Információk, érdekességek
Ha gennyesedik az arcüreg vagy a középfül
2022. november 13.
„Hol genny van, azt le kell bocsátani.” Hippokratész eme bölcs mondása ma is érvényes, akkor is, ha az antibiotikumok segítségével a gyulladásos betegségek könnyebben kezelhetők. Ez a régi szabály különösen vonatkozik a középfül és arcüreg gennyesedésének gyógyítására.
A legtöbb felnőttkori fülbetegség a gyermekkori hurutos betegségek szövődményeiből alakul ki. A közönségesen induló, majd elhúzódóvá vált nátha arcüreggyulladást, az pedig középfülgyulladást idéz elő. Ez főképp a gyermekkor sajátja, de a fel nem ismert, ki nem kezelt középfülbetegségek egy életen át elkísérhetik az embert.
Az orr és a fül közös csatornarésze
Az orr a füllel és az alsó légutakkal szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban van. Az orrüregből nem csak az arcüreg nyílása ered, hanem a fül belső járata is, amit szaknyelven fülkürtnek nevezünk.
Ez a csatorna nagyon fontos élettani funkciót lát el. Hibás működése esetén károsodik a hallás, és tartós gyulladás alakulhat ki a középfül területén.
Amikor a váladék felgyülemlik
Egyszerű nátha vagy allergiás orrdugulás miatt a termelődő váladék és a duzzanat eldugaszolja a fülkürt nyílást, így az egyensúlyt fenntartó, levegőt közvetítő mechanizmus zavart szenved. A gyakori pattogás jelzi, hogy hurutos a fülkürt. A fülkürtnek légnyomás-kiegyenlítő szerepe van: minden nyelő mozgásnál, ásításnál kinyílik, és levegőt juttat a középfülbe.
A tartós elzáródásnak az a következménye, hogy a középfül légtartalma csökken, majd megszűnik, a helyében folyadék képződik, amely kitölti az üregrendszert a fülben. Mivel a folyadékban kevésbé jól terjednek a hangok, halláscsökkenés alakul ki.
Ez a folyadék még nem okoz lázat és fájdalmat, ám ha a fülkürtön át – az orr felől – a sűrű sárgás orrváladék bejut a dobüregbe, azonnal kialakul a középfülgyulladás.
Ha a fülben gennyes váladék szaporodik fel, és magas lázat okoz, akkor azt le kell folyatni. Az orvos által végzett piciny metszés, „fülfelszúrás” éles, a szélei jól gyógyulnak. A fájdalom szinte a szúrás pillanatában megszűnik, hamarosan lemegy a láz is.
Ne várjuk meg, amíg magától fakad ki a gennyes váladék, mert akkor elhúzódik a fádalom, nem szűnik a láz, a repesztett seb gyógyhajlama rossz (előfordulhat, hogy be sem gyógyul).
Ebből is adódnak a felnőttkorban csak műtéttel korrigálható középfül elváltozások.
Fülmelegítés
Magas láz esetén ne melegítsük a fület – ez csak a gyulladás kezdetén célszerű, amikor még csupán füldugulás, hasító fájdalom, hőemelkedés, sűrű orrváladékozás uralja a képet. Ilyenkor viszont sokat segíthet az eljárás az úgynevezett lobgát kialakulásában. A melegítés javítja a középfül szellőzését, csillapítja a nyirokcsomók duzzanatát, és enyhíti a fülfájdalmat.
Mellkasi fájdom a reflux vagy a szív miatt
2022. november 02.
A mellkasi fájdalom olyan jelzés, amelynek mindenképpen ki kell deríteni az okát, hiszen gyakran kezelést igényel. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azt ismertette, melyek a szív eredetű és a reflux-ból következő mellkasi fájdalom jellegzetességei.
Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak
Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más olyan tünetek is kísérnek, mint például a hányinger, a légszomj, a gyors, szabálytalan pulzus, akkor mentőt kell hívni!
A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, az asztmától kezdve a bordaporc gyulladáson át a refluxig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.
Jelek, amelyek refluxra utalnak
A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, reflux-szal, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás. Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A betegséget a szakirodalom álarcos fojtogatónak is nevezi, ugyanis gyakran bújik más betegségek tünetei mögé.
A leggyakoribb tünetek:
– Gyomorégés, amit rossz szájíz, szájüregi égés és kellemetlen szájszag is kísér.
