Információk, érdekességek

Romló jegyek az iskolában – A pajzsmirigy is lehet a hibás?

2017. február 26.

A pajzsmirigyzavarok igen változatos tüneteket produkálnak, és sokszor olyannyira apró figyelmeztető jelei vannak, hogy az ember könnyen átsiklik rajtuk. Ilyen lehet például a gyerek iskolai teljesítményének romlása is, ami olykor pajzsmirigy-alulműködés következménye. Hogy milyen tünetekre érdemes ezen kívül figyelni, és hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Pajzsmirigyzavarok a kicsiknél

A pajzsmirigy problémái igen gyakori betegségnek számítanak a felnőttek körében, ám a gyermekendokrinológiai szakrendelésen lévők nagy része is a szerv elégtelen működésében szenved. Bár ritkán, de előfordulhat a pajzsmirigy túlműködése is, ám a fiatalabb korosztály tagjait jellemzően a csökkent hormontermelődése sújtja, ami lehet veleszületett és szerzett állapot is. Előbbi esetben már a gyermek igen korai életszakaszában diagnosztizálják a betegséget (újszülöttkori szűrés), míg a szerzett pajzsmirigyzavarra általában serdülőkorban derül fény.

A pajzsmirigy alulműködés az egész szervrendszerre negatív hatást gyakorol, ezért fontos a terápia mielőbbi megkezdése, különösképp csecsemőkorban. Hiszen pajzsmirigyhormonok hiányának következtében a csecsemőknél normál ütemű növekedés és a fejlődés lelassulhat, valamint mentális retardáció is bekövetkezhet.

Az iskolás korban diagnosztizált pajzsmirigyzavarnak már szerencsére nincs hasonló következménye, ám igen kellemetlen tüneteket, később pedig akár meddőséget és egyéb egészségügyi problémákat is okozhat, így a kezelése minden korosztály számára kiemelt jelentőséggel bír.

Anyukák, fontos: vizsgáltassuk meg a kicsik hallását!

2017. február 24.

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A probléma időben történő felismerésével és a megfelelő kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy a gyermek meg tudja értetni magát és beilleszkedjen a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell még inkább odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását.

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. „Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, ill. nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás és hogy az csak az egyik- vagy mindkét fület érinti-e” – mondta el Dr. Fülöp Györgyi, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

„Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben” – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.

Felháborító! Miért nincsen neki gyereke?

2017. február 20.

A bennem élő NŐ-ben ez a kérdés mérhetetlenül sok indulatot képes kiváltani. Bármilyen nézőpontból is tekintek rá, magában hordozza az elvárást és a megítélést. Ha nem szülök, akkor nem vagyok elég jó? Rosszul "működöm", párkapcsolatilag, egészségileg, lelkileg, valahogyan?

Fájdalmat okoz és visszahúzódásra késztet, szégyennel tölt el. De, ami a legfontosabb, nem támogat engem sem a változásban, sem az elfogadásban. Nem engedi meg a számomra, hogy megtapasztaljam: a legjobban viszem az életem, ahogyan csak tudom. Segítőként gyakran tapasztalom ezeket a fájdalmakat, a szégyent. A legtöbb nő mélységesen mélyen vágyik arra, hogy anya lehessen és nagyon fájdalmasan éli meg, hogy ez nem történik meg. 

Kevesen vannak, akik nem vágynak babára

Csak nagyon kevés nővel találkoztam, aki azt tudta mondani, hogy ő egyáltalán nem vágyik babára. Minden alkalommal tiszteletet ébreszt bennem, amikor valaki ilyen őszintén képes találkozni önmagával. De még ebben az esetben is ott bujkál a szégyen, „nem vagyok így elfogadható”. Ez pedig nagyon meghatározóvá teszi a családi és társadalmi kapcsolatokat. Gyakran találkozom azzal, hogy a gyermektelen nők inkább nem mennek új társaságba, vagy nagy családi rendezvényekre, mert kérdések kereszttüzében találják magukat. Amit vagy sajnálkozó, vagy megítélő pillantások kísérnek.

Hason vagy háton altassuk a bébiket?

2017. február 18.

