Információk, érdekességek

A stroke mindannyiunkat veszélyeztet

2014. július 29.

A stroke, ami világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok- és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, megelőzhető. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk magunkra és másokra, minimalizáljuk a kockázati tényezőket és észrevegyük a figyelmeztető jeleket. 

Az agyi érkatasztrófa évente 40-50 ezer embert érint Magyarországon, ezért is fontos, hogy mindenki tisztában legyen a megelőzési lehetőségekkel, illetve időben felismerje a betegség tüneteit.
Sokan nem is tudják, de néhány alapvető információ birtokában emberéleteket menthetünk meg, nemcsak másokét, hanem adott esetben akár a sajátunkat is.

Ezekre a rizikófaktorokra érdemes figyelnünk

Számos betegséggel ellentétben a stroke mindenkit veszélyhelyzetet. A szélütés ugyanis, korra való tekintet nélkül mindenkit, időseket és fiatalokat egyaránt elér. Az esetek 80%-a azonban megelőzhető lenne, amennyiben időben elkezdjük feltárni a rizikófaktorokat. A következő stroke megelőzési irányelvek segítségül szolgálnak a kockázati tényezők csökkentésében:

A tüdőrák nem csak a dohányosok betegsége

2014. július 26.

Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét. 

A tüdőrák hazánkban az egyik vezető haláloknak számít. A leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban. Lássuk, melyek ezek:

A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas, radon gáz

A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2014. július 26.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

A túlerőltetett hangszálon polip is megjelenhet

2014. július 21.

A hangszalagpolip műtéti úton megszüntethető, a beteg 4-5 napos hallgatás után elkezdhet újra beszélni. Ha az elváltozást a helytelen hangképzés okozta, akkor a kiújulást csak a helyes beszédtechnika elsajátításával lehet megelőzni. 

A polip nem daganat

Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom. A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.

Ami megkeseríti a mindennapokat: talp- és sarokfájdalom

2014. július 17.

Szinte nincs is olyan ember, aki olykor ne panaszkodna kellemetlen talp-vagy sarokfájdalomra. A probléma lehet enyhe, ám előfordulhat, hogy a fájdalom olyan méreteket ölt, ami már a mindennapokat is megkeseríti. Bár sportolókat gyakrabban érinti, ennek ellenére bárkinél előfordulhat a probléma. Dr. Váradi Éva főorvosnő a talpfájdalom okait és kezelési lehetőségeit ismerteti. 

Kötőszöveti gyulladás a fájdalom hátterében

A lábfej a test egyik legleterheltebb része, hiszen mióta az ember két lábra állt, kénytelen a test egész súlyát elbírni. A 26 csontból álló testrészt szalagok, inak és izmok tartják össze. Három nagyobb részre osztható: lábtő, lábközép valamint az ujjak. Boltozatos szerkezetét hosszanti és a harántboltozat biztosítja. Hosszanti boltozatának megtartásában nagy szerepe van a sarokcsont talpi részét és az ujjakat összekötő vastag kötőszöveti rostnak, a plantaris fascia-nak, ami egyfajta lengéscsillapítóként funkcionál. Mivel ez a rész igen sok behatásnak van kitéve, így nagyobb megterhelés esetén nem ritka, hogy begyullad, megvastagszik, ami fájdalmat okoz. Előfordulhat, hogy a sarok érzékenysége mellett az ujjak hátrafeszítésekor, lábujjhegyre álláskor szinte az egész talp fájdalmassá válik, így a járás korlátozottá, nehézkessé válik, különösen a reggeli órákban.