Információk, érdekességek

A kerekesszéket használók számára is problémát jelent a felfekvés

2020. december 17.

A felfekvés a köztudatban olyan betegségként van jelen, mint ami a fekvőbetegeket sújtja, pedig a mozgáskorlátozottakat is érinti. Jó hír viszont, hogy a fekvőbetegek esetében alkalmazott módszerek és készítmények esetükben is hatékonyan és eredményesen használhatóak.  

Képek: FreepikA mozgáskorlátozottság, vagy mozgássérültség fiziológiai fogyatékosság, amely jelentősen behatárolja azoknak a mindennapi életét és tevékenységeit, akiket sújt. Magyarországon a 2016-os statisztikák szerint mintegy 408 000 főt sújt valamilyen fogyatékosság. Ezen belül a a mozgássérültek vannak a legtöbben: közel 50%-os az arányuk a fogyatékkal élők között.
 
A kerekesszékbe kényszerülő mozgáskorlátozottak számára az egyik legnagyobb kihívás, amire a közvélemény figyelme is fokozottan irányul, az akadálymentes mozgás. De korántsem ez az egyetlen probléma, amivel meg kell küzdeniük: a felfekvés is komolyan veszélyezteti az egészségüket.  

Mi az a felfekvés?

A felfekvés (más néven nyomási fekély, decubitus, vagy dekubitusz) egy bőr-, illetve szövetkárosodás. A felfekvés oka, hogy a sokáig mozdulatlan beteg testének bizonyos pontjain a tartós nyomás következtében a vérellátás akadozik. A csökkent vérkeringés következtében oxigén- és tápanyaghiányos állapot alakul ki az érintett szövetekben, ami a megfelelő kezelés hiányában igen súlyos is lehet. 

Kiket érint a felfekvés?

Minden olyan embert, aki sokáig van mozdulatlanul ugyanabban a fekvő, vagy ülő helyzetben. Vagyis a fekvőbetegeket, akik állapotuknál fogva nem képesek saját erejükből változtatni a testhelyzetükön. Továbbá a mozgáskorlátozott, kerekesszékes személyeket, akik ugyancsak tartósan lehetnek egy pozícióban, így a nyomás hatására az ülőfelületen szövetkárosodás alakulhat ki, mivel nem tudnak testhelyzetet váltani. 

Hogyan előzhető meg, illetve kezelhető ez a betegség?

A mozgatás és a megfelelő étrend mellett a speciálisan erre a célra kifejlesztett bőrápoló készítmények is rendkívül hatékonyak decubitus esetén.

Nem érdemes együtt élni az un. sofőrbetegséggel

2020. december 15.

A hivatásos sofőrök szinte mindegyike átesik a krónikus kismedencei fájdalom szindrómán, melyet csak szakember képes azonosítani, ám kezelése közel sem nehézkes.  

Az autó- és motorvezetés – és általában az ülő életmód – ártalmairól számtalan cikk született már. Ezekben többnyire az elhízás, cukorbetegség és más, hasonló kórképek kialakulását kapcsolják ezekhez a tevékenységhez, de létezik egy sok férfit érintőbetegség is, amely szintén a mozgásszegény, ülő életmódhoz kapcsolható. A kamionsofőrök és a naponta hosszabb távokat vezetők, kerékpárosok, motorosok többnyire már megismerkedtek az ún. „sofőrbetegséggel” vagyis a krónikus kismedencei fájdalom szindróma egyik, bár igen jellemző altípusával.

