Információk, érdekességek
HIV-fertőzött nagymama: 40 éve jelent meg a HIV és az általa kiváltott AIDS-betegség
2024. január 31.
Az emberi immunhiányos állapotot okozó vírus (HIV) az immunrendszer legyengülését váltja ki. Ennek hatására súlyos fertőzések alakulnak ki, melyek – kezelés hiányában – gyakran vezetnek halálhoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a HIV-fertőzés és az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) globálisan a 4. vezető halálok, eddig körülbelül 36 millió ember halt meg az AIDS-szel összefüggő betegségek következtében.
Az 1985-től rendelkezésre álló járványügyi adatok szerint 2021 első félévéig hazánkban 4344 HIV-vel élőt tartottak nyilván, közülük 1122-en kerültek AIDS-stádiumba, és 433 fő hunyt el a szerzett immunhiányos szindróma következtében.
A fertőzöttek legnagyobb arányban a homoszexuális férfiak közül kerültek ki, így a kisszámú oktatási program is hozzájuk jut el. Ennek következménye, hogy a heteroszexuális nők és férfiak HIV-fertőzéssel kapcsolatos ismerethiánya jelentős kockázati tényezőt jelent.
Jól példázza ezt L. Márta, a nyugdíjas matematika–fizika szakos tanár és nagymama esete is, aki 20 éve HIV-vel él. 2000 tavaszán a férjéről derült ki a nagymértékű fogyást és a visszatérő lázrohamokat vizsgálva, hogy AIDS-es. Vagy L. Éva 42 éves középiskolai tanáré, aki tavaly adott életet egy egészséges gyermeknek.
A HIV-fertőzés és az AIDS
Terjedésének számos lehetősége van (pl. védekezés nélküli szexuális aktus, nem diagnosztizált kismama esetében a magzat méhen belüli fertőződése, intravénás kábítószer-használat esetén a tűk közös alkalmazása). A vírust nem terjesztik a vérszívó rovarok, az élelmiszerek, az ivó- és fürdővíz, továbbá a mindennapos érintkezések (kézfogás, csókolózás stb.) sem jelentenek kockázatot.
A HIV jellemzője, hogy a szervezetbe kerülését követően az immunvédekezésben szerepet játszó sejteket évek alatt fokozatosan elpusztítva védtelenné teszi az érintettet az ártalmas baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal szemben. A fertőzést követően általában csak enyhe, influenzaszerű tünetek alakulnak ki. Ekkortól kezdődik a tünetmentes HIV-betegség állapota, mely 5-6 évig is eltarthat. A gyógyszeres kezelésben nem részesülők 40-50%-ánál fejlődik ki a tünetes HIV-betegség, melynek során a szervezet immunrendszere egyre gyengébbé válik (erre pl. a szájpenész, az övsömör megjelenése hívja fel a figyelmet). Kezeletlen esetben 8-10 év eltelte után jelenik meg az AIDS-stádium, daganatos megbetegedésekkel, súlyos fertőzésekkel stb.
A HIV-fertőzés diagnosztizálása
A HIV-fertőzés kimutatására szolgáló laboratóriumi diagnosztikának két lépcsője van: a szűrővizsgálatok és az igazoló vizsgálatok, mert a diagnózis végleges felállításához nem elég egy pozitív eredmény. A napjainkban alkalmazott tesztekkel a fertőzés már a 2. héten biztosan kimutatható.
Fül-orr-arc kapcsolat
2024. január 31.
A legtöbb felnőttkori fülbetegség a gyermekkori hurutos betegségek szövődményeiből alakul ki.
A banálisan induló, majd elhúzódóvá vált nátha arcüreggyulladást, az pedig középfülgyulladást idéz elő. Ez főképp a gyermekkor sajátja, de a fel nem ismert, ki nem kezelt középfülbetegségek egy életen át elkísérhetik az embert. Az orr a füllel és az alsó légutakkal szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban van. Az orrüregből nemcsak az arcüreg nyílása ered, hanem a fül belső járata is, amit fülkürtnek nevezünk.
Ez a csatorna nagyon fontos élettani funkciót lát el. Hibás működése esetén károsodik a hallás, és tartós gyulladás alakulhat ki a középfül területén.
Miért fontos már az „egyszerű” nátha kezelése?
Egyszerű nátha vagy allergiás orrdugulás miatt a termelődő váladék és a duzzanat eldugaszolja a fülkürtnyílást, így az egyensúlyt fenntartó, levegőt közvetítő mechanizmus zavart szenved. A gyakori pattogás jelzi, hogy hurutos a fülkürt. A fülkürtnek légnyomás-kiegyenlítő szerepe van: minden nyelő mozgásnál, ásításnál kinyílik, és levegőt juttat a középfülbe.
A tartós elzáródásnak az a következménye, hogy a középfül légtartalma csökken, majd megszűnik, a helyén folyadék képződik, amely kitölti az üregrendszert a fülben. Mivel a folyadékban kevésbé jól terjednek a hangok, halláscsökkenés alakul ki.
Ez a folyadék még nem okoz lázat és fájdalmat, ám ha a fülkürtön át – az orr felől – a sűrű sárgás orrváladék bejut a dobüregbe, azonnal kialakul a középfülgyulladás.
Ha a fülben gennyes váladék szaporodik fel, és magas lázat okoz, akkor azt le kell folyatni. Az orvos által végzett piciny metszés, „fülfelszúrás” éles, a szélei jól gyógyulnak. A fájdalom szinte a szúrás pillanatában megszűnik, hamarosan lemegy a láz is.
Az újszülöttekre és oltatlan csecsemőkre lehet különösen veszélyes a szamárköhögés
2024. január 29.
