérések.
Körültekintő kezelés szükséges!
Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!
2021. augusztus 02.
Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?
A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
Közvetve is rontja az asztmás tüneteket
A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.
Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot
A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...727374...262