


Információk, érdekességek
Depresszió és öröklés
2015. szeptember 17.
45 éves vagyok, mostánig kétszer voltam kezelve ideggyógyászaton szorongással egybekötött depresszióval. Nagyjából helyrejöttem, de sajnos minden tavasszal és ősszel újra meg újra megvisel. Minden évben legalább három hónapig használnom kell egy gyógyszert, vitaminok kíséretében. A munkámat mostanáig nem kellett megszakítanom csak azalatt a 2-2 hét alatt, amikor kórházban voltam. A kérdésem az volna, hogy a betegségem idővel súlyosbodhat? S minduntalan fölteszem a kérdést magamnak, hogy a lányom, aki most harmadéves egyetemista, örökölheti-e. Kórlapomon más sosem volt írva, mint idegkimerülés.
A körülmények - tünetek, pontos diagnózis stb. - ismeretének hiányában nehéz válaszolnom arra a kérdésre: betegsége az évek során súlyosbodhat-e? Miután - ha jól értem - hosszú évek óta szenved tőle, és a kezelés következtében inkább enyhültek a tünetei, okkal reménykedhetünk abban, hogy betegsége később sem válik súlyosabbá. Másik kérdésével kapcsolatban: a genetikusok találnak örökletességre utaló jegyeket a depresszió esetében, de leginkább a betegségnek annál a típusánál, amit "bipoláris rendellenességnek" hívunk, ahol a depressziós fázisokat "mániás" (felhangolt) állapotok követik. Azt javaslom, próbálja elűzni gyermeke betegségével kapcsolatos félelmeit, mert az "önmegvalósító jóslat" (amikor addig félünk valami baj bekövetkezésétől, amíg - éppen a félelmek miatt - valóban bekövetkezik) veszélyesebb lehet, mint az esetleges genetikai hatás.
Golyva
2015. szeptember 16.
A pajzsmirigy olyan megnagyobbodása, melyet nem kísér sem hyper-, illetve hypothyreosis, a világ lakosságának mintegy 5%-a szenved endemiás golyvában, ezek közül 75% olyan jódhiányos területen él, ahol a jódot nem pótolják a táplálékkal. A szervezet napi jódszükséglete ugyanis 100-200 mg között ingadozik. Ezeken a helyeken alacsony a víz, a talaj és a táplálék jódtartalma. Ilyen területek vannak az Andokban, Himaláján és Alpokban, itt a lakosság 0,5%-ában alakul ki a teljes fokú cretinismus, melyet az alacsony termet, csökkent mentális functiók jellemeznek.
Bár az endemiás golyva leggyakoribb kiváltó tényezője a jódhiány, bizonyos ételek, mint káposzta, cirok, köles, kukorica, manióka is előidézhetik vagy súlyosbíthatják a golyvát. A csökkent jódbevitel mellett a megnövekedett Ca-bevitellel is elősegítjük a golyva képződését, evvel magyarázzák a karsztos vidékeken gyakori struma előfordulását.
Basedow-kór is állhat a pajzsmirigy túlműködés hátterében
2015. szeptember 14.
A pajzsmirigy problémáknak több típusa is létezik, ilyen például a főként fiatalabb nőket sújtó Basedow-kór. Hogy milyen tünetek állnak a betegség mögött, és hogy milyen veszélyei vannak, arról. dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.
Autoimmun betegség, ami a nőkre a legveszélyesebb
A Basedow-kór pajzsmirigy túlműködéssel járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti. Ekkor a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik, amit a TSH receptora ellen termelt antitestek váltanak ki. Kiváltó oka egyelőre nem ismert, ám a családi halmozódás valószínűsíthető, így megelőzni a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet. Ugyanakkor a dohányzás és a stressz fokozza a problémát, így ezeket érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór.
Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár- ez utóbbi akár szemmel látható méreteket is ölthet. További tüneteit tekintve a pajzsmirigy túlműködésre jellemző panaszokat mutatja, melyek hátterében főleg az állapottal járó fokozott anyagcsere áll:
- heves szívdobogás
- fokozott izzadás
- koncentrációzavar
- menstruációs zavarok
- idegesség
- remegés
- normál étkezés melletti fogyás
A Basedow-kór jellegzetes tünete továbbá a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik, illetve gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szemben lévő izmokat is megtámadják, gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Amikor szervi baj ál a hangulatingadozás hátterében
2015. szeptember 12.

