Információk, érdekességek
2020. május 19.
Évtizedek stabilitása után közel negyedével csökkent a hazai fehérgólya-állomány az utóbbi öt évben, idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elkészítette az 1941-ben indult és ötévenként, legutóbb 2019-ben megismételt országos fészkelő fehér gólya felmérés adatainak összesítését. Ez alapján idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza, ami 22%-os csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest.
Az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, melynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen költésű gólyapár került elő Magyarországon 2019 nyarán. A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag.
Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A második világháború utánra ez felére csökkent, majd az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre 5 ezer pár körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás évenkénti hatásai miatt 4800-5500 pár között ingadozó létszám 4 ezer párra csökkent 2019-re, ami főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma.
Az állománycsökkenés általánosnak tekinthető az alapvetően Európában fészkelő fehér gólya teljes elterjedési területén. Ennek okai között egyaránt szerepel a nagyüzemi mezőgazdaság élőhelyátalakítása és a kemizálás, az elektromos áramütés okozta jelentős mértékű elhullás, a Mediterráneumban zajló tömeges lelövés, továbbá a klímaváltozás okozta szárazodás, a táplálkozóhelyek méretének és minőségének csökkenése.
2020. május 16.
Kétszáz világhíres művész és tudományos szakember – többi között Madonna, Robert de Niro, Isabelle Adjani,Yann Arthus-Bertrand és Tarr Béla – nemet mond “a visszatérésre a normalitásába” a koronavírus-járvány után a Le Monde című francia napilapban közzétett felhívásukban, amelyben a fogyasztói társadalom radikális átalakítását sürgetik.
“Elképzelhetetlennek tűnik számunkra a visszatérés a normalitásba” – írták a hírességek a Juliette Binoche francia filmszínésznő és Aurélien Barrau francia asztrofizikus által kezdeményezett felhívásukban.
Az aláírók között szerepel Robert de Niro, Jane Fonda, Cate Blanchett, Adam Driver, Javier Bardem, Penelope Cruz, Marion Cotillard, Monica Bellucci, Guillaume Canet, Jean-Louis Trintignant színészek, Madonna, Angele, Sting, Benjamin Biolay énekesek, Bob Wilson, Thomas Ostermeier, Peter Brook színházrendezők, Tarr Béla, Alejandro Gonzales Inarritu, Pedro Almodovar, Wim Wenders, Bertrand Tavernier filmrendezők, Yann Arthus-Bertrand fotóművész, és olyan Nobel-díjasok, mint James Peebles fizikus vagy Muhammad Yunus közgazdász.
Úgy vélik, hogy a Covid-19 fertőzés “tragédia”, ugyanakkor a válság alkalmat teremt arra, hogy “szembenézzünk a lényeges kérdésekkel, miután rendszerszintű problémáról” van szó.
“A jelenlegi ökológiai katasztrófa egy meta-válságból fakad, miután a fogyasztás magának az életnek, a növényzet, az állatok és az emberek egy nagy része életének megtagadásáig vezetett minket. A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a természetes fajok elpusztítása töréspont felé sodorja a világot” – hangsúlyozták az aláírók, akik “ünnepélyesen arra kérik a döntéshozókat és az állampolgárokat, hogy hagyjanak fel a még mindig meglévő tarthatatlan logikával, és kezdjenek el végre a célok, az értékek és a gazdaságok mélyreható újraalapításán dolgozni“.
2020. május 14.
Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe – számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az emberi testet sejtek milliárdjai alkotják, mindegyiküket a sejtalkotók számtalan interakciója teremti meg és tartja fenn. Az emberi genom projekt feltérképezte a sejtek “alkatrészeit”, de a sejt jó vagy rendellenes működése csak akkor érthető meg, ha tudjuk, ezek az alkatrészek hogyan működnek együtt.
A kérdés megválaszolásához a tudósoknak szükségük volt a sejteket felépítő és nagyrészt működtető, gének által kódolt fehérjék interakcióinak térképére, az úgynevezett interaktomra. “Tanulmányunk az első emberi interaktom térképet vázolja fel, egy információs állványzatot, amely segít megérteni többek között azt, hogyan okoznak a hibás gének betegségeket – köztük rákos daganatot -, de azt is, hogy a vírusok hogyan kapcsolódnak az emberi gazdatest fehérjéihez” – mondta el Marc Vidal, a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet biológiai kutatóközpontjának (Center for Cancer Systems Biology, CCSB) igazgatója.
