Információk, érdekességek

Könnyítsünk méregtelenítéssel a májon

2021. január 12.

Fotó: pixabay.com

Testünk elárulja, hogy mikor van szüksége méregtelenítésre. Amikor a salakanyagok, amelyeket a szervezet nem tud felhasználni, felgyülemlenek (pl. nehéz ételek fogyasztása után, fizikai aktivitás hiánya miatt, stressz hatására, dohányzás következtében vagy antibiotikumok szedésekor), e folyamat során a méregtelenítő kúra hasznosnak bizonyul a salaktalanításért „felelős” szervek működésének támogatására.

Salakanyagok képződhetnek még az anyagcsere-folyamatok mellett pl. zöldségeken-gyümölcsökön növényvédőszer-maradványok, élelmiszer- adalékanyagok vagy légszennyezettség miatt is. Fontos, hogy mindenekelőtt maximálisan csökkentsük a méreganyagok forrásait, és segítsük elő a kiválasztószervek – máj, vese, belek – munkáját. Ezáltal könnyedebbnek érezzük magunkat, energiával telítődünk. A méregtelenítő kúrának szentelhetünk hetente egy-egy napot vagy akár félévenként egy egész hetet, kötöttségeink és igényeink szerint.

Könnyítsünk a máj működésén

A máj az első számú szerv, amellyel a méregtelenítés szempontjából foglalkozni kell. Több funkciót tölt be, így többek közt semlegesíti és eltávolítja a (pl. májkárosító élelmiszerek, egyes gyógyszerek vagy az alkohol okozta) méreganyagokat; epét termel, amely a zsíremésztés fő elősegítője. A helytelen táplálkozás túlterheli a májat, és a méreganyagok felhalmozódását vonja maga után, ennek nyomán többek közt fáradtság, nehézkesség- kényelmetlenség érzés, sápadt arcszín, az energikusság hiánya vagy súlygyarapodás léphet fel.

Hogyan segítsünk a májunknak?

Természetes eredetű és könnyű élelmiszereket fogyasszunk, amelyek kevés munkára késztetik a májat. Gondoljunk a keserűanyagokat tartalmazó zöldségekre- gyümölcsökre, gyógynövényekre is, amelyek serkentik az epekiválasztást (ilyen pl. a fekete retek, articsóka, grépfrút, endívia…).).


Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2021. január 05.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger – mindezek a túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerű, hogy szenvedjünk tőlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitől is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan előzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk.

Fotó: gettyimages.comÜnnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérő mennyiségű szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követő másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az “óvintézkedések” sűrűjében! Tudjuk-e például, mitől van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevű vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezőbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztőrendszerünk – összetett folyamatok során – átalakítja az alkoholt, amelyből utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az “acetátos leheletet” emiatt érezzük.

Metanol – a másnaposság fő oka

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévő metanol nevű anyag is. Ez az összetevő kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függően, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk előzőleg. Ha a legnépszerűbb italokban lévő metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következő a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenő mérték szerinti felsorolásban).

Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tőle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényről sem, amely “illusztrálja” a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhető, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkből…

A máj – többféle enzim révén – különben is jelentős szerepet játszik az alkohol káros hatásainak kiküszöbölésében. De a vese sem “rest”: a toxikus anyagokat főleg víz segítségével távolítja el. Ezért vagyunk szomjasak, kívánunk több vizet a nagy ivászatok után, és ha nem juttatunk belőle eleget a szervezetünkbe, a dehidratáció fejfájást okoz. Az émelygés, hányinger ezzel szemben az alkohol okozta gyomorhurutból ered, amely az alkohol gyomorra gyakorolt, közvetlen toxikus hatása nyomán lép fel.


Így kerülhetjük el az otthoni gyermekbaleseteket

2020. december 22.

Még a legbiztonságosabbnak gondolt otthoni környezetben is könnyedén előfordulhatnak balesetek, különösen, ha gyermekekről van szó. A K&H gyógyvarázs program hasznos tippjeit követve viszont hatékonnyá és a picik számára is izgalmassá tehetjük a balesetmegelőzést. 

Fotó: gettyimages.comA járvány miatt otthon töltött hónapokban vagy akár az őszi/téli szünet alatt a háztartási balesetek kockázata is megnövekszik a legkisebbek körében. Egy otthoni balesetnél egyrészt az a fontos, hogy a szülők tudják, hirtelen mit kell tenniük, másrészt a kórházaknak, mentőszolgálatoknak is elengedhetetlen, hogy a szakszerű ellátást gyorsan, fájdalommentes eljárásokkal végezhessék.

„A K&H gyógyvarázs programja hosszú távon elkötelezett a gyermekegészségügy, a legkisebbek testi és lelki egészségének támogatása iránt. Baleset bármikor, bármelyik családban történhet, különösen most, amikor jóval több időt töltünk az otthonunkban. A legkisebbek esetében azonban talán még inkább fontos, hogy a lehető leggyorsabban és a fájdalomérzet csökkentésével tudjuk kezelni a sérüléseket, ehhez pedig elengedhetetlenek az innovatív eszközök és eljárások.