– A savas felböfögés során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom csípős ízt okoz, köhögésre ingerel, és nyelési nehézségeket okozhat.
– Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is.
– Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat.
Jelek, amelyek szív- érrendszeri eredetre utalhatnak
Elsősorban fontos leszögezni, hogy a mellkasi fájdalom eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű.
A fülzúgás meglepő oka
2022. október 31.
Ha első körben recept nélküli készítményekkel kezeljük náthás tüneteinket, fontos tudni, hogy ezeket sem szedhetjük tetszőleges dózisban. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a betegtájékoztatóban leírtaktól eltérően használva, a készítmények kellemetlen mellékhatásokat is okozhatnak.
Túl sokat és kevés folyadékkal szedünk
Mivel a bennük lévő hatóanyagok jól enyhítik a náthás tüneteket, fejfájást, rossz közérzetet, ezért sokan hajlamosak akár tea helyett is fogyasztani a forró italporokat. Az előírt napi mennyiségen és használati időn túl – akár egy hétig is, vagy amíg el nem fogy. Sokan arra sem ügyelnek, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak a készítmények mellé.
Kellemetlen következmények
Az előírást figyelmen kívül hagyó gyógyszerszedés következményei erősödő fülzúgás, száj- és bőrszárazság, állandósult orrdugulás vagy ismétlődő orrvérzések lehetnek. Amikor aztán a beteg a felsorolt panaszok miatt orvoshoz fordul, a kikérdezése alapján kiderül, hogy nemrég átesett egy kisebb légúti betegségen, amit recept nélküli készítményekkel kúrált, így nála már nem is az alapbetegséget, hanem a nem megfelelően szedett recept nélküli készítmények szövődményeit kell kezelni.
Adjunk magunknak 3-4 napot a lábadozásra!
Senkit sem akarunk arra bíztatni, hogy az első náthás tünetek megjelenése után azonnal vizsgáltassa ki magát. Mindenképp érdemes első körben ágynyugalommal, bőséges folyadék fogyasztással, fej- és torokfájás esetén fájdalomcsillapító hatóanyagú készítmények szedésével megpróbálni javulást elérni. Az orrjáratok szellőzését is fenn kell tartani, mivel egy bedugult, náthás orr komolyabb szövődményeket (arcüreggyulladást, középfülgyulladást) is okozhat. A betegtájékoztatóban leírtak szerint használva, a nyálkahártya duzzanatát csökkentő, lohasztó orrcseppek tehát hasznosak ebben az időszakban.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Dr. Fülöp Györgyi azt tanácsolja, hogy ha a tüneteink ennek ellenére sem javulnak 3-4 napon belül, akkor ne hagyatkozzunk a továbbiakban csak a recept nélküli készítményekre, hanem mindenképp forduljunk orvoshoz, aki személyre szabott kezelést fog javasolni, amivel a szövődmények is elkerülhetők.
7 tévhit a méhnyakrákról és a HPV vírusról
2022. október 27.
A méhnyakrákról és az azt okozó HPV vírusról egyre többet tudunk, ám még mindig sok a félreértés, tévhit velük kapcsolatban. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza a leggyakoribb mítoszokat oszlatja el.A HPV ritka, ráadásul a tartós, monogám kapcsolatban élőknél nem nagyon fordul elő
Igen gyakori tévhit, miszerint a HPV vírus ritka. Az igazság azonban az, hogy a legtöbb ember átesik rajta (akár az emberek 80%-a), viszont legtöbbször észrevétlen marad. Természetes védettség alakul ki, az immunrendszer leküzdheti.
Bár az igaz, hogy gyakrabban elkapják azok, akik sokszor cserélgetik a partnereiket, ám a monogám kapcsolatban élőknél ugyanúgy előfordulhat. Fontos tudni, hogy a legtöbb állapot magától is gyógyulhat, ám igen súlyos problémákat is okozhat, köztük pl. a kiterjedt szemölcsökön kívül méhnyakrákot (a HPV bizonyos típusai). Éppen ezért érdemes részt venni rendszeresen a szűréseken!
Túl fiatal vagyok ahhoz, hogy méhnyakrákom legyen
Bár a méhnyakrákos betegek rendszerint 35-40 év felettiek, ám ez még nem jelenti azt, hogy a 20-as években ne fordulna elő. Viszont a HPV fertőzöttség és a méhnyakrák előtti állapotok a fiatalabb korosztály tagjainál igen gyakoriak!