Az emberi fehérjék interakcióinak térképe (Human Reference Interactome, HuRI) 8275 emberi fehérje közötti 52 569 interakciót foglal magában – írták a kutatók a Nature tudományos folyóiratban.
Az embernek nagyjából 20 ezer fehérjekódoló génje van, azonban a tudósok még keveset tudnak az általuk kódolt fehérjék többségéről. “A térkép a fehérjeműködés előrejelzésére is használható. Megkeresi az ember a kedvenc fehérjéjét, és abból, hogy milyen más fehérjékkel teremt kapcsolatot, elképzelése lehet a működéséről” – mondta Frederick P. Roth, a Torontói Egyetem molekuláris biológusa.
2020. május 12.
A hagyományos májusi szezonnyitás biztosan elmarad a budapesti strandokon, a fürdőegységek fokozatos visszanyitásának reális esélyét júliusra teszi a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.
A BGYH a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetre tekintettel, alapítói határozat szerint 2020. március 15-től valamennyi fürdőegységét, gyógyászati egységét határozatlan ideig zárva tartja, nincs olyan fürdőegységük, amely üzemelne. Ezzel együtt a tulajdonosi elvárásoknak eleget téve március 15-től – egyéb kikötések nélkül – felfüggesztette a tulajdonában álló üzlethelyiségek bérleti díjának beszedését is.
A BGYH hangsúlyozta, hogy figyelemmel kísérik a vírus terjedéséről és annak megelőzéséről szóló kormányzati tájékoztatásokat, utasításokat és maradéktalanul eleget tesznek ezeknek. Emellett folyamatosan elemzik mind a nemzetközi, mind a hazai fürdőszektor intézkedési terveit, és ennek függvényében mérlegelik, készítik elő a saját intézkedési tervüket is.
A jelenlegi terveink szerint, amint feloldják a kijárási korlátozást, a kollégáik megkezdik a fürdők strandfelkészítési, karbantartási munkálatait, ütemezetten. A munkavégzés alatt ügyelnek a fertőzés megelőzésére, terjedésre. Meg kell még ismerniük a szabadtéri fürdőegységek üzemeltetésének esetlegesen megváltoztatott szakhatósági feltételeit, a BGHY már február végétől nagyon szigorú üzemeltetési előírásokat vezetett be és a nyitást követően is külön protokoll eljárásrendet kíván megvalósítani – jelezték.
2020. május 06.
Egyre több potenciális vérplazmadonor jelentkezik – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója.
Vályi-Nagy István közölte: az országos tisztifőorvos körülbelül háromszáz lehetséges donort értesített levélben, arra biztatva őket, hogy váljanak vérplazmadonorrá.
Mivel a koronavírus ellen sem specifikus gyógymód, sem védőoltás nincs még, klinikai vizsgálatban tervszerűen felépítve “kísérletes terápiákat” kezdtek el. Ilyen a betegségből felgyógyultak vérplazmájának felhasználása is. Egy részüknek ugyanis megfelelő immunválaszuk van a koronavírus ellen, és a vérplazmájukat olyanoknak is be lehet adni, akikben nincsenek megfelelő ellenanyagok.
A koronavírus-fertőzött betegek vérplazmakezelésével kapcsolatban “nagyon optimisták” – mondta -, a jövőben egyre több beteg kaphat ilyen ellátást. A levett vérplazma hosszú ideig tárolható, így egy esetleges második fertőzési hullám esetén is rendelkezésre állhatnak a készletek.
A főigazgató arról is beszélt, hogy a súlyos betegek egy csoportjánál mintegy öt hete alkalmazott tocilizumab-terápia “jelentős eredményeket mutat“. Úgy tűnik, hogy ezzel a terápiával megelőzhető a beteg intenzív osztályra kerülése, illetve a már intenzív osztályon lévők halála. Külföldön csak most kezdődnek a tocilizumabbal kapcsolatos vizsgálatok.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...656667...240