Mindent a kicsik szemszögéből

A gyerekszobán kívül a lakásban a legtöbb bútor és tárgy felnőttmagasságra van szabva. Ahhoz, hogy tényleg lássuk, értsük és tudjuk, mit érhet el a gyerek, mit tud hirtelen lerántani a polcról vagy asztalról, nem árt, ha leülve, guggolva is szemügyre vesszük, mik azok a tárgyak, amik könnyen sérülést okozhatnak, ezért magasabbra kell helyeznünk. 

Játékos körbevezetés: ismerjük meg együtt a lakás veszélyes pontjait

Az egyik leggyakoribb háztartási baleset a gyerekek körében a forrázás, a legkisebbeknek is fontos ezért megmutatni és megtanítani, mik azok a tárgyak, amiket nem lehet bármikor megfogni. Tanítsunk játékosan: rajzoljuk le a lakás összes olyan pontját, amik különösen veszélyesek lehetnek számukra, és nézzük meg együtt, hol, mire kell figyelni. A konyhán túl ugyanis a fürdő és a nappali is veszélyzóna lehet: a radiátor csöve, az ebédlőasztalról lerántott forró tea, a nappaliban égve hagyott gyertya vagy hűlni hagyott vasaló, sőt, még a mikróból, szárító-és mosogatógépből kiszálló gőz is könnyen égési sérülést okozhat. 

Házimunka biztonságosan

A házimunkába minden gyerek – korosztálytól függetlenül – be tud segíteni, tekintsünk erre lehetőségként. Érdemes beosztani a feladatokat és kategorizálni a tárgyakat: takarítás során jobban rögzül ugyanis, hogy pontosan mihez nyúlhatnak, mit foghatnak meg és mit nem szabad még használniuk. Bár a rend és a tisztaság sem elhanyagolható szempont, de a sérülések elkerülése érdekében a házimunkát közösen végezve a gyerekeknek könnyen megtaníthatjuk a háztartási eszközök biztonságos használatát.


A legtöbb szájüregi daganat súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel

2020. december 16.

Fotó: gettyimages.com

Európában az első, a világon pedig a harmadik Magyarország lakosságarányosan a szájüregi daganatok gyakoriságát tekintve, azonban a legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem (SE) MTI-hez eljuttatott közleményében.

Hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, melynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a humán papilloma vírus (HPV) is állhat.

A közlemény idézi Mensch Károlyt, a SE Fogorvostudományi Kar orális diagnosztikai tanszékének egyetemi tanársegédjét, aki szerint a szájüregi daganatok (az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú elváltozásai) száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: míg 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az évenkénti körülbelül 1500 halálos áldozat több mint a duplája a közlekedési balesetben elhunytak számának.

A szájüregi daganatos megbetegedések száma nem mérséklődik olyan ütemben, mint ahogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás – mondja a szakorvos, aminek oka a HPV. Mind a férfiaknál, mind a nőknél már 40 éves kor előtt is előfordul a betegség, ezért is különösen fontos hogy a fiúknál is bevezetik a HPV elleni védőoltást, ami pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén.

A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes, és minden új páciensnél, illetve az évenkénti vizsgálatok esetén is elvégzi a szakember. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját.


A rák nem vár a járvány végéig - ön se tegye!

2020. december 16.

Ha valakinek a családjában előfordult már rákos megbetegedés, akkor nekik különösen fontos, hogy a rákszűrő vizsgálatokat a COVID-19 járvány idején se hanyagolják el.  

Több ezer rákbeteg lehet a járvány másodlagos áldozata

A legújabb tudományos felmérések szerint az újonnan felfedezett daganatos betegségek száma jelentősen csökkent 2020-ban a pandémia kezdete óta, ennek hátterében valószínűen az áll, hogy a különböző rákszűréseket és egyéb rutinszerű egészségügyi vizsgálatokat késve, halasztva végzik el. Az USA National Cancer Institute modelljének becslése szerint a COVID-19 járvány miatt a túl későn megszülető mell-, és végbélrák diagnózisok plusz 10 000 ember életét követelik majd a következő 10 évben, csak az Egyesült Államokban. A vastag és végbél daganatok igen gyakoriak Magyarországon is, így nem szabad róluk elfeledkezni! A becslések szerint több ezer családot érint ez a probléma, mivel az 50 évnél idősebb korosztály körében ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus.

A daganatos betegek családtagjai fokozott kockázati csoportba tartoznak

Függetlenül attól, hogy valaki szembesült-e valaha a rák diagnózisával, fontos tudni: a korai vastagbélrákot megelőző állapotok nem járnak tünetekkel, ezért minden 50 év feletti embernek szűrésre kell mennie. Emellett természetesen azonnal lépnie kell azoknak is, akik az előrehaladott daganatokra jellemző tüneteket tapasztalnak: székletben látható vér vagy váladékozás, megmagyarázhatatlan fogyás, fájdalom, székletürítés indokolatlan változásai, tartós köhögés. Ezekben az esetekben nem lehet halogatni, mivel a késlekedés kritikusan érinti a daganatos betegség kezelhetőségét és a hosszú távú életkilátásokat. Fokozott rizikócsoportba tartoznak azok a családok, ahol az egyenesági rokonok között előfordult már gyomor és bélrendszeri rák. Itt a családtagoknál a szűrést az érintett beteg életkoránál 10 évvel korábban kell elkezdeni.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...474849...169