Információk, érdekességek
A legveszélyesebb alvási probléma, ami a rák kockázatát is növeli
2022. január 28.
Egyre több életmódtanácsadó és szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezetünkben elszaporodó, sugárzást és fényt kibocsátó készülékek, mint például a televíziók, laptopok, iPad-ek, e-book olvasók, mobiltelefonok azt a tévképzetet keltik az agyban, hogy nappal van. Éjszaka a szervezetünket érő hullámok megzavarják az alvási mintánkat és nemcsak tartós álmatlansághoz, hanem számos más komoly egészségügyi problémához vezethetnek. 6 tipp az egészséges alváshoz és a rizikófaktorok csökkentéséhez.
Bár ez a probléma gyakorlatilag azóta létezik, mióta Edison feltalálta a villanykörtét, napjainkban jelent igazán komoly fenyegetést a szervezetünkre a laptopok, iPad-ek, e-book olvasók tömeges elterjedésével. Az iPad képernyője – főleg ha éjszaka használjuk - például azért különösen veszélyes, mert viszonylag kis távolságról sugározza a fényét a szemünkbe. Ez még annál is komolyabb terhelést jelent, mint a hálószobában elhelyezett tévé, amitől régóta óva intenek az alváskutatók.
A cirkadián ritmus, ami minden életfunkciónkra hatással van
A szervezetünknek ugyanúgy megvan a maga saját ritmusa, mint az évszakok, az éjszaka és a nappal vagy az árapály váltakozásának a természetben. Ez a 24 órát felölelő cirkadián ritmus, amely nemcsak az alvás-ébrenlét ciklusait szabályozza, hanem ezen keresztül befolyásolja a hangulatunkat, a különböző életfunkcióinkat, a testsúlyunkat és számos betegség kialakulására is hatással van. Az ember természetes ritmusa eredendően illeszkedik a természet körforgásába, ez az oka annak, hogy amikor ezzel összhangban vagyunk, magunktól felébredünk napkeltekor és napnyugtakor bújunk ágyba.
Modern, felgyorsult életvitelünk azonban számos ponton megzavarja ezt a kifinomult szabályozást, különféle mesterséges eszközökkel természetellenesen hosszúra nyújtva a nappali órákat.
A sugárzó, világító kütyük megzavarják az agyműködést
Elhitetik ugyanis az agyunkkal, hogy még mindig aktívnak kell lennünk, holott már rég lement a nap. A mesterséges fény megbontja az alvás-ébrenlét természetes ritmusát és az enyhébb álmatlanságot elmélyítheti. Ennek az az oka, hogy a szemben lévő fényreceptorok ingerlése azt az üzenetet továbbítja az agyba, hogy maradjunk éberek. A tobozmirigy ilyenkor felfüggeszi az alváskor termelődő melatonin hormon elválasztását. Ez a hormon egyúttal hatékony rákmegelőző, antioxidáns hatású vegyület is.
Az agyunk normál állapotban este 9-10 óra körül kezdi el a melatonin termelését, ettől leszünk álmosak. A hormon meghatározott időben történő, rendszeres termelődése segít szabályozni az alvási ciklust, amikor azonban rendszeresen megbontjuk ezt a ciklust, és nem engedve az álmosságnak, jóval később fekszünk le, az az alvási mintánkat is károsítja.
A problémát pedig tovább fokozzák a ma már rendkívüli választékban kapható elektronikus készülékek, amelyek a nappali órákban szokásos természetes fényhez rendkívül hasonló kék fényt bocsátanak ki. Erre a fényre a szemünk különösen érzékenyen reagál, így a melatonintermelődés könnyedén megszakadhat, főleg, ha az esti órákban használjuk ezeket.
A CNN a témával kapcsolatban közölte egy J. D. Moyer nevű oaklandi férfi személyes kísérletét is, amely jól példázza a cirkadián ritmus működését. Moyer azt próbálta bizonyítani, hogy az éjszakai fényterhelés megváltoztatja az alvási ciklusunkat. Kísérletében egy hónapon keresztül minden nap, pontban naplementekor lekapcsolt minden lámpát és áramtalanított minden kütyüt a lakásban, a laptopjától egészen a hűtő rejtett világításáig bezárólag.
