Információk, érdekességek
Teleltessük magunkat
2019. december 30.
A szervezet számtalan módon figyelmeztet, ha a táplálék nem megfelelõ. Talán a legkönnyebben tetten érhetõ a vitaminhiány, hiszen a haj, a köröm, a bõr azonnal jelzi, ha valami hiányzik.
A sok gyümölcsbõl és friss zöldségbõl felhalmozott nyári készletek nagyjából október végéig tartanak ki, így nem csoda, ha novemberben szervezetünk már nem tud hatékonyan védekezni a megfázás vagy a vírusok okozta fertõzésekkel szemben. Pedig a szervezet kis odafigyeléssel még ezekben a hónapokban is jól kondícióban tartható.
Hecsedlitea házilag
Öregeink hecsedliként tisztelt csodaszere manapság feledésbe merült, pedig erre nem szolgált rá. Szörpnek, lekvárnak egyaránt használható, a belõle készült tea pedig felér egy orvossággal. Vitamintartalma vetekszik a citroméval és a kiviével. Aki talál utaktól távoli, vagyis kipufogógáz-mentes területet, maga is szedhet és készíthet belõle aszalt gyümölcsöt. Nem kell hozzá más, csak egy radiátor vagy konvektor, továbbá egy darab alufólia. Az egészséges, hibátlan, megmosott bogyókat lazán terítsük szét a fûtõtestre fektetett alufólián, és naponta forgassuk meg. Pár nap múlva már készen is van a vitamindús alap, amelybõl mézzel nagyszerû teát készíthetünk. Felhasználáskor a legfontosabb tudnivaló, hogy hideg vízben kell áztatni 48 óráig, utána szûrjük le, és csak óvatosan melegítsük, hogy a vitamintartalma ne vesszen el.
Aki nem akarja, hogy mindennapjai lázasan, orrfújással, köhögéssel teljenek, annak a vitaminok segíthetnek. A vízben oldódókat a szervezet nem képes tartalékolni, ezért ezeket folyamatosan pótolni kell. Kiváló lehetõség a C-vitaminban gazdag citrom, a kivi, a mandarin, a csipkebogyó és a savanyú káposzta. Kevésbé ismeretes, hogy az aszalt gyümölcsök is segítségünkre lehetnek, ha ezeket megfelelõen, szárazon tartósítják. Megtartják vitaminkészletüket és még rosttartalmuk is gazdag, ezért fogyasztásuk egészséges.
Cékla, a vitaminbomba
2019. december 27.
A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.
Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitaminokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.
A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem magzatvédő zöldségnek is tekinthető.
Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnéziumtartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.
Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal
A sav-bázis egyensúly és a májanyagcsere folyamatait is szabályozó hatása miatt a nyers cékla kicsavart leve a savtúltengésben szenvedő és a tumoros betegek mindennapi itala lehet. Zsírégető hatását a sárgarépalével kevert változata fejti ki leglátványosabban. A cékla bizonyítottan étvágygerjesztő, lúgosító, epeelválasztást segítő, gyulladást gátló hatású.
Szedjünk vagy ne szedjünk vitaminokat?
2019. december 12.
A multivitaminok és táplálékkiegészítők piaca világszerte virágzik. Magyarországon évente 40 milliárd forintot költenek az emberek efféle termékekre csak a patikákban és a drogériákban. De van-e ennek bármi értelme, bizonyítja-e bármi is e készítmények reklámozott hatását? Inkább nem, mint igen.
Az Alaszkában élő jupik eszkimók körében ugyanolyan elterjedt a túlsúlyosság, mint az Egyesült Államok délebbi tagállamaiban élőknél (hetven százalékuk túlsúlyos vagy elhízott). Ennek ellenére kevesebben szenvednek és halnak meg szívbetegségekben. Az Alaszkai Egyetem kutatói 330 ember vizsgálata után megállapították, hogy e különbséget az okozhatja, hogy hússzor több omega-3 zsírsavat fogyasztanak, mint mások. Ez önmagában nem véd az elhízástól (hiszen nem volt összefüggés a vérben mért omega-3-szint és a testsúly között), de mégis csökkenti a szívbetegséget okozó faktorok (például a koleszterin) vérben mérhető koncentrációját, illetve a vérnyomást. Így bizonyos mértékig ellentételezi az elhízás és az infarktus közötti kapcsolatot.
