Információk, érdekességek
Ma sincs nemek közötti egyenlőség az EU-ban
2020. április 28.
Az uniós tagállamok egyikében sem valósult meg a nemek közötti egyenlőség, mivel továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn a foglalkoztatás, a bérek, a gondozás és a nyugdíjak vonatkozásában. A férfiaknál több nő szerez egyetemi diplomát, a nők mégis átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a legnagyobb uniós vállalatok vezérigazgatóinak is csupán 8%-a kerül ki a nők közül.
Ezekre a problémákra keres megoldást az Európai Bizottság stratégiája, mely meghatározza a 2020–2025-ös időszakban végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket.
A dokumentumban megfogalmazott intézkedések célja, hogy felszámolják a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat; egyenlő munkaerőpiaci részvételt és lehetőségeket, illetve egyenlő bérezést biztosítsanak; és elősegítsék, hogy a nemek egyensúlyba kerüljenek a döntéshozatal és a politika világában:
1. Az EU-ban a nők 33%-a már elszenvedett fizikai és/vagy szexuális erőszakot, 55%-uk pedig már átélt szexuális zaklatást. Az európai nők nem válhatnak erőszak és a káros sztereotípiák áldozatává, ezért a stratégia jogi intézkedéseket szorgalmaz a nők elleni erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében. A Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy a nők elleni erőszak konkrét formáira – így a szexuális zaklatásra, a nők bántalmazására és a női nemi szervek megcsonkítására – kiterjessze azon bűncselekmények körét, ahol lehetőség van egész Európára kiterjedő harmonizációra.
2. Az EU-ban a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és még mindig akadályokba ütköznek az elhelyezkedés és a foglalkoztatásban maradás tekintetében. A demográfiai kihívásokra, valamint a zöld és digitális átállásra való tekintettel az európai gazdaságra kedvező hatással lesz, ha a nők könnyebben helyezkedhetnek el a szakemberhiánnyal küzdő – különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos – ágazatokban. Az egyenlőtlen bérezés felszámolása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt indít a bérek átláthatóságáról, és 2020 végéig kötelező erejű intézkedéseket fog előterjeszteni.
Milyen betegségeket okoz a szennyezett levegő?
2020. április 18.
A szennyezett levegő belélegzése károsítja a bélbaktériumokat, megnöveli a túlsúly, a diabétesz, a gyomor- és bélbajok és más krónikus betegségek kockázatát – derült ki a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatásából.
Az Environment International című tudományos lapban megjelent tanulmány az első, mely kapcsolatot talált a szennyezettség és az emberi bélmikrobióm szerkezetében és funkciójában bekövetkezett változásokban.
A bélrendszer rengeteg baktérium otthonául szolgál. Ez a bélmikrobióm, vagyis az itt élő számtalan mikroorganizmus összessége, amely segíti az emésztést és kölcsönhatásban van az immunrendszerrel.
A gáznemű szennyező ózon különösen veszélyes, a tanulmány szerint ugyanis a fiatal felnőttek esetében, akik több ózonnak vannak kitéve, kisebb a mikrobióm diverzitása, és több olyan baktériumfajjal rendelkeznek, melyek a túlsúllyal és a betegségekkel állnak összefüggésben.
“Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a légszennyező anyagok egész sor egészségügyi hatással bírnak” – mondta el Tanya Alderete, a kutatás vezető szerzője, utalva azokra a tanulmányokra, melyek a szmogot összefüggésbe hozták a 2-es típusú diabétesszel, az elhízással és a gyulladásos bélbetegségekkel. A szakértő szerint a kutatás eredménye arra utal, hogy a bélben bekövetkező változások idézik elő a betegségeket.
A tanulmány nem is lehetne aktuálisabb: az amerikai városok levegőjének minősége több évtizednyi javulás után ismét romlani kezdett. Az ország több állama – Kalifornia, Texas, Illinois, Connecticut, Indiana, New Jersey, New York és Wisconsin – régióit is büntetéssel sújtották a túl magas ózonszint miatt, mivel nem tartják be az országosan előírt határértékeket.
Egy e hónapban megjelent tanulmány szerint világszerte 8,8 millió embert öl meg évente a szennyezett levegő, többet, mint a dohányzás vagy a háborúk.
Alderete korábbi kutatásai szerint a légszennyezettség hatására romlik a test vércukorszint-szabályozó képessége és befolyásolja a túlsúly kialakulását. Más tanulmányok szerint azokon a napokon, amelyeken magas a levegő szennyezettségének mértéke, megnövekszik a kórházakba bél- és gyomorproblémák miatt érkezők száma.
Pár év múlva veszélyes lehet egy torokgyulladás?
2020. április 17.
Novemberben tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, amelyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás esetleg ismét gyermekeink halálát okozhatja.
Ez a mondat kissé riasztóan hangzik, de ha belegondolunk abba, az EU statisztikák szerint évente 30-50 ezer ember hal meg polirezisztens baktériumok okozta fertőzésekben, akkor nem tűnik túlzásnak. Dr. Sal Péter homeopata gyermekorvos pontokba összeszedve árulja el, mit tehetünk a rezisztencia elleni küzdelemben.
