Információk, érdekességek
Késik a gyerek fogváltása? – Pajzsmirigyzavar is okozhatja!
2017. március 07.
A fogzás és fogváltás igen fontos mérföldkövek a gyermekek életében, mely több évig is eltart. A fogváltás rendszerint 6-7 évesen veszi kezdetét, ám ha ennél később bújnak elő a végleges fogak, az pajzsmirigy-alulműködésre utalhat. A témáról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.
Így zajlik a fogváltás
A kisgyermekek állszerkezete - és emiatt fogainak nagysága és száma – más, mint a felnőtteké, ezért a fogvá
ltás igazi mérföldkőnek számít. Az első életévekben folyamatosan előbújik a 20 tejfog, majd 6-7 évesen átveszik a helyüket a maradandó fogak, sőt, újabbak is előbújnak, így összesen 32 fog tör át az ínyen. Az első nagyőrlők megjelenésével szinte egy időben esnek ki az alsó, középső metszők, erősebb harapást téve ezzel lehetővé.
Mi van, ha késik a fogváltás?
Olykor előfordulhat, hogy a fogváltás nem az általános időpontban indul meg, hanem előbb vagy később. Ez utóbbi esetben gyakran valamilyen betegség, pl. pajzsmirigyzavar figyelhető meg.
A pajzsmirigy-alulműködés gyakran nyilvánul meg a fogváltás késésében. Bár a betegség csecsemőknél maradandó idegrendszeri károsodásokat okozhat, ez 2 éves kor felett szerencsére már nem veszélyezteti a gyermeket – ennek ellenére ekkor is igen komolyan kell venni. Az állapot tünetei közt a fogváltás késésén túl, a túlsúly, a serdülés zavara és az iskolai teljesítmény romlása figyelhető meg – mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa, aki hozzátette, hogy olykor strúma, esetleg a növekedés elmaradása is előfordulhat.
Amennyiben a betegség gyanúja felvetődik, első körben fizikális, majd vérvizsgálatra van szükség. Ekkor az orvos tapintással megvizsgálja a pajzsmirigy méretét (a golyva/strúma) gyakran kézzel kitapintható), és vérvétellel ellenőrzi az agyalapi mirigy pajzsmirigyet szabályozó hormonjának (TSH), a pajzsmirigyhormonok : trijodthyronin (T3), thyrocin (T4) és a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjét. Amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, úgy ultrahangvizsgálat is készül.
A folsav és véralvadásgátló is szükséges lehet várandósan?
2017. március 06.
Várandósság alatt a kismamának fokozottan oda kell figyelnie a megfelelő folsavbevitelre, ugyanis ez a vitamin feltétlenül szükséges a baba idegrendszerének fejlődéséhez, legelőször is a velőcső záródásához. Folsav hiányában az újszülött nyitott gerinccel születhet. Ám nem csak a baba, hanem az anya egészsége érdekében is nagy szükség van rá, mert a megfelelő folsavellátottság a terhesség során az anya mélyvénás trombózis kialakulásának rizikóját is csökkenti. Hogy miként is függ össze a véralvadás és a folsavanyagcsere zavara, illetve mely esetekben szükséges a folsav pótlása mellett véralvadásgátló gyógyszeres kezelésben részesülnie a leendő anyukának, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.
A folsav szerepe
A folsav a szervezet megfelelő működésében igen fontos szerepet tölt be, a magzat normál fejlődésén kívül nélkülözhetetlen a fehér- és vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésében, továbbá hozzájárul az idegrendszer egészséges működéséhez és gyakorlatilag minden sejtosztódáshoz kell. Hiányában így nem csupán velőcsőzáródási rendellenesség alakulhat ki a magzatnál, de a folsavhiány következtében felléphet megaloblasztos vérszegénység, illetve neurológiai és pszichés zavar is.
Folsav és a veszélyes vérrögök
A vérrögök kialakulásának kockázatát pusztán a terhesség és a gyermekágy is megnöveli, de megsokszorozza a trombózisveszélyt, ha bizonyos genetikai defektusok is jele vannak. Ilyen például a Leiden-mutáció, a Protrombin génmutáció, az Antitrombin III és a Protein S/C alacsony szintje, valamint az MTHFR mutációk. Ez utóbbi igen gyakori állapotnak számít és önmagában jelentősen nem is növeli meg a trombózis esélyét- kivéve, ha közben emelkedett a vér homocisztein szintje, ugyanis ez nagymértékben károsítja az erek falát, hozzájárulva a thrombusok keletkezéséhez (mind a vénákban, mind az artériákban). Hogy ez mégis hogy függ össze az alacsony folsav mennyiséggel? Röviden, a folsav szintézis zavara az oka a magas homocisztein-szintnek, ugyanis az MTHFR gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.