Ez egy olyan betegség, melynek diagnózisa még a szakemberek számára is kihívás, az átlagemberek pedig általában nem is ismerik. A nehéz, akadozó vagy éppen fájdalmas vizeletürítés, a potenciazavar és magömlési problémák, valamint a belső combba is kisugárzó alhasi, gátkörnyéki fájdalom esetén szinte mindenki a prosztatagyulladásra gondol. „A hozzánk forduló, krónikus kismedencei fájdalom szindrómás betegek nagyrésze már túl van egy sikertelen prosztatagyulladás kezelésen és a panaszai nem csökkennek, sőt gyakran még súlyosbodnak is.” – fejtette ki Dr. Merth Gábor, az Affidea Férfiegészség Központ orvosigazgatója. Ez érthető is, hiszen a szindróma a legtöbbször úgy diagnosztizálható, hogy minden egyéb lehetséges tényező kizárásra kerül. Bár léteznek olyan diagnosztikai eszközök - például a végbélen keresztül működő izomvizsgálat - amelyektől általában az érintettek viszolyognak, így nem alkalmazzák gyakran őket. 
 
Ennél a betegségnél a kismedencében futó idegek, és az általuk ellátott gáti izmok problémáiról van szó. Ilyenkor az ultrahang, mikrobiológiai vizsgálatok sem szoktak eredményre vezetni, bár a kismedencei fájdalom szindróma egyes típusai MRI illetve a bio-feedback, neurológiai vizsgálattal részben azonosíthatók. Az ma még nem teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozza az idegek rendellenes működését, ugyanakkor a rizikófaktorok jó része már ismert.

Krónikus orrdugulás; mi okozhatja és mit lehet tenni?

2020. december 15.

Gyakori náthás panaszok mellett az allergia tünete is lehet, sok esetben mégsem ez áll az orrdugulás hátterében. Krónikus panaszok esetén javasolt a kiváltó okokat felderíteni, mert a túlzott orrcsepp használat csak tovább ront a már meglévő tüneteken.

Az orrüreg elsődleges feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre van szükség. A melegítést és a párásítást is bő érhálózattal éri el a szervezet. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya az, ami a legkisebb gyulladásra is jelentős térfogat növekedéssel válaszol, ezzel elzárva a levegő útját.

Az orrcsepp is gátolt orrlégzést okoz

Az orrcseppek a nyálkahártya térfogatának csökkentésével biztosítják a szabad légzést. A készítmények használatával az orrnyálkahártya vérellátását biztosító erek összehúzódnak, ilyen módon az érintett területen csökken a véráramlás, s az addig jelentősen duzzadt nyálkahártya mérete lecsökken.

”A készítmények huzamosabb időn át történő alkalmazásával azonban épp ellenkező hatást érhetünk el. Az orrcseppek a gyors és látványos hatásuk miatt sajnos kedveltebbek a kelleténél, és a praxisban nagyon sok esetben látunk általuk tönkre tett, már orvos által is nehezen kezelhető nyálkahártyát.”–figyelmeztet dr. Augusztinovicz Mónika, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész orvosa. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.

A recept nélkül kapható orrcseppek használata a betegtájékoztatóban leírt időn túl tehát nem javasolt.


A mellrákból a tükör elé

2020. december 13.

Nóra története arról, hogyan kapta vissza nőiességét a mellamputáció után mellrákból felépülni önmagában hatalmas dolog. A teljes testi-lelki gyógyulás még nem ér véget a negatív laboreredménynél. Egy nő esetében a mell - mely a nőiesség és a szépség szimbóluma - elvesztése komoly traumát jelent. 

Mellamputáció után a lelki felépülésben gyakran évek alatt jutunk el odáig, hogy kimondhassuk: rendben vagyok, készen állok nyitni a külvilág felé.

Szerencsére ma már van megoldás a testkép helyreállítására, és az önbizalom visszaszerzésének útján az első fontos lépés a külső megjelenés. Nóra története inspiráló lehet mindenki számára, aki hasonló beavatkozáson esett át. 
 
“Tizenkét évvel ezelőtt gyakorlatilag elkezdett sorvadni a mellem” – vág bele Nóra a történetbe, aki orvosként naponta találkozik szomorú esetekkel. “Egyszer csak azt vettem észre, hogy a jobb mellbimbóm más irányba áll, mint a bal. Mondanom sem kell, hogy iszonyatosan megijedtem és elkezdtem felkeresni a legjobb orvosokat, sebészeket, de egyikük sem tudta pontosan, hogy mi történik velem. A szövettan nem volt egészséges, de nem is mutatott daganatot, 100-ból egy osztódó sejtet találtak, ami nem képzett áttétet a mellemben. Ennek ellenére meg kellett barátkoznom a tudattal, hogy a jobb mellemet el fogom veszíteni.”

