Információk, érdekességek
Titkok és tévhitek az SM körül
2019. december 20.
Az érintettek többsége fél beszélni a sclerosis multiplexről (SM), az egészségesek közül pedig sokan még annyira sem vesznek tudomást róla, hogy megjegyezzék a nevét, vagy ne keverjék össze más betegségekkel. Így aztán nem csoda, hogy – mint minden, amit nem értünk – ez a betegség is félelmetes számunkra, és amíg tehetjük, megpróbálunk nem is gondolni rá.
Magyarországon mintegy 10–12 ezer sclerosis multiplexes él. A fizikai állapotromláson túl helyzetüket súlyosbítja, hogy az emberek többsége semmit nem tud erről a betegségről, ezért félelemmel vegyes közönnyel fordulnak el tőlük, annak ellenére, hogy sokan közülük az élet számos területén képesek évekig megállni a helyüket, ha segítséget és időben megfelelő kezelést kapnak.
Sokan a közöny vagy a félreértés miatt vesztik el állásukat, jutnak hozzá nehezebben a korlátok nélküli közlekedést lehetővé tevő jogosítványhoz. Az SM-es betegeket számos más hátrány is érheti a társadalom kirekesztő magatartása miatt. Például van olyan, hogy egy munkáját ellátni képes beteg nem meri bevallani a beosztást készítő kollégának, hogy SM-e van, így nem kéri, hogy ne osszák be éjszakára, hogy a szervezete számára megerőltető körülmények között ne kelljen dolgoznia. Az is megesik, hogy a szülők bezárva tartják fiatal lányukat, mert szégyellik, pedig önálló közlekedésre képes volna.
Teszt a tévhitek ellen
Talán egy idő múlva elérhető, hogy az emberek ne gondolják azt egy sclerosis multiplexesről, hogy részeg, ha bizonytalanul jár, és ne veszítse el emiatt állását. Továbbá ne legyen nehéz a jogosítvány megszerzése a vezetni még képes beteg számára, csak azért, mert nem hiszik el, hogy bizonyos tünetek ellenére megbízható. Lehet, hogy egyszer a betegek is nyíltan mernek majd beszélni életükről, mert nem kell attól félniük, hogy ezután nem tartják majd őket teljes értékűnek. Gondoljunk bele azoknak a huszonéves nőknek az életébe, akiket a családalapítás előtt ér el az SM.
Tarol az ínhüvely-gyulladás a kézbetegség körében
2019. december 17.
Begyulladt a keze? Nehezen tud megmarkolni egyes tárgyakat, lecsavarni egy kupakot, befőttes üvegtetőt? Az ínhüvely-gyulladás tartósan fennálló monoton mozdulatok miatt, de akár megerőltetés, akár egy nagytakarítás következtében is kialakulhat.
A kézsebész szerint csak súlyos esetben kell műteni, de az életmódon mindenképp változtatni kell, mert a panaszok akár állandósulhatnak és a kéz teljes mozgás-beszűkülését is okozhatja. Rossz hír azonban az, hogy ez az ortopédiai betegség ma már fiataloknál is kialakulhat.
Míg évtizedekkel ezelőtt a fodrászokra, kozmetikusokra, masszőrökre volt elsősorban jellemző, hogy kezük és csuklójuk fájdalmassá vált és nehezen mozgatták, ma már az ínhüvelygyulladás a leggyakoribb kézsebészeti betegség. Nőket és férfiakat egyaránt érint és egyre gyakoribb probléma a fiatalok körében. A szakember emlékeztet, hogy egyre korábban, már gyermekkorban állandó társ a mobiltelefon, a táblagép, vagy más okoseszköz, amelynek gyakori használata idővel több módon megbosszulja magát kezünkön.
„A kézben lévő inak, valamilyen monoton tevékenység, vagy megerőltetés miatt begyulladnak, amely nemcsak fájdalommal, hanem a kéz mozgás-beszűkülésével is jár. A páciens nemcsak a feladatait nem tudja rendesen ellátni, hanem idővel pihenni sem tud majd – mondta Dr. Szalontay Tibor, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebész főorvosa.
Zsibbad a kéz: csuklótáji alagút szindrómája lehet
2019. december 16.
Sajnos egyre gyakrabban találkozom rendelésemen a csukló alagút szindrómájával. Ennél a kórképnél a hüvelyk-, mutató- és középső ujj zsibbad, ráadásul súlyosabb esetben a megfogott tárgyak is kiesnek a kézből! Gyors kivizsgálás után, általában csak a műtét segít.
A carpal tunnel, vagyis csukló alagút szindróma, az ideg leszorítását jelenti a csukló területén. Ebben az alagútban a nervus medianus, magyarul középső ideg és még kilenc ín fut az alkarról a kézre. A tünetek akkor alakulnak ki, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen oknál fogva megemelkedik. Amikor ez már az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozó érzés jelentkezhet a kézben és az ujjakban. Súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása is megfigyelhető.
Leggyakrabban az ideget körülvevő inak túlterhelése, gyulladása okoz nyomásemelkedést, de csonttörések, ficamok, és ízületi gyulladás is szűkíthetik a csatornát. Az idegvezetési sebesség vizsgálat grafikusan ábrázolja és megerősíti a diagnózist, valamint kizárja a más helyen (könyök, váll) létrejövő leszorítás lehetőségét. A röntgenvizsgálat a tünetek hátterében lévő csont és ízületi eltérések kizárásában segít.
Megszűnhet a panasz?
A panaszok spontán javulása ugyan ritka, de néha műtét nélkül is előfordul. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése szintén a csatornán belüli duzzanatot mérsékli. Súlyosabb vagy nem javuló esetekben sebészileg kell a csatornát felszabadítani.
Riasztó remegés: Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség
2019. december 13.
A Parkinson-kórt legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek.
Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat.
Hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?
Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult.
A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben a külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.
Tévhitek az ekcémával kapcsolatban
2019. december 10.
Az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.
Nem fertőz
Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.
A felnőttek is lehetnek ekcémásak
Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.
Nem gyógyítható
Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...939495...262