Információk, érdekességek
Először találtak zsírszövetet túlsúlyos emberek tüdejében
2019. december 06.
Először találtak zsírszövetet túlsúlyos és elhízott emberek tüdejében ausztrál kutatók – számolt be tanulmányukról a BBC hírportálja.
A tudósok 52 ember tüdőmintáit elemezték, és azt találták, hogy a testtömegindexszel (BMI) együtt növekedett a zsír mennyisége a mintákban. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért emelkedik az asztma kockázata a túlsúlyos embereknél.
A szövetek elhunytak tüdejéből származtak, melyeket kutatási célokra ajánlottak fel – írták a European Respiratory Journal című szaklap aktuális számában a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói.
A minták hajdani donorai közül 15-nek nem volt asztmája, 21-nek igen, ám más volt a halála oka, 16-an asztmában hunytak el. A kutatók mikroszkóp alatt, festés segítségével elemezték a mintákban található csaknem 1400 légutat.
A légutak falán zsírszövet-lerakódásokat találtak, azoknál volt több, akiknek magas volt a BMI-értéke.
A megnövekedett zsírszövet-mennyiség megváltoztatja a légutak szerkezetét és gyulladást okoz a tüdőben, ami magyarázatot ad arra, miért nagyobb az asztma veszélye a túlsúlyos embereknél. “A túlsúlyt és az elhízást már összekapcsolták az asztmával és tünetei súlyosbodásával. Azzal magyarázták, hogy a túlsúly közvetlenül nyomást gyakorol a tüdőkre és azzal is, hogy a plusz kilókkal általában megnő a gyulladás kockázata. Tanulmányunk azonban új mechanizmust tárt fel. A légutakban megnövekvő zsírszövet szűkíti az utat és úgy tűnik, a gyulladást is fokozza, ezzel legalább részben növeli az asztma esélyét” – mondta Peter Noble, az egyetem professzora, aki részt vett a kutatásban.
Hatékonyabb a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők kezelése
2019. december 05.
Endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknek átadott beruházásnak köszönhetően a baranyai megyeszékhelyen – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-t.
Az intézmény belgyógyászati klinikáján a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében mintegy 200 millió forintból alakították ki az endoszkópos központot.
Az összegzés szerint a “nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszerelésű” központban a legmodernebb endoszkópos eszközök mellett altatógépet és a kisebb sebészeti beavatkozásokat támogató röntgenberendezést is beszereztek.
A fejlesztéssel a betegeknek a hosszan tartó, nagyobb operációknál kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a sejtelhalással járó hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében.
A gyomor-és béltükrözési központ, az úgynevezett transzlációs intervenciós endoszkópos központ – amelyhez “hasonló nincs még egy a kelet-közép-európai régióban” – lehetőséget ad a PTE klinikai központ orvosainak a tudományos előmenetelre is.
A transzlációs medicina célja az alapkutatások és klinikai kutatások eredményeinek mihamarabbi hasznosítása a betegellátásba.
Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél
2019. december 02.
A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.
A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.
A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.
Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.
A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.
A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.
Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt
2019. december 01.
Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.
A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.
A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.
A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.
Stressz lesz, nem lesz?
2019. november 27.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint Magyarországon mintegy 1000 milliárd forint kárt okoz nemzetgazdasági szinten a munkahelyi stressz. A jövőbelátás képessége nélkül is tényként megállapíthatjuk, hogy stressz mindig lesz. Ezzel a tudattal együtt kell élnünk, fel kell készülnünk a váratlan stresszhelyzetek érkezésére. Egy kreatív stresszkezelési tréning sokat segíthet ezen.
Jelenlegi dinamikus világunkban a változások sebessége hatalmas, amely nagyon megnehezíti az alkalmazkodást, a változások követését. Míg az életfeltételek folyamatosan javulnak, a lelki eredetű problémák, a depresszió gyakorisága nő. Az emberek új utakat keresnek tehát, mert a társadalmi-kulturális azonosság hiányzik, a rivalizálás, egymás legyőzésének igénye erősödik.
Ez szorongással, nagy nyomással jár és tartósan fennálló stresszt okoz, mely akár már rövid távon az egészséget is veszélyezteti. Ezért rendkívül fontos beazonosítani a stresszfaktorokat - amelyeknek egyik fő forrása a munkahely -, és azokat kiiktatni. A munkahelyi stresszforrások lehetnek: túlzott teljesítménykényszer, sok túlóra, az pozíció féltése, szabadságok ki nem adása, munkaszervezési problémák, arrogáns főnök, burkolt gyanúsítgatások, munkahelyi mobbing.
Az új technológiák terjedésével egyre több vállalatnál vált megszokottá az, hogy este hat óra után is érkeznek az emailek, telefonok, sok munkavállaló pedig még este 10-11 körül is a gépe, okostelefonja mellett ül. Sok helyen teljesen felborult a munka és a magánélet közötti egyensúly. A sebességfüggősségben és időhiányban szenvedők (FOMO: Fear of Missing Out), vagyis, akik semmiről sem szeretnének lemaradni, szinte észrevétlenül jutottak a folyamatos teljesítménynövelésre irányuló küzdelemben odáig, hogy már a szabadidőt is kitöltik feladatokkal.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...717273...240