Információk, érdekességek
Miért használjon csúcsáramlás mérőt asztma esetén?
2019. szeptember 05.
Az egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél a tüdő jelenlegi állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Mit mér a csúcsáramlás mérő?
Lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgő szűkület mértékével. A kilégzési csúcsáramlás az erőltetett kilégzés során az első 10 milliszekundumban mért maximális áramlás.
Hogyan végezzük a mérést?
Vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk. A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF értéket liter/perc-ben kifejezve.
Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?
Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek mérések segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős, több mint 20%-os ingadozás asztmás állapotromlást jelez.
„A “kell” érték a szakrendelőben végzett légzésfunkció során kiderül, de néhány hétig történő rendszeres méréssel is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.”
Előre jelezheti a szívinfarktust egy új rizikóbecslő eljárás
2019. augusztus 02.
Előre jelezheti a szívinfarktust egy magyar kutatócsoport új rizikóbecslő orvosi eljárása – mondta a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatóorvosa.
Maurovich-Horvat Pál kutatóorvos közölte: a személyre szabott előrejelzést modern képalkotó technikák és véralapú biomarkerek együttes alkalmazásával kívánják elérni.
A betegek nagy többsége esetében a szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál jelenti az első tünetét annak, hogy valami nincs rendben a koszorúerekkel. Ezek a betegek, mielőtt elszenvedik első infarktusukat, nagyon gyakran panaszmentesek és nem fordulnak orvoshoz.
A Lendület program által támogatott kutatás során kialakított eljárással képalkotó rendszerek és laborvizsgálat eredményeinek kombinálásával kapnak egy százalékos eredményt. Ezzel a jelenleginél pontosabban előrejelezhető, milyen valószínűséggel kap infarktust a páciens.
Emiatt a 4 dolog miatt fáj gyakran a fülünk nyáron
2019. július 31.
Érdemes néhány apróságra figyelni, hogy a kellemetlen tüneteket elkerüljük. Az ebben az időszakban gyakori fülészeti problémákra dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hívja fel a figyelmet.
Túl sok időt töltünk a víz alatt
Ha a strandolás során a felázott hallójárat érzékeny bőrén keresztül a kórokozók behatolnak, gyulladást, gombás fertőzést is előidézhetnek. A külső-hallójárat gyulladás, vagy úszófülként is ismert betegség erős fájdalommal jár, fülfolyás, halláscsökkenés, hőemelkedés, láz is jelentkezhet előre haladott, súlyos hallójárat gyulladás esetén.
Mit tegyünk?
Kezelés nélkül a fájdalom erősödésére, a gyulladásnak a környezetre való terjedésével számolhatunk, így javasolt mielőbb orvoshoz fordulnunk, aki vizsgálat, a hallójárat kitisztítása után általában gyulladáscsökkentő fülcseppet ír fel, a súlyosabb esetekben rendszeres helyi kezelésre visszarendeli a beteget. Bizonyos esetekben szájon át alkalmazott antibiotikum szedésére is szükség lehet, emellett természetesen fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő készítmények javasoltak.
Nem figyelünk a nyomáskülönbségre
A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát, amit a búvárok is megtapasztalhatnak a vízben.
Mit tegyünk?
Léteznek praktikák a nyomáskülönbség gyorsabb helyreállítására, a kellemetlen tüneteket megelőzhetjük például repülésnél rágózással, vagy gyakoribb nyeléssel is, ám előfordulhat, ha a fülfájás, füldugulás hosszabb időn át sem szűnik meg, vagy repülés után vérrel festenyzett fülfolyás, erős szédülés jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz!
Bechterew-kór: elmerevedhet a gerinc
2019. július 22.
A Bechterew-kór, vagy spondylitis ankylopoetica (elterjedt rövidítése SPA – magyar elnevezése sajnos nincs) a gerinc gyulladásos betegsége. A gerincoszlopot alkotó elemek, a csigolyák, porckorongok között gyulladása kóros immunfolyamat miatt lép fel. Emiatt a csigolyák között csontos hidak alakulnak ki, hosszú évek alatt pedig a gerinc teljes elmerevedéséhez vezethet. A gerinc ily módon kialakult mozgáskorlátozottsága jellegzetes tartást eredményez, rendszerint kihatással van a vállak és a csípők mozgására.
„Típusos esetben a beteg hajnalban rendszeresen derékfájdalomra ébred, ki is kel az ágyból, mert mozgásra a fájdalom kicsit enyhül, majd a gerinc reggeli merevsége napközben javul. A betegség előrehaladtával a gerinc mozgásának korlátozottságát, elsőként általában a fej fordításának nehézségét veszi észre a páciens, a derék merevsége miatt pedig problémát jelent az előre hajolás” – fogalmazott Dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológus szakorvosa.
A Bechterew-kór kezelését sokszor hátráltatja, hogy a tünetet a páciens csak egy egyszerű derékfájásnak tartja és mivel nem is sejti, hogy súlyosabb mozgásszervi betegség állhat a háttérben, nem fordul vele orvoshoz. Kétségkívül nem gyakori betegség, nagyjából a népesség kevesebb, mint 0,5%-át érinti, nagyobb arányban a fiatal férfiakat, de gyermekkorban is kezdődhet.
Hogy mitől alakulhat ki a Bechterew-kór, nem teljesen tisztázott. A reumatológus szerint genetikai kockázatot jelent, ha valaki hordozza az úgynevezett HLA-B27 gént, ez a betegek kb. 60-70%-ában mutatható ki. Bizonyos fertőzések szerepe a kialakulásban nagyon valószínű. Bár ezt nem tekintjük autoimmun betegségnek, a gyulladásos folyamat kóros immunműködés miatt áll fenn.
A szakértő szerint a krónikus gyulladásos állapot – amely nem mindig tükröződik a laborvizsgálati eredményben – az egész szervezetre kifejti hatását, étvágytalanság, fogyás, légszomj jelentkezhet, még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is emelkedik. Érdemes tudni, hogy hasonló gerincbetegség társulhat a pikkelysömörhöz, gyulladásos bélbetegségekhez és bizonyos szemgyulladásokhoz is.
A környezetszennyezéssel összefügg az asztma
2019. július 13.
A környezetszennyezéssel magyarázható az asztmás megbetegedések megnövekedett száma – mondta Nékám Kristóf allergológus.
Régebben pollenek, házi poratkák okozták, de a jelenlegi környezetszennyező anyagoktól már önmagukban is kialakulhat az asztma – tette hozzá.
Az asztma az allergiák második legsúlyosabb, legtöbb odafigyelést érintő fajtája lehet. A betegség kiváltó okát sokszor problémás megállapítani, ezért az elkerülése is nehéz – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az allergiás hajlamot lehet örökölni, de a betegség kialakulásában a környezetnek, és egyes rizikófaktoroknak – dohányzásnak, elhízásnak – is nagy szerepe van.
Asztmával teljes életet lehet élni a biológiai terápiák, illetve az egyre jobb gyógyszerek révén. Világjelenségnek mondta, hogy a betegek fele nem használja rendszeresen a gyógyszereit.
Évente nagyjából 15-20 ezer új beteggel bővül az asztmában szenvedők száma, már jelenleg is 350 ezer diagnosztizált ember él Magyarországon és feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...979899...262