Korábban rendszerint éjfélkor ment aludni, a kísérlet ideje alatt viszont már este 9-kor álomba zuhant, viszont korán reggel nagyon energikusan ébredt, amit még a barátai is észrevettek. „Ez alatt az egy hónap alatt többször is előfordult, hogy váratlanul boldognak éreztem magam, bár látszólag nem volt rá semmi okom. Általában beérjük 6-7 óra alvással is, de 8 vagy 9 órát aludni – az már egy más tudatállapot.” – számolt be Moyer a személyes élményeiről.
A szívritmuszavar sokszor csak tünet
2022. január 25.
Szinte nincs olyan ember, aki ne érzékelne időnként szabálytalan szívverést, amikor úgy érezzük, hogy „kihagyott a szívünk”, vagy éppen össze-vissza ver. A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő. A szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtaláljuk, és kezelni tudjuk. Ennek lépéseit Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa ismertette.Légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom
A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez.
A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.
Pajzsmirigy-, cukorbetegség, stressz és elhízás is okozhatja
„Számos esetben, a vizsgálatok során, a ritmuszavarok hátterében nem találunk organikus eltérést. Máskor, valamilyen szívbetegség idézi elő, de szíven kívüli ok is állhat a háttérben, pl. pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok használata is okozhat ilyen tüneteket, de az elhízás is lehet a magyarázata” – fejti ki a kardiológus szakorvos. Ezt igazolja az a tanulmány is, amelyet dán szívgyógyászok készítettek, és az Európai Kardiológusok Társaságának müncheni kongresszusán ismertettek. Ennek alapján, minél kövérebb egy fiatal nő, annál nagyobb az esélye, hogy egyszerre csak össze-vissza verjen a szíve. A karcsú nőkhöz képest a túlsúlyosak között a szívritmuszavar kétszer gyakrabban fordult elő, a súlyosan elhízottak között pedig a problémát három és félszer sűrűbben észlelték. „Mivel a szívritmuszavart számos tényező okozhatja, ennek megfelelően előfordulhat, hogy nem magát a ritmuszavart kell kezelni, hanem az azt kiváltó más betegséget, vagy okokat kell megszüntetni, ennek kivizsgálása szakorvos feladata” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.
Más betegségek, hordozható EKG és stressz teszt
Szívritmuszavar gyanújakor, a kardiológus felméri a hajlamosító betegségeket, így vizsgálatokat végezhet többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában, valamint rákérdezhet a különböző életmódbeli szokásokra. A szívritmuszavar diagnózisát EKG-vel végzik, abban az időszakban, amikor a probléma fennáll. Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, ilyen esetben az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel.
Mivel bizonyos ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki illetve romlanak, a szakorvos stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A gyógyszeres kezelés célja a kamrai összehúzódás ritmusának szabályozása, a szabálytalan ritmus kiváltó okának kezelése, és a normális szívritmus helyreállítása.
4 tünet, amellyel azonnal orvoshoz kell fordulni!
2022. január 21.
Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet.
Rizikófaktorok
Jellemző kép – különösen ünnepek táján -, hogy egész nap rohanunk, egyre nagyobb stresszben élünk, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. Ezen felül a mozgásszegény életmód és az elhízás is nagymértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív-és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata.
4 figyelmeztető tünet
A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében is gyorsan nő a gyakoriságuk, így ettől az életkortól a kockázat a két nem tagjai között közel azonos. A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!
Mikor kell ezt megtenni?
- Mellkasi fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
- Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzés-érzést tapasztalunk.
- Amennyiben nyugalmi állapotban szívdobogás-érzés, magas pulzusszám jelentkezik.
- Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.
Milyen vizsgálatokra van szükség?
A megelőzés legbiztosabb módja, ha nemcsak a fenti tünetek észlelésekor, de tünetmentes állapotban is, évente elvégeztetünk egy komplex kardiológiai szűrővizsgálatot. A szűrés az alábbi lépéseket foglalja magában:
- laborvizsgálat vérvétellel (nemcsak szív-érrendszeri rizikófaktorokra, hanem minden szervrendszerre kiterjedő általános vizsgálat),
- a panaszok, korábbi betegségek, jelenlegi fizikai állapot felmérése kardiológussal,
- teljeskörű fizikális vizsgálat (nem csak kardiológiai jellegű),
- nyugalmi EKG,
- szívultrahang,
- terheléses EKG,
- leletek és a teendők összefoglalása, átbeszélése írásban és szóban,
- szükség esetén gyógyszerfelírás és/vagy életmódbeli javaslatok.