Bár az ötvenes évek eleje óta szinte minden országban oltanak szamárköhögés ellen, mégsem sikerült teljesen visszaszorítani a kórokozót. Horvátországban 1980 óta nem volt ennyi fertőzött, mint most, és különösen aggasztóvá teszi a hírt, hogy a megbetegedések nagy száma növelheti az újszülöttek és csecsemők megfertőződésének esélyét. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, amit az első évtizedekben három komponensű, úgynevezett Di-Per-Te oltással végeztünk. A magas átoltottságnak köszönhetően hasonló járványtól nem kell tartanunk. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők – tájékoztat Prof. Dr. Mészner Zsófia, csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.Mit kell tudni a szamárköhögésről?
-A szamárköhögés egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, ami az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak. Tudni kell azonban, hogy újszülötteknél, fiatal csecsemőknél nem minden esetben alakul ki a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, és esetükben a köhögési rohamot rövid légzésleállás is követheti. A fertőzés utolsó szakaszában, ami szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken, majd a tünetek fokozatosan megszűnnek (egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek).
Milyen szövődményeket okoz a szamárköhögés?
-A szamárköhögéshez szövődményként hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás társulhat, emellett táplálási nehezítettség, görcsroham, agyi károsodás, sérv és a bordatörés is kialakulhat. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a szamárköhögésben szenvedő 1 évesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig sajnos halálhoz is vezethetnek. Európában a szamárköhögés okozta halálesetek leggyakrabban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek között fordul elő – ismerteti Prof. Dr. Mészner Zsófia.
A boldog partner a demencia megelőzésében is segít
2024. január 09.
Az optimista, boldog ember társa egészségének is használ; ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban.
„Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljuk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket” – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője.
Ha például a pár egyik tagja abbahagyja a dohányzást, néhány hét vagy hónap múlva valószínűleg a másik is követni fogja – tette hozzá.
„Ha az Alzheimer-kór vagy az elbutulás felé mutató kockázati tényezőket nézzük, akkor azt találjuk, hogy sok tényező az egészséges életmóddal kapcsolatos: a normális testsúly fenntartása és a rendszeres mozgás jelentősen befolyásolja az esélyeket, de vannak pszichológiai faktorok is. Úgy tűnik, hogy aki optimista partnerrel él együtt, annak jobbak a mutatói ezeken a területeken” – magyarázta Chopik.
A Journal of Personality című szaklapban ismertetett vizsgálatban, amelynek társszerzői Jeewon Oh, az egyetem másoddiplomás hallgatója és Eric Kim, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának viselkedéstudományi kutatója, csaknem 4500 heteroszexuális párt követtek legfeljebb nyolc éven át egy nagyobb tanulmány keretében, mely az egészség és a nyugdíjas kor összefüggéseit elemezte.
Endokrin betegségek és hormonok a fogyás útjában
2023. december 28.
Ki számít túlsúlyosnak?
A túlsúly nem más, mint a test különböző területein felhalmozódó zsírfelesleg. A férfias (android vagy alma) típusú elhízás esetében jellemzően a has, a mell és a nyak területére koncentrálódik a nem kívánatos zsírréteg, míg, ha inkább az alhas, a fenék és a combok területére rakódik le, akkor nőies (ginoid vagy körte) típusú elhízásról beszélünk. Az első, tehát az alma típusú elhízás jelent nagyobb kockázatot az egészségre, mert ezt gyakran a zsigeri, tehát a belső szervek, főleg a hasűri szervek között lévő zsírréteg felhalmozódása okozza.
Az alma típusú túlsúlyt legegyszerűbben a derék körfogatának mérésével lehet megállapítani. Férfiaknál az ideális haskörfogat maximum 94 cm, nőknél 80 cm. Férfiak esetében a 102 centimétert, nőknél a 88 centimétert meghaladó haskörforgat már komoly egészségügyi kockázatokat jelent.
A testtömeg index is segít a testsúly objektív megítélésben. A testmagasság és a testtömeg arányából számolható, 25-ös érték felett túlsúlyról, 30-as felett elhízásról beszélünk.
Mi okozhat túlsúlyt?
A túlsúly az esetek döntő részében az egészségtelen életmód következménye. Egészen egyszerűen sokkal több energiát visznek be (több táplálékot fogyasztanak el), mint amennyit elégetnek, a felesleges tápanyagot pedig a szervezetük zsír formájában raktározza el. Egy férfinak átlagos fizikai aktivitás mellett napi 2500, egy nőnek 2000 kalóriára van szüksége.
De nemcsak azok hízhatnak el, akik egészségtelenül étkeznek és/vagy nem mozognak eleget. Az életmódbeli tényezők mellett ritkán genetikai, gyakrabban hormonális okok állnak a probléma hátterében (de például egyes gyógyszerek mellékhatásaként vagy bizonyos betegségek következtében is kialakulhat elhízás.)
Elhízást több endokrin betegség is okozhat, illetve ezek akadályt képezhetnek a fogyás útjában. A belső elválasztású (endokrin) mirigyek az általuk termelt hormonokat közvetlenül a véráramba juttatva szervezetünk számos alapvető funkciójának működtetésében részt vesznek. Ezek: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvesék, a petefészkek, a herék és részben a hasnyálmirigy. Aki tehát túlsúllyal küzd, amit nem indokol az életmódja, illetve aki a következetes életmódváltás (diéta, mozgás) ellenére sem tapasztal érdemi pozitív elmozdulást a súlyában, annak érdemes endokrinológus szakorvost felkeresnie – hívja fel a figyelmet dr. Mutnéfalvy Zoltán.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...313233...263