Információk, érdekességek

Mikor és hogyan inhaláljon a gyerek?

2014. december 15.

Náthás a gyerek? Alig kap levegőt a sok orrváladéktól? Száraz köhögés kínozza vagy asztmás? Az inhalálás segíthet.

A belégzéssel bejuttatható hatóanyagok egyre növekvő száma és az inhalálási technika fejlődése megváltoztatta az inhalálásról alkotott képet. Míg időszámításunk előtt Indiában növényi füstöket lélegeztettek be a betegekkel, addig napjainkban kompresszorral előállított sűrített levegő nyomja át rendkívül kis átmérőjű fúvókákon a belégzésre szánt gyógyszeres folyadékot, és porlasztja azt miniatűr cseppecskékre.

Az inhalálás egyfajta gyógyszerbeviteli mód. Inhalálhat a beteg csupán vízgőzt, de lehetséges gyógynövények illó komponenseinek vagy apró cseppekre porlasztott, szintetikus gyógyszermolekulákat tartalmazó oldatnak a belélegzése. Légúti megbetegedéseknél logikus, hogy közvetlenül a hatás helyére, a felső vagy az alsó légutakba juttatjuk a hatóanyagot, nem pedig „kerülő úton”, például a gyomron, májon keresztül, a vérkeringéssel kerül az a légzőrendszer alkalmas pontjára.

Szülés utáni pajzsmirigyprobléma – nem mindig szűnik meg magától

2014. december 14.

A szülés utáni rossz közérzet gyakori probléma, melynek hátterében leggyakrabban a hormonális változások illetve a kimerültség áll. Azonban előfordulhat, hogy szülés utáni pajzsmirigyzavarról van szó. Hogy ez pontosan mit is jelent, miért alakul ki és miként lehet kezelni, azt dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.

A várandósság alatt bekövetkező változások

A várandósság alatt számtalan változás megy végbe az anyuka szervezetében. Ilyen többek között a fokozott vérellátás, mely a méh működését támogatja, a megnövekedett progeszteron-és az ösztrogénszint, valamint a medence ízületei és szalagjai meglazulnak és rugalmasabbá válnak. Továbbá a terhesség alatt a kismama immunrendszeres takarékra van téve, relatív immunszuppresszió áll fenn- tehát nem olyan erős az immunrendszer működése, hogy a genetikailag félig idegen magzat ne lökődjön ki a szervezetből. Ám ez a szülés után megszűnik, amikor is el kezd dolgozni az immunrendszer, vagyis a pajzsmirigy autoimmun gyulladása fellángol vagy kialakul.

Félelem és megszégyenülés nélkül: bukás és bevizelés a kicsiknél

2014. december 07.

Az első hónapokban gyakori, hogy a baba szopások után némi tejet bukik, néha a szülők számára ijesztő mennyiséget is…

 Az általános iskolát kezdők több mint 10%-nál fordul elő, a fiúknál megközelíti a 15%-ot is azoknak az aránya, akik éjszaka bepisilnek…

Ennek egyik oka lehet, hogy az anyatej folyékony és az első hetekben nem működik tökéletesen a baba gyomrának záróizma. Az is előfordul, hogy a kicsi túl sokat szopik, ezért a feleslegtől bukással szabadul meg. Amikor a csecsemő szopás közben vagy utána köhög, akkor az előidézheti a nagyobb mennyiségű bukást.

Megelőzési javaslatok:

• Szopás előtt ne hagyja a picit sokáig sírni, mert levegőt nyel közben.
• Szoptatás közben többször böfiztesse meg.
• A szopás után ne nagyon mozgassa a babát.
• Fektesse az oldalára, mert így ki tud folyni a folyadék a szájából.

Fontos: a cumisüvegből táplált babák általában többet buknak!

A jobb módúak között kevesebb a nevelőszülő

2014. december 05.

Budapest és Pest megye elit térségeiben komoly hiány mutatkozik nevelőszülőkből, a társadalmi szolidaritás viszont jól működik a hátrányosabb helyzetű térségekben. Pedig  árva gyermekek mindenütt vannak sajnos.

Hiányzik a szolidaritás?

Érdekes kép rajzolódik ki azokból az adatokból, amelyet a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei Nevelőszülői Hálózata publikált a napokban. A gazdaságilag legerősebb térségekben jóval több a befogadásra váró gyermek, mint a nevelőszülő, miközben a szegényebb térségekben épp fordított az arány.

A Pest megye budai oldalán a hálózat nevelőszüleinek csak kb. 5,0%-a él, viszont a gyermekek 12%-a kerül be erről a környékről. A megye szintén tehetős északi részén is hasonló a helyzet: a nevelőszülőknek csak 12%-a él itt, viszont a gyermekek 18%-a kerül be erről a környékről. A gazdaságilag gyengébb keleti és déli kistérségekben épp fordított a helyzet. Például a ceglédi és a nagykőrösi járások környékén él a nevelőszüleik 37%-a, de a bekerült gyermekeknek csak a negyede származik erről a vidékről.

Torzsa Lajos nevelőszülői hálózatvezető szerint azonban nem feltétlenül a társadalmi szolidaritás hiányzik: ”Tapasztalataink szerint a nevelőszülő a legjobb toborzó, így ahol van hagyománya a nevelőszülőségnek, ott rengeteg nevelő él (Cegléd, Örkény), míg más nagyvárosokban gyakorlatilag nincs nevelőszülőnk (Vác, Érd, Budaörs).”

Szabad-e a kismamáknak szaunázni?

2014. november 13.

Sokan úgy vélik, hogy a várandósság alatti fittség ma már elvárás, és ennek a kategóriájába belefér a kismamák szaunázása is...A szauna hazájában, Finnországban a kismamák jelentős része a várandóssága alatt is szaunázik, igaz, előtte is rendszeresen látogatta az izzasztófürdőt.

Mások úgy tartják, hogy nem véletlen a másállapot elnevezés, és a terhesség alatt elővigyázatosabbnak kell lenni, mint korábban, és szaunázni sem ajánlott.

Mi az igazság?

A szakemberek javaslata a következő: azoknak a kismamáknak, akiknek a várandósságuk problémamentes, és akik a babavárás előtt is rendszeresen szaunáztak, nem kell lemondani erről a fajta wellness-ről. Ugyanakkor, a kezelőorvosukkal meg kell beszélni, hogy szaunázni szeretnének. Mivel a várandósság első trimeszterében a legérzékenyebb az embrió a külső behatásokra, ekkor sok orvos lebeszéli a kismamákat a szaunázásról.

Azok a kismamák, akik korábban nem hódoltak az izzasztófürdőnek, nem ajánlott ezt várandósan elkezdeni, még akkor sem, ha egyébként komplikációmentes a várandósságuk.