“Iszonyatosan fájt már egy idő után, a bőr húzódott, és mivel a mellem alatti izomréteg is elkezdett sorvadni, az orvosok azt mondták, hogy nem fognak tudni implantátumot behelyezni. Az eltávolító műtét után kitömött melltartóval kellett járnom, ami borzasztóan idegesített, mivel folyamatosan elcsúszott. Abban az időben a legkevésbé sem éreztem magam nőnek. Az állandó fájdalom mellett nem volt se nemi, se szociális életem, igyekeztem a munkába menekülni, hogy ne gondoljak rá. Miután átestem a plasztikai beavatkozáson, kb. három és fél hónap kellett, mire ki tudtam egyenesedni és a fájdalmaim ellenére el tudjak menni dolgozni. Az elején nem úgy nézett ki, mint amiből szép mell lesz, a dekoltázsom sem volt az igazi. Hónapokig csalódott voltam, de úgy voltam vele, hogy legalább van” – meséli Nóra.


Szemléletváltás: a mellrák pozitív hozadéka

2020. december 10.

Woman having mammogram surrounded by medical team

Amikor valakinél mellrákot diagnosztizálnak a kezdeti sokk következtében az érintett a lehető legrosszabb kimenetelre gondol, pedig ha időben felismerik a daganatot nagyon jó eséllyel gyógyítható a betegség. Azonban a hirtelen jött rosszhír feldolgozását követően, a mellrákban érintettek többsége, a betegség hatására optimistábbá válik, mi több teljesen megváltozik az életszemléletük és az értékrendjük. Hogy mi okozhatja náluk ezt a legtöbbször pozitív változást? Désfalvi Judit pszichológus, fejti ki véleményét a témához kapcsolódóan.

Amikor valakinél mellrákot diagnosztizálnak, feje tetejére fordul a világa. Az első sokk elmúlásával és a betegség kiismerésével megváltozik az érintett életszemlélete és értékrendje. A betegek sokkal optimistábbak lesznek és jobban értékelik az élet apró örömeit is.

„Azt vettem észre, hogy a pácienseim a diagnózist követően a kezdeti sokk után kezdenek el igazán élni. Ekkor döbbennek rá, hogy az élet véges és ezért minden percet meg kell élni. Életszemléletük sokkal pozitívabb lesz, még ha esetleg áttétjük is lesz, optimistábban állnak már a betegségükhöz” – nyilatkozta Désfalvi Judit pszichológus, az AVON Mellrák Elleni Küzdelem Hősei pályázatának tavalyi nyertese.

Ez az életszemlélet váltás minden érintettnél máskor alakul ki. Fontos, hogy megértsék a betegséget és a kezelési folyamatokat, hogy mi miért történik. „A legtöbb nő retteg a kemoterápiától, mert attól kihullik a haja. Ilyenkor azt szoktam nekik mondani, hogy a hajhullás egy pozitív visszajelzése a testnek a kezelésre, mert azt jelzi, hogy hat a kemo”- tette hozzá a pszichológus.

A pozitív életszemléleten kívül a rák leküzdése után sok beteg kezd segítő tevékenységbe, amivel segíteni tud sorstársainak. Beteg klubokba lépnek be, ahol önkéntes feladatokat vállalnak, vagy az egészséges táplálkozásról indítanak blogot ezzel segítve betegtársaikat. Vannak olyan mellrák túlélők, akik valamilyen alkotó tevékenység – mint például a horgolás – felé nyitnak. Ennek oka, hogy valami maradandót szeretnének alkotni. Az alkotásaikkal pedig ezen kívül örömet szeretnének okozni mellrákban érintett társaiknak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...828384...262