Az eszkimók étrendje még ma is a halakon alapszik, márpedig a halak jelentik az omega-3 zsírsavak fő forrását. Mindez arra utal tehát, hogy a természetes táplálékból felvett omega-3 csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az ehhez hasonló, meggyőző erejű kutatási eredmények hatására az omega-3 zsírsavak (illetve a halolaj) lettek a táplálékkiegészítők rocksztárjai, a globális piac értéke elérheti a 4 milliárd dollárt is. Hiszen magától értetődőnek tűnik, hogy mi nem eszünk az eszkimókhoz hasonlóan sok halat, de ha kapszulaként bevesszük ugyanazt a hatóanyagot, akkor ugyanazokat az előnyöket élvezhetjük mi is, mint ők.
Kitört a háború az omega-3 zsírsavak körül
Évi 20 millió tonna halat fogunk ki a tengerből, és csak a halolajat fogyasztjuk el belőlük. Ami a friss kutatások szerint mégsem olyan egészséges, az étrendkiegészítő-ipar viszont milliárdokat keres rajta.
Aztán a tekintélyes Cochrane kollaboráció tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amely lerombolta az omega-3 táplálékkiegészítők köré épített teljes mitológiát.
Így szerettessük meg az egészséges zöldségeket
2019. december 07.
Nem szeretem. No, igen. Viszonylag könnyű dolgunk van, ha a zöldségek elkészítésében csak azon kell a fejünket törni, hogyan legyen izgalmas, változatos és finom, de örömmel fogadja és fogyassza a család, barát… zöldséges kísérleteinket, mert szeretik.
Más kérdés, ha családunk tagjai között vannak kevésbé „zöldségbefogadók”. Íme, néhány trükk, ami segíthet az elfogadtatásban, megszerettetésben. De ebben az esetben semmit se erőltessünk, nehogy visszafele süljön el próbálkozásunk.
- „Cseles csomagolás” – az ínycsiklandozó szendvicskrémet töltsük kivájt paprika, uborka, paradicsom, karalábé üregébe, párolt gombafejbe, póréhagyma vagy saláta levelébe, így talán több falatnyi zöldséget fogyasztunk el. Mindez meleg fogásoknál is kipróbálható, egy töltött cukkíni, töltött padlizsán formájában.
- „Csempészet I” – egy kevés reszelt sárgarépát, uborkát, karfiolt teszünk az alapkrémbe, így kapunk sárgarépás tojáskrémet, uborkás tonhalpástétomot, vagy éppen snidlinges-túrós karfiolkrémet.
- „Csempészet II” – Adjunk zöldségeket azokhoz az ételekhez, amiket kedvelünk. Kombináljuk a zöldségeket olyan ételekkel, amelyeket egyébként is szeretünk. Egy kevés sárgarépa, gomba, brokkoli vagy kukorica a lasagna-ban, rizottóban, párolt vagdaltban vagy húsgombócban szinte észrevétlen. Jó-jó látszik, de finom fűszerekkel kombinálva szinte nem is érezni!
- „Csempészet III” – A főzelékek és zöldséges levesek esetében sűríteni hagyományosan rántással, habarással vagy hintéssel szoktunk, de sok esetben tökéletes, ha saját alapanyagával történik a sűrítés, azaz: a zöldség egy részét turmixoljuk össze, vagy akár krémlevesnél az egészet, így változtatva meg az étel állagát. Mellesleg energiát és időt spórolunk ezzel a megoldással, meg bosszúságot – ha még nem vagyunk túl jártasak például a habarással sűrítés fortélyaiban.
10 dolog,amit az áfonyáról tudni érdemes
2019. november 27.
A friss áfonya erős antioxidáns hatású, vércukorszint-csökkentő és védelmet nyújt a fogínygyulladás ellen. S még ezekhez hasonló, számos kedvező hatással rendelkezik az ünnepi sütemények kedvelt alapanyaga: az áfonya.
1. Az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. Mintegy hatszáz erikafajt különböztetnek meg. Az áfonya csak savanyú kémhatású talajon él meg, ilyen pedig kevés van hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében, főként erdei fenyvesekben és bükkösökben lelhető fel. A hazai éghajlat egyébként megfelel az áfonyának: a téli fagyok nem ártanak a növénynek.
2. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj. Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, havasi meggynek és fenyvesbogyónak is nevezik. A történelmi Magyarországon terem. Piros bogyójú, savanykás, zamatos gyümölcstermésének gyűjtéséhez lapát formájú fésűt használnak. Hazánkban a Zempléni-hegységben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján él. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért szigorúan védett növény.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...636465...170