Bár a pajzsmirigy túlműködés hasonló lelki panaszokkal jár, mint a mániás depresszió, ugyanakkor csak kevés tanulmány született arról, hogy a betegség valóban megnöveli a mentális zavar kialakulását. Az azonban biztos, hogy ha szabályozzák a hormon termelődését, akkor vannak esetek, amikor az csillapíthatja a kedélyeket is, így megfelelő kezeléssel előfordulhat, hogy lényegesen lehet javítani a közérzeten.
Kutatási bizonyítékok
Li-Yu Hu, a tajvani Yuli Veterans Hospital munkatársa a közelmúltban 4200 embert vizsgált, melynek felénél pajzsmirigy túlműködést diagnosztizáltak. A nemzeti egészségbiztosítás nyilvántartása szerint ezen önkénteseknél sokkal nagyobb számban fordult elő bipoláris zavar, mint az egészséges csoportnál. Továbbá azt is megfigyelték, hogy még nagyobb volt a rizikó nők, asztmások, valamint alkohol problémákkal küzdők esetében, és összességében azt állítják, hogy a bipoláris zavar hátterében 75 százalékában pajzsmirigy probléma állhat, éppen ezért érdemes a lelki problémákkal küzdő betegeknek TSH szintjüket is ellenőrizni, mert meglehet, hogy szervi gond áll a hangulatingadozásuk hátterében.
„ A pajzsmirigy túlműködése valóban változatos tüneteket okoz. Figyelmeztető jel lehet a tartós hőemelkedés, a szem kidülledése, szapora pulzus, normál étvágy melletti fogyás, illetve fokozott izzadás. Nőknél a ciklus során is zavarokat okozhat, ezért gyakran ez áll a meddőség, vetélés hátterében. Továbbá a hangulatra is hatással van, így a stressz kezelési problémák szorongás és a mániás depresszió hátterében is ez állhat.”- mondja Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
„Már normális életet tudok élni...” - Egy mániás depressziós beteg vallomása
2015. szeptember 10.

A mániás depresszióban (más néven bipoláris zavarban) szenvedő betegeket az érzelmi hiperaktivitás, a depressziós és mániás fázisok váltakozásának megélése jellemzi. Az ilyen betegséggel küzdő Katalin, vallomása szerint, 47 éves korában eljutott arra a pontra, hogy normális, sőt boldog életet élhet. Felfedi ennek a sokszor tabuként kezelt pszichiátriai betegségnek a lefolyását az ő esetében, hogy bebizonyítsa: megfelelő kezelés mellett együtt lehet élni a kórral, az életminőség romlása nélkül.
„13 éves korom óta ismételt depressziós szakaszokon mentem keresztül. Anyám bipoláris zavarral küzdött, és féltem, hogy én is öröklöm, mikor az első depressziós tüneteim megjelentek. A bipoláris zavart 34 éves koromban diagnosztizálták, egyik eufórikus fázisom alkalmával. Pedig az én szememben olyan perióduson mentem át, amikor minden kiugróan jól ment... Testileg-lelkileg egyaránt ragyogóan felszabadultnak, boldognak éreztem magam. Hiperaktív voltam, mégis fáradhatatlan. Agyam állandóan felpörgött állapotban volt, jobbnál jobb elképzelések jártak az eszemben. Rendkívül nagy volt a teljesítőképességem, a bennem kavargó zűrzavar ellenére - felgyorsult az életem, és imádtam ezt. Az állandó izgatottság, lelkesedés olyan részegítő, mámorító volt, hogy nem láttam a jövőre vonatkozó megannyi tervem megvalósíthatóságának korlátait: fotóügynökség, könyvírás, saját kiadó létesítése, sőt még gyermekfoglalkoztató műhely megteremetése is elképzelhetőnek tűnt számomra. Elszakadva a valóságtól nem kételkedtem semmiben, mindent lehetségesnek tartottam. Szerkesztő voltam egy kiadóhivatalban, és a munkában forradalmi ötletekkel álltam elő, folytonos átszervezéseket tartottam szükségesnek, mindenen javítani akartam. Káprázatos jövőt láttam magam előtt, aminek megvalósulását nyilvánvalónak véltem.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...144145146...260