Információk, érdekességek
Hormonzavarra is utalhat, ha nem kívánja a szexet
2021. augusztus 26.
A szex a mindennapi élet szerves része, épp ezért okoz lelki és párkapcsolati gondokat az, ha valaki huzamosabb ideig nem kívánja. Bár gyakran a felek elhidegülésére vezethető vissza, azonban meglehet, hogy betegség húzódik a háttérben. Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos elárulja, milyen hormonális problémák okozhatják az összebújások hanyagolását.
Pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy alulműködés szinte az egész szervezet működésére hatással van, így nem meglepő, ha a nemi élet alakulását is befolyásolja. Tünetei közt leggyakrabban a túlsúly, a székrekedés és a krónikus fáradság szerepel, azonban többen számolnak be libidó csökkenésről, valamint hüvelyszárazságról is. Nem ritka azt sem, hogy a menstruációban zavar áll be. Bár a szexuális étvágy csökkenése esetén sokszor nem gondolnak pajzsmirigy problémára, így általában más panaszok hívják fel rá a figyelmet, viszont jó hír, hogy gyógyszeres kezeléssel a libidó újra helyreáll.
Prolaktin túltermelődés
„A magas prolaktin szint mind a nők, mind a férfiak esetben a szexuális vágy hiányát okozza. A hormon eredetileg a terhesség a szoptatás ideje alatt fontos, mivel serkenti a tejelválasztást, így ekkor érthető mód megnő a mennyisége. Azonban ha normál esetben is az elfogadott tartományon túl mozog, az impotenciát, illetve hüvelyi szárazságot, esetenként meddőséget eredményezhet. Gyakori tünete a magas prolaktin szintnek a tejcsorgás, valamint menstruációs zavarok is.”- mondja Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos.
Alacsony tesztoszteron és ösztrogén szint
Bár a tesztoszteront férfi hormonként emlegetik, ennek ellenére a nőknél is termelődik. Amennyiben nincs belőle elegendő mennyiség, az mindkét nemnél szexuális problémákat eredményezhet. Továbbá – akárcsak a tesztoszteron-, az ösztrogén szintje is befolyásolja a nemi vágyat (ezért mérséklődik sokaknál az étvágy a menopauza után). Így ha csökken a libidója, érdemes lehet az okait a nemi hormonoknál keresni.
Figyeljünk oda a Parkinson-kóros betegekre!
2021. augusztus 26.
A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedések egyike, világszerte 6,3 millió embert érint. Magyarországon mintegy 20-30.000-re becsülik a betegek számát, akiknek azonban csak 50-70%-a részesül kezelésben, mivel többségük nem is tud betegségéről.A Parkinson-kór a leggyakoribb szervi idegrendszeri betegségek egyike: Magyarországon minden ezredik lakos szenved ebben a kórban, 65 év felett pedig ez a szám megduplázódik.
A betegség jelei: a kéz állandó remegése, hajlott testtartás (egyensúlyzavar), aprólépéses járás (tipegés), a mozgás hirtelen megmerevedése, a kézírás apróvá és olvashatatlanná válik.
Így alakul ki a Parkinson-kór: Az agyban közvetítő szerepet játszó dopamintermelő sejtekből nagy mennyiség pusztul el. A dopaminhiány okozza a betegség tipikus tüneteit: a kéz- és lábremegést;
Kezelés: amíg nem gyógyítható addig gyógyszerekkel enyhítik a tüneteket
Feledékenység magas vérnyomástól?
2021. augusztus 25.
A feledékenység és a különböző memóriagondok egyre gyakoribbá válhatnak az idő folyamán, ám van, hogy kezeletlen hipertóniát is jelezhet, hiszen a tartós magas vérnyomás jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is. A Neurology című lapban megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból főleg a középkorúaknál mért magas értékek jelentenek nagyobb kockázatot. Hogy pontosan miért is okoz agykárosodást a magas vérnyomás, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ.
A középkorúak és a magas vérnyomás
A középkorúaknál diagnosztizált magas vérnyomás kezelése kiemelt fontossággal bír annak tekintetében, hogy időskorban mennyire fogja az illetőt szenilitás sújtani. Kutatások szerint ugyanis szoros összefüggésbe hozható a középkorban mért magasabb szisztolés és diasztolés érték a későbbi években fellépő memóriagondokkal.
