Információk, érdekességek

Nem tud reggelente felkelni? - Lehet, hogy gond van a kortizolszintjével!

2016. március 25.

A mindennapok stresszes helyzeteit elviselni nem egyszerű feladat, de sokan rosszabbul érzik magukat tőle, mint kellene. Az ő esetükben előfordulhat, hogy csökkent kortizolszinttel, hétköznapi nevén mellékvese-fáradtsággal küzdenek.

Hogy pontosan mit is jelent ez, és mit tehetünk ellene, arról dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszél.

Mire való a mellékvese, és miért gond a kortizol hiánya vagy csökkent szintje?

A mellékvese a vesék tetején ülő kis sapkaszerű képlet. Feladata azonban nagyon fontos, hiszen ez a szerv termeli többek között az adrenalint, ami a „fuss vagy üss” hatásért felel, valamint az anti-stressz hormont, vagyis a kortizolt. Az adrenalin hatására a szív munkája fokozódik, emelkedik a vérnyomás, több oxigént kapnak az izmok, hogy a támadás, vagy a menekülés megvalósulhasson. A kortizol pedig többek között arról gondoskodik, hogy többlet glükóz szabaduljon fel a testben, hogy a fokozott megterhelést bírja a szervezet. Mindemellett hatással van a vérnyomásra, az inzulin és glükóz szintre, valamint az immunfunkciókat is befolyásolja.

Hogy mennyire fontos, hogy ez a szerv megfelelően működjön, arra egy patkányokkal végzett kísérlet mutat rá. Egyes állatok mellékveséjét eltávolították, ami nem is jelentett különösebb megterhelést a számukra, egészen addig, amíg stressznek nem tették ki őket. A hirtelen megijesztett, vagy éheztetett patkányok szervezete ugyanis már nem termelt kortizolt, mely segíthette volna a harcot a stressz ellen. A védekezés hiánya pedig az egyedek pusztulásához vezetett.

Gerincproblémák és psziché

2016. március 15.

Betegként szinte mindnyájan hajlamosak vagyunk bagatellizálni a pszichés problémákat, magunk sem hisszük, hogy valós, kézzelfogható tüneteink mögött állhat pusztán a lélek elakadása. Előrebocsátom, mozgásterapeutaként nem szívesen merészkedem a pszichológusok felségterületére, mégis kénytelen vagyok érintőlegesen foglalkozni a testi bajok mögött meghúzódó lelki vonatkozásokkal is. Ha másért nem, hát azért, mert – bármily furcsán is hangzik – a mozgásszervi problémák jelentős része bizony valóban pszichés eredetű.

Test és lélek

Test és lélek szoros kapcsolatát – legalábbis a mozgásszervek vonatkozásában – a köznyelvben lumbágóként emlegetett derékfájdalom segítségével tudom leginkább szemléltetni. 
Munkám során feltűnően sokszor szembesülök a jelenséggel, hogy a beteg krónikus, esetenként több éve tartó súlyos gerincfájdalmára nincs szervi magyarázat.  A képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MR) eredménye negatív, a páciens nem sérült meg, és nincs veleszületett gerincbetegsége. Gyakorlatilag fogalma sincs, mi okozza panaszát, így jobb híján fájdalomcsillapító gyógyszereken él. A pirula azonban pusztán tüneti kezelés, nem szünteti meg a kiváltó okot, így a probléma újra és újra jelentkezik.

Anya, fáj a fülem!

2016. március 08.

A középfülgyulladás az egyik leggyakoribb gyermekbetegség. Gyakoriságát magyarázza az a tény, hogy az elhúzódó náthás betegség szövődményeként alakul ki.

A nátha ráterjedhet az orr körüli üregekre, főként az arcüregre, a középfülre és az orrmandulára is. Az orrmandula, valamint a légcső és a hörgők gyulladása társulhat a náthához. Az orr és a fül közötti anatómiai összeköttetés, a fülkürt is hurutossá válik.

Egy kis anatómia

A kisgyermekek gyengébb ellenálló képességén túl a fülbetegségre való hajlamot magyarázza az is, hogy ebben az életkorban a fülkürt rövidebb, tágabb és egyenesebb lefutású, mint felnőttkorban. A pici babák hanyattfekvő testhelyzete miatt a váladék hátracsorog az orrüregbe. Az orr öntisztuló rendszere is hátrafelé, az orrgarat felé irányul, és az orrfenék is hátrafelé lejt. Ezért a kórokozókkal telített orrváladék lefolyik a fülkürt hátul lévő nyílása felé.

Recseg, ropog, pattog

A nátha kapcsán az orrdugulás miatt pattog, recseg, ropog a fülkürt, és átmenetileg gyengül a hallás. A pangó orrváladék és a duzzadt nyálkahártya együttesen akadályozza az orrlégzést, és a középfül szellőzését. Ennek számtalan szövődménye lehet. A középfülből felszívódó levegő, miután nem kap utánpótlást a csatorna elzáródása miatt, a testnedvek beáramlását eredményezi a középfülbe. Ez a folyamat nem jár lázzal, és nem is jár erős fájdalommal. Rövid ideig tartó hasító fájdalom lehetséges. Főként teltségérzés van a fülben, csökkent hallással. Kisgyermekek figyelmetlensége, hangos beszéde, hangos tévéhallgatása figyelmeztető jel lehet.

Mit tehetünk, ha a köhögés nem akar elmúlni?

2016. február 25.

Az utóbbi időben nagyon sokan voltak influenzások, és az influenza szövődményeként kialakulhat hörghurut. A légcső gyulladása igen kellemetlen kínzó köhögéseket eredményezhet. Ez megakadályozhatja az alvást, a munkavégzést-énekesek, előadók és minden olyan munka esetén, ahol a kommunikáció fontos.

A köhögés lehet száraz, ugató vagy hurutos.

Általában 2 dologra figyelünk ilyenkor-a hörgőben keletkezett nyák minél könnyebben távozzon - ezt segítik a köptetők, és hogy az erős köhögés, mely fájdalmas és zavaró szűnjön meg.

A hagyományos köptetőkről tudnunk kell , hogy nagyobb adagban hánytathatnak.
A hagyományos köhögéscsillapítókkal is óvatosan bánjuk, mert erős szerek, a legtöbbjük csak recepttel kapható pont ezért.

Rák: még mindig vezetjük a halálozási statisztikákat

2016. február 22.

A Nemzetközi Rákellenes 2011-ben nyilvánította február 4-ét a rák világnapjának. Ezen a napon a szakemberek minden évben rendezvényekkel, kiadványokkal és sajtóanyagokkal igyekeznek tudatosítani az emberekben, hogy megfelelő életmóddal, odafigyeléssel, rendszeres szűrővizsgálatokkal a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető, illetve egyre több rákos beteg élete menthető meg.

Minderre Magyarországon különösen nagy szükség van, tekintve a rákos megbetegedések és a daganatos megbetegedések statisztikáit. Európai összevetésben a tüdőrák okozta elhalálozások aránya (százezer lakosra 93 halálozás) és a vastagbélrák okozta halálesetek aránya (százezer lakosra 57 halálozás) is Magyarországon a legmagasabb az Eurostat halálokokra vonatkozó legutóbbi felmérése szerint. A rosszindulatú daganatos betegségek mindegyik uniós tagállamban a vezető halálokok közé tartoznak: minden százezer lakosra átlagosan 267 ezzel összefüggő halálozás jut az EU-28-ban. Ezen belül Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Dániában, Szlovéniában, Lettországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban hunynak el a legtöbben rákban.