Hálószobai dolgok... – Megváltoztak, mióta hárman vagytok?
2017. március 04.
A csecsemő világrajövetelét követően egy nőnek osztoznia kell testén a kicsivel és az ő gondozása lesz az elsődleges feladat. A férfiak ezzel szemben mindvégig a „maguk urai” maradnak, miközben alig várják, hogy egy kis időre kisajátíthassák párjukat. Az Apa Magazin következő számában dr. Szőke András pszichológus mesél a gyerek születését követő hálószobai problémákról.
Az új élet érkezése miatt a szülők szükségletei is fokozatosan megváltozhatnak, amelynek gyakran egyik jele, hogy a várandósság utolsó hónapjaiban csökken a szexuális együttlétek száma. Az intim kapcsolat átalakulásáért nagymértékben a hormonok felelnek, de emellett az energiaszint és a kapcsolat minősége is fontos, befolyásoló tényezők.
„A nőnek érzelmileg és fizikailag is az anyaságra hangolódott rá a szervezete, a hormonjai. A férfi egyáltalán nem megy át ekkora változáson. Mégis azt gondolom, ez az egész átléphető, ha szeretetteljes a kapcsolat, mert a vágy a fáradtság ellenére is előhívható” – fejtette ki dr. Szőke András pszichológus az Apa Magazinban, aki szerint nem rögtön a kicsi megérkezése után, hanem a szülést követő 4–6 hónapban figyelnek fel rá az érintettek, hogy eddigi életük gyökeresen más lett.
Átalakul a feladatmegosztás, miközben a családfő feszültebbé válhat attól, hogy nem tudja levezetni a kevesebb intimitás következtében felgyűlt energiáit. Ez az állapot egy belső krízishez vezethet. Amennyiben az apa belátható időn belül nem képes a szerepváltásra a párkapcsolatban és szervesen részt venni a kicsi gondozásában, az édesanya egy szempillantás alatt úgy érezheti, magára maradt, és egy helyett két gyereket nevel. Míg a nőt ebben a rendkívüli folyamatban a hormonjai segítik, a férfinál csak rontanak a helyzeten: termelődik a tesztoszteron, de a kielégülés elmarad. A szülés utáni szexuális kapcsolat éppen emiatt sok megbeszélést és odaadó társat igényel.
Csecsemőkori reflux – ilyen tünetei vannak
2017. március 01.
Meddig tekinthetjük normális jelenségnek a csecsemőkori bukásokat és mikor gyanakodjunk refluxra? Erről, és a betegség egyéb tüneteiről is kérdeztük dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.
A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket – súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület – is okozhat!
1. Hányás
Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.
2. Zöldes-sárgás bukás
A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.
3. Tiltakozás az evés ellen
A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést.
Segítség, már megint beteg a gyerek!
2017. február 28.
A farkasordító hideg és a ködöd-szmogos idő mellé ez a tüsszögések, torokfájások, és tömeges iskolai hiányzások időszaka is beköszöntött. Szinte nincs olyan kisgyerekes család, ahol a téli hónapokban ne ütné fel a fejét a nátha vagy az influenza réme, a gyerekek minden korosztályát egyaránt érintő, leggyakoribb légúti megbetegedések.
A nátha, más nevén a megfázás kiváltója vírusos fertőzés. Leggyakoribb kórokozója a rhinovírus, mely a megbetegedések mintegy feléért felel. A vírusok megtelepednek az orr vagy orr-garat nyálkahártyáján, és a nedves környezetben a gazdasejtekben gyorsan szaporodnak. A náthát a kisgyerekek általában évente többször is elkapják, mert az immunrendszerük még nem működik teljes erővel. Ráadásul az óvodában, iskolában, zárt környezetben könnyebben megfertőzik egymást. Segíti a nátha terjedését a zárt helyiségek száraz levegője is, ami miatt a nyálkahártya is kiszáradhat, és ez kedvez a kórokozók megtelepedésének. Bár a nátha enyhe lefolyású betegség, többnyire komplikációk nélkül zajlik le, mégis ez az óvodai és iskolai hiányzások legfőbb oka, mert meglehetősen ragályos.
Amikor már itt a baj
Általában torokfájással kezdődik, amely 1-2 napig tart. Ezután, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, és a száraz köhögés, amely rendszerint a negyedik-ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Kísérő tünet lehet még az általános levertség, gyengeség, tüsszögés, égő érzés a torokban, az orrban és a fülfájás is. A nátha magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...171172173...294