„Eredményeinkkel nagyobb betekintést nyerhetünk a magasvérnyomás-történet, az időskori magas vérnyomás, valamint annak agykárosító és memóriaromboló közti kapcsolatába”- mondta a tanulmány vezetője, Lenore J. Launer PhD.
A több mint 4000 főt számláló vizsgálatban olyan 50 év körüli hipertóniás betegeket vontak be, akiknél még nem jelentkeztek gondolkodásbeli problémák. Később (76 éves koruk körül) ismételten megmérték vérnyomásukat, majd MRI segítségével az agyi ereiket is ellenőrizték. Ennek során megállapították, hogy jelentős összefüggés van a középkorúként mért magas vérnyomás és az időskori agyban lévő érkárosodás között. Bár eddig is látható volt az összefüggés, ám újdonság, hogy 50%-kal nagyobb az időskori demenciára az esély, ha az illetőnek már az 50-es éveiben is magasak voltak az értékei.
Ezért okoz memóriagondokat a magas vérnyomás
A tartós vérnyomás-emelkedés úgy károsítja az ereket, hogy azok belső felszínén apró sérüléseket hoz létre. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet. A károsodott erekben továbbá csökken – vagy megszűnik- a vérátáramlás, és az ellátandó agyterület emiatt károsodik, elhal, és kisebb-nagyobb területek működése is megromlik.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája, aki hozzátette, ez nem csupán az agy ereire, hanem a test minden részén lévőére vonatkozik. Éppen ezért a magasvérnyomás további gyakori szövődményei közé tartozik a stroke, a szívinfarktus, valamint a merevedési panaszok.
Sokan nem is tudják, hogy epekövesek
2021. augusztus 23.
Jobb oldalon, a máj alatt található az epehólyag, amiből a zöldes-sárgás színű epefolyadék az epe vezetéken át ürül a vékonybélbe, hogy ott a táplálékkal elfogyasztott zsírok emésztését segítse. Sok embernek az epe kapcsán a görcsös fájdalmat okozó epekövek jutnak az eszébe.
Többféle epekő létez
Az epekövek mintegy 80%-a koleszterines epekő, a fennmaradó 20% pedig általában bilirubinos vagy kalciumos kő. A máj által termelt epe elsősorban koleszterinből és epesavakból áll. Az epesavak feladata a koleszterin oldatban tartása. Ha a koleszterin koncentrációja túl magas, vagy az epesavak koncentrációja túl alacsony, akkor a koleszterin kicsapódik, és koleszterintartalmú epekövek képződnek. Az epekövek nem csak az összetételükben, de a színükben és a méretükben is változatosak: a világosabbtól a sötétebb barnáig, a homokszemcse nagyságúaktól a galambtojás méretűekig terjed a skála.
Tudni kell, hogy nem minden epekő okoz panaszokat. Az emberek 75-80%-ának van ugyan epeköve, de vagy nem tudnak róla, vagy pedig valamilyen orvosi vizsgálat (röntgenvagy ultrahangvizsgálat stb.) során „mellékesen” derül rá fény. Ezek a „néma epekövek”.
Az epekövesség figyelmeztető jelei
Az érzékelhető epeköves bajok általában akkor kezdődnek, ha az epekő úgy helyezkedik el, hogy gátat képez az epefolyadék elfolyásának. Ez esetben az első figyelmeztető jel az epehólyag környékén jelentkező fájdalom, vagyis az epeköves kólika vagy epegörcs. A betegek heves, görcsös jellegű, jobb bordaív alatti fájdalomról számolnak be, ami főként a jobb váll irányába sugárzik.
Lényeges megfigyelni, hogy mikor lép fel a panasz: jellemzően rövid idővel azt követően, hogy valaki zsíros, nehéz ételt fogyasztott. A fájdalom mellett hányinger, hányás, böfögés is jelentkezhet, a vizelet sötétebb színárnyalatúvá válhat, a széklet pedig szürkés, agyagos színű lehet. Gyakran hasmenés is kínozza az epeköveseket.a
Fejfájás kezelése gyógyszer nélkül!