„Kislányom, Téged mindig hasra fektettelek, nehogy megfulladj – ha büfizel, alvás közben…Te meg hanyatt fekve altatod az unokámat?” – mondja a nagymama az újdonsült anyának…

Változnak az idők és vele együtt változnak a csecsemőápolási szabályok is. A szüleink sok mindent másképp csináltak, mint ahogy mi csináljuk ma a gyermekeinkkel. Máshogy fekteti, mással eteti és máshogy fürdeti… Ez nem kell, hogy a generációk közötti feszültség forrása legyen!

„Új szelek fújnak, most ez van divatban” – mondják sokan…

A múló divat helyett sokkal inkább arról van szó, hogy nap mint nap friss tudományos eredmények jelennek meg, a rendelkezésre álló információk gyarapodnak, és ezek mind-mind segítenek abban, hogy a csecsemő- és gyermekgondozás során a lehető legjobbat nyújthassuk a gyermekünknek; akár azon az áron is, hogy bizonyos dolgokat másként teszünk, mint azt a nagyszüleink vagy szüleink tették.

A bölcsőhalál vagy hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) az egy évnél fiatalabb bébiknél fordul elő. Ma sem ismert, hogy mi az oka annak, hogy látszólag egészséges csecsemők, előzetes betegség vagy bármiféle tünetek nélkül hirtelen meghalnak. A SIDS miatt meghalt kicsik 60 százaléka fiú. A tragédiák leggyakrabban a 2-4 hónapos bébiknél történnek, általában az éjszakai órákban.

Az USA Gyermekgyógyászati Társasága új irányelvet bocsájtott ki a hirtelen csecsemőhalál szindróma gyakoriságának csökkentésére, aminek a keretén belül készített egy olyan ajánlást, ami a szülőknek ad tanácsokat ahhoz, hogy minél biztonságosabb feltételeket biztosíthassanak a csecsemőjük alvásához. Ez egyértelműsíti, hogy a csecsemők hanyatt fekvő pozícióban való alvása véd a bölcsőhaláltól.

Szülés utáni szédülés? – Ez lehet az oka!

2017. február 12.

Szülés után az új élethelyzet és az alváshiány miatt sokan küzdenek rossz közérzettel, kimerültséggel, szédüléssel. Ha ezt hosszabban tapasztalja a kismama, akkor érdemes vérvétel útján megbizonyosodni, hogy a vérképe rendben van-e. Ugyanis meglehet, hogy vashiányos vérszegénység okozza a kellemetlen tüneteket. Hogy mi ebben az esetben a teendő, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

Vashiányos vérszegénység

Vashiányos vérszegénységről akkor beszélünk, amikor valamilyen oknál fogva – többnyire vérvesztés miatt – a vasraktárak kiürülnek, a vörösvérsejtek kisebbek lesznek, a hemoglobin tartalmuk – és ezzel együtt az oxigén szállító kapacitásuk is – csökken. Később, ha nem pótoljuk a vasat és a vérvesztés folytatódik, súlyos vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami azért baj, mert a szerveink, szöveteink az oxigénhiány miatt kevésbé tudnak megfelelően működni.

Ezért veszélyes a szülés utáni vérszegénység

A postpartum anémia szülés utáni vérszegénységet jelent. Ennek oka lehet a szüléskor fellépő nagyobb vérvesztés (postpartum vérzés), de lényegesen gyakoribb, hogy a kismama már a várandósság során is vashiánnyal küzdött, és ezt súlyosbította a szülés alatti vérvesztés. A várandósság ideje alatt ugyanis fokozott a szervezet vas szükséglete, így ha a vas raktárakat az anyuka nem töltötte fel idejében, akkor a szülés után a kismamánál vashiányos vérszegénység alakul ki. Ekkor az édesanya a gyermekágy eltelte után sem képes összeszedni magát és fokozódó fáradtságról, depresszióról, aluszékonyságról és erőteljes szédülésről számol be, ami megnehezíti a gyerek körüli feladatok elvégzését is.

A vérszegénység azonban nem csak az anya hangulatára nyomhatja rá a bélyegét, de megnöveli a mama húgyúti fertőzésének esélyét, valamint ronthatja az anyatej minőségét is – az anyatej nem lesz annyira tápanyag dús – mennyisége is csökkenhet.