1. Prevenció
Egyszerű, de hatásos preventív módszer, és én is fontosnak tartom azt, hogy minden beteg megvizsgálása előtt kezet mosok és az asszisztenciánál is figyelünk erre. A megelőzés nagyon fontos minden házi gyermekorvos munkájában. A saját praxisomban azoknál, akik hajlamosak a felső légúti betegségekre, december végétől áprilisig alkalmazok preventív kezelést, részben homeopátiás szereket, részben fitoterápiás szereket, és baktérium lizátumokat” – magyarázta az orvos.
2. Kiegészítő gyógymódok
A WHO 2020-ig tartó programjában felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a komplementer gyógymódokban nagy lehetőség van az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelemben. Többféle megközelítés lehetséges. Krónikus betegeknél a homeopátiás gyógymódon belül úgynevezett alkati kezelést szoktunk alkalmazni, ami hosszabb anamnézis felvételt igényel. Az alkati kezelés egy hosszabb terápiás folyamat, lényege a szervezet optimális, vagy optimális közeli működésének helyreállítása. A napi rendelésen homeopátiás gyógyszereket akut esetekben használok, sikerrel. A háziorvosok számára a fitoterápia is rendelkezésre áll az antibiotikumok kiváltására. Számos gyógynövényről ismert, hogy serkenti az immunválaszt, gyulladásgátló hatású.
Négy kedvencemet emelném ki, amelyeket a saját praxisomban is használok:
Az egyik a 6 éves életkor felett alkalmazható a dél afrikai muskátli gyökérből készült gyógynövény-kivonat, amelyről a vizsgálatok hörgő-, és arcüreggyulladás esetén mutatták ki, hogy rövidíti a betegség időtartamát és gyorsítja a gyógyulást. A bodza gyümölcse influenza ellenes hatásáról ismert. A kasvirág kivonat, illetve az ebből készült alacsony potenciájú homeopátiás szer a téli időszakban betegségek megelőzésére is használható, de nem folyamatos szedéssel, hanem 1-2 hetes kúrákban. A fokhagyma a magyar népi gyógyászatban is népszerű, a megfázás tüneteit rövidíti.
Ügyeletes gyógyászati szaküzleti rendszer
2020. április 14.
Ügyeletes gyógyászati szaküzleti rendszer kezdi meg működését annak érdekében, hogy a krónikus betegek és a fogyatékkal élők hozzájussanak a megfelelő gyógyszerekhez, eszközökhöz – tájékoztatta a kereskedőket, gyártókat tömörítő Forgalmazók az Egészségért Szövetség az MTI-t.
A szövetség 8 és 20 óra között hívható telefonos tájékoztatási vonalat hozott létre, illetve az ugyeletesgyse.hu és az ugyeletesgyogyaszatiszakuzlet.hu weboldalakon online térképes útmutató segíti a betegek tájékozódását – tartalmazza a közlemény.
Az ügyeleti rendszer létrehozása azt követően vált szükségessé, hogy a járványügyi korlátozások miatt az egészségügyi intézményekben működő gyógyászati segédeszközöket kiszolgáló helyek és segédeszközgyártó műhelyek vagy bezártak, vagy szűkített nyitvatartás mellett működnek.
Ugyanakkor a szektorban dolgozók mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy a krónikus betegségekben szenvedő és fogyatékkal élő embertársaink hozzá tudjanak jutni a számukra nélkülözhetetlen gyógyszerekhez, segédeszközökhöz – hangsúlyozták.
Az ügyeleti rendszerhez csatlakozó üzletek száma folyamatosan bővül – közölte a szövetség.
Egy tuberkulózis vakcinát tesztelnek a koronavírussal szemben
2020. április 10.
Ausztrál kutatók egy csoportja megkezdte a tuberkulózis ellen évtizedek óta használt vakcina széleskörű tesztelését, hogy kiderítsék, képes-e ez az oltás védeni az egészségügyi személyzetet a koronavírussal szemben.
A kutatók pénteken kiadott közleményükben bejelentették: a BCG-oltást az ausztrál kórházakban dolgozó egészségügyi személyzet mintegy négyezer tagján végzik majd el, hogy megállapítsák, képes-e ez a vakcina enyhíteni a Covid-19 fertőzés tüneteit. A melbourne-i Murdoch intézet kutatói szerint ugyanis a BCG – melyet minden évben több mint 130 millió csecsemőnek adnak be – a szervezet alapvető immunkapacitását is növeli. “Reméljük, bebizonyosodik, hogy a beoltott egészségügyi dolgozók esetében csökkenhet a Covid-19 tüneteinek gyakorisága és súlyossága” – állapította meg Nigel Curtis, a kutatócsoport vezetője.
A közlemény szerint hasonló teszteket készülnek végezni más országokban is, mint például Hollandiában, Németországban és Nagy-Britanniában.
A tuberkulózis vagy elterjedt nevén “tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberkulózis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra. A BCG-oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a tbc kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-től.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...666768...240