2021. augusztus 21.
A fejfájás nagyon különböző problémákból eredhet, leginkább az agynyomás változásához, vérnyomás-ingadozáshoz, vagy érrendszeri betegségekhez kötik. Elég ritkán kerül elsőként az okok közé az ízületi elváltozások gyanúja. Pedig így akár gyógytornával is kezelhető lenne!
Elég ritkán kerül elsőként a fejfájás okai közé az ízületi elváltozások gyanúja pedig a szerkezet megváltozott állapota miatt, az izomegyensúly felborulásának okozójaként, vagy a fájdalom miatti mozgásszegénység, merev tartás eredményeként rendszeresen visszatérő, a mindennapokat erősen befolyásoló fejfájást okozhat!
Fejfájást okozó tényezők
Leggyakoribb a helytelen tartás miatt kialakuló vállövi, nyaki feszesség, amely felfelé hatva az állkapocsizmok és a fej mimikai izmainak kötöttségét is létrehozza. Egyre inkább beszűkül a vállövi, nyaki mozgás, emiatt az erek nyomás alá kerülnek, kevesebb oxigéndús vér jut az agyba. Ettől ráadásul az érfalak rugalmassága is csökken, így pedig a probléma állandósul.
Az egyre merevebb a szerkezettől és az izomzattól, a fejfájás egyre kisebb behatásra, egyre gyorsabban, majd egyre makacsabbul fog jelentkezni. Ha az izmok rugalmassága csökken, a nyak és a fej tartása megváltozik, lehet, hogy a középvonaltól valamelyik oldalra el is húzódik.
Ennek jelzője, ha a vállak közül valamelyik magasabbra kerül. Ilyen alaphelyzetben már elég egy rövid ülés a számítógép előtt, olvasás lehajtott fejjel, vagy autóvezetés kicsit hosszabb távon és máris kezdődik az először tompa, enyhe nyomás a fejben, ami majd erősödik.
A fejfájás az ízületi problémákon kívül vérnyomásbetegségek, migrénes panaszok, vagy stressz okán alakulhat ki. Speciális mozgásterápiával, gyógytornával a fenti okok is megszüntethetők, egyensúlyba hozható a szervezet állapota. A magas vérnyomás kezelése a gyógytornában nem ritka, és jó hatású a mozgás a migrénes panaszok enyhítésére és a stressz kezelésére is.
Mivel ez utóbbi két tünetcsoport alapja általában az érfalak és a nyak-, váll-, hátizmok feszességéből is következhet, vagy arra újra és újra negatívan visszahat, így nem kérdéses, hogy izomlazítással, az izomegyensúly helyreállításával javulás érhető el az állapotban. Ritkább tünetek, enyhébb vagy gyorsabban múló fejfájás már önmagában is eredmény, de kitartással és rendszerességgel még ennél is biztosabb panaszmentes időszakok következhetnek be.
Mozgásszervi kezelés
A leghatékonyabb mozgásterápiának tapasztalatom szerint a teljes gerinctorna, vagy specifikusan a nyak, váll-, vállöv ízületeinek célirányos átmozgató tornája bizonyult. Nagyon fontos, hogy az aktív mozgásterápia kiegészíthető manuális passzív technikákkal, amit a gyógytornász a nyak és a váll átmozgató, mobilizációs technikáival segíthet elő. A gyógytornát segíthetik olyan gerinctornát támogató eszközök, mint például a gumiszalag, és a gimnasztikai labda (óriáslabda).
A tornát érdemes nyújtó- és légzőgyakorlatokkal kezdeni, majd a gerinc és a nyak, fej szelektív tornájával folytatni. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy a fej helyes tartását, a törzs egyenes, jól beállított helyzetét elsajátítsuk! Ha a lazítást is jól végezzük és a lazító technikákat gyakoroljuk, a hatás nem marad el. Bemelegítetlen, oldás nélküli merev, kötött szerkezet tornáztatása bizonyos esetekben még kárt is okozhat, mert további kötöttséget, majd ezzel járó fájdalmat eredményezhet! Éppen ezért a szakember véleményét és jól kiépített terápiáját érdemes pontosan követni, mert csak így érhető el a kívánt eredmény!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...717273...262