A vizsgadrukk 7 ellenszere
2022. január 19.
Vizsgaidőszak: tanulás. Kávé: literszámra. Étvágy: nem sok. Édesség: bármennyi. Halogatás: az van! Gyomorideg: mindennap. Átaludt éjszaka: egy sem. Sikerélmény?
Talán nem létezik olyan diák, akit nem érintenek a fentiek legalább egyszer az életben. A vizsgák a teljesítményről szólnak, a megmérettetésről, a versenyről, a bizonyításról. Aki ilyenkor jó eredményt szeretne, az valamilyen szintű stresszt él át, ami segítheti vagy gátolhatja a siker elérésében.
Teljesítmény-szorongás görbe
A stressz elméletei között van egy, amely a megélt stressz intenzitását (az átélt szorongást) hasonlítja össze a teljesítménnyel. Ezen elmélet szerint, ha egyáltalán nincs szorongás, akkor nincsen, ami motiválná a személyt a jó teljesítményre, ezért az nem is lesz magas. Viszont az is gátolja a magasszintű teljesítményt, ha a szorongás túl nagy.
Jó hatással van a sikerre egy optimális szintű szorongás, ami jelen van, de nem gátolja a gondolkodást, figyelmet és a többi tanuláshoz szükséges folyamatot.
Akit jelenleg is érint a vizsgaidőszak és a vele járó szorongás, biztosan már sokmindent kipróbált: időben kezd el tanulni, még a vizsgák előtt; lecsökkenti az éjszaka átaludt órák számát; növeli a mindennap elfogyasztott kávé, redbull, cigaretta stb. adagját.
Top 10 tipp a téli depresszió ellen
2022. január 16.
A karácsonyi stressz, a szilveszteri mulatságok és az évkezdet után sokakat elkap a téli depresszió. A sötétebb színek, a mozgáshiány és a kevesebb szabadban töltött idő hónapokon át tartó lelki és fizikai fáradtságot is okozhat, ám ennek nem feltétlenül kell így lennie. 10 bevált ötlet a jó hangulatunk megőrzésére.
A téli depresszió is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy lappangó betegségeink, hajlamaink felerősödjenek, így nem árt áttekinteni, hogy miképp védekezhetünk ez ellen mi magunk. Dr. Ongaro néhány trükkjével a borongós, hideg időben sem érezzük magunkat rosszabbul, mint a verőfényes nyári napsütésben. „Csak tőlünk függ, hogy egy pohár félig üres vagy félig tele” – véli a Quintess nemzetközi orvos-igazgatója, akinek tippjei:
- Menjünk a szabadba minden alkalommal, amikor egy kicsit is süt a nap.
- Legyünk együtt családunkkal és barátainkkal annyit, amennyit csak lehet.
- Kezdjünk el egy meditációs, jóga vagy tai chi tanfolyamot azért, hogy megtanuljunk relaxálni, és csökkenteni tudjuk a stresszt.
- Nevessünk annyit, amennyit csak lehet. Kerüljük a szomorúságot még film vagy könyv formájában is.
- Próbáljuk meg emelni a teljes kiőrlésű gabonákból származó szénhidrátok arányát, mely növeli az agy szerotonin-termelését, így könnyebben stabilizálódik a kedélyállapotunk.
- Hallgassunk zenét a stabil hangulatért, ritmusos zenét válasszunk.
- A tánc remek testmozgás, ami egyben a kedélyállapotra is jó hatással van. Főleg, ha olyan valakivel táncolunk, akit kedvelünk.
- Ha tehetjük, utazzunk el valahova a sötétből és hidegből meleg és napsütötte helyre.
- Ne alkohollal biztosítsuk a jó hangulatot. Ez csak átmenetileg segít, utána rosszabb lesz, nem beszélve arról, hogy az egészségünkre is káros.
- Rendszeresen mozogjunk, mivel ez endorfint termel és boldoggá tesz.
A depressziót semmiképp ne vegyük félvállról. Kérjünk külső segítséget, ha a helyzet komolyra fordul.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...484950...180