Még nem élek szexuális életet, nincs szükséges HPV oltásra
A HPV vírus fertőzést elsősorban szexuális érintkezéssel lehet szerezni és továbbadni, ezért sokan úgy gondolják, felesleges akkor az oltás, amikor még valaki nem él szexuális életet. Azonban, a legmagasabb hatékonyság érdekében a szakemberek azt javasolják, hogy lehetőleg még a szexuális élet megkezdése előtt (9-12 évesen) kapják meg a lányok (és a fiúk!) a vakcinát!
Az óvszer védelmet nyújt
Igen sokan élnek abban tévhitben, hogy az óvszer védelmet nyújt. Ez sok nemi úton terjedő betegségre igaz is! Nagyon fontos lenne tudni, hogy az óvszer használata HPV esetében csak csökkenti a rizikót, ugyanis nem csak nyálkahártya érintkezésével, hanem pl. bőrkontaktussal is meg lehet fertőződni.
HPV fertőzött vagyok, méhnyakrákos lehetek?
Nem feltétlenül, nem szabad pánikba esni! Egyrészt a HPV-nek több típusa van, és nem mindegyik hozható a méhnyakrákkal összefüggésbe. Legtöbbször eltűnik a szervezetből az immunrendszer útján. Másrészt – és pont ez a szűrések lényege- a méhnyakrák előtti állapotok is felfedezhetők, nem csak már maga a méhnyakrák.
4 tévhit a Parkinson-kórról
2022. október 23.
A Parkinson-kór – az Alzheimer-kór után – a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon. Számos megbélyegző tévhit tárgya ez a „reszkető bénulás” (paralysis agitans), ezért kiemeltünk közülük néhányat, melyeket tanácsos tisztázni.
A betegség egyes időszakainak váltakozása megnehezíti a kór tüneteinek megértését és felügyeletét. A páciensnek szembe kell néznie a szimuláció gyanújával és előfordul, hogy még környezete intoleranciájával is. A betegség azonban mindenképp valós, kedvezőtlen hatással van a beteg mindennapjaira és szakmai, sőt párkapcsolati életére is. Emiatt is tanácsos eloszlatni a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.
4 hamis állítás a betegségről+magyarázat:
1. A remegés a Parkinson-kór fő tünete
A mindennapi életben az egyes tárgyak használata (finommozgások) közben remegő kéz – ilyen vagy ehhez hasonló kép uralkodik sokunkban a Parkinson-kórról. Bár igaz, hogy egyes Parkinson-kóros betegek nyugalmi remegésben (tremor) szenvednek (amikor leginkább a kéz, az ujjak, a láb és a lábfej érintett), de a két leggyakoribb tünet a mozgás lassúsága (bradikinézia – 90%) és az izommerevség (rigiditás – 85%). Márpedig ez a két szimptóma, mely azt a benyomást kelti a betegekben, hogy „testük foglyai”, kevésbé ismert. A remegés viszont egy másik betegség kulcsfontosságú jele lehet, mely az esszenciális tremor (jóindulatú esszenciális remegés) és a leggyakoribb mozgászavarok közé tartozik. A 65 év felettiek körében minden hatodik embert érint. A Parkinson-kórnál a remegés akkor szűnik meg, ha a beteg önkéntelen mozdulatot tesz, míg az esszenciális remegés esetében a beteg mozgásakor nyilvánul meg a rendellenesség.
2. A betegek memóriája érintett
A Parkinson-kór nem okoz tájékozódási zavart vagy memóriavesztést, ellentétben az Alzheimer-kórral. Ugyanakkor viszont a betegek gyakran panaszkodnak figyelemzavarra vagy a feladatok tervezésének nehézségeire. Általában szétszórtabbak és kevésbé alaposak feladataik elvégzésében, mint korábban.
3. Napjainkban könnyebb az együttélés a Parkinson-kórral
A fáradtságot, melyre a Parkinson-kóros betegek sokat panaszkodnak, a velük együtt élők – pl. a páciens életmódja alapján – gyakran érthetetlennek tartják. De ez a fáradtság mind magával a betegséggel, mind pedig a hozzá kapcsolódó alvászavarokkal, nyugtalan álmokkal, türelmetlenséggel stb. függ össze. Oka részben a betegséggel járó dopamin (agyi ingerületátvivőanyag) hiányának ellensúlyozása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...525354...263