Információk, érdekességek
Génmanipuláció miatt elítéltek egy tudóst
2020. március 13.
Három év börtönre és hárommillió jüanos (127 millió forint) pénzbírságra ítélték azt a tudóst, akinek kutatásai nyomán tavaly génszerkesztett ikrek születtek Kínában – jelentette Sencsen város egyik kerületi bíróságára hivatkozva a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Ho Csian-kuj, a sencseni Tudományos és Műszaki Déli Egyetem korábbi kutatója tavaly novemberben egy hongkongi tudományos konferencián jelentette be egy olyan ikerpár születését, amely tagjainak egy génjét genetikai olló használatával eltávolította, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.
Bejelentése a tudományos világban óriási felháborodást keltett, kínai és külföldi szakemberek egyaránt elítélték a beavatkozást etikai és egészségbiztonsági szempontokból. Az illetékes kínai hatóság azonnal elrendelte a génszerkesztett ikerpár létrehozásában közreműködő tudós összes kutatásának felfüggesztését, az egyetem pedig megszüntette a munkaviszonyát.
Az ügyben folytatott vizsgálat szerint a sencseni tudós és társai hamis etikai vizsgálati papírokkal toboroztak önkénteseket a kutatáshoz. Nyolc olyan pár vett részt benne, akik közül minden a férfi HIV-pozitív volt, míg a nők nem voltak fertőzöttek. Az ikerpáron kívül még egy génszerkesztett baba látott napvilágot az illegális eljárás nyomán. Ho kutatási eredményeinek közzététele után tudósok közölték: nem szükséges génszerkesztést végezni ahhoz, hogy megakadályozzák a HIV-fertőzés átterjedését apáról gyerekre.
A bíróság hétfői közleménye szerint a kutatást vezető Ho Csian-kujt és két társát illegális orvosi tevékenység miatt ítélték el. A kutatásban közreműködő két másik szakértő egyikét két év szabadságvesztésre és egymillió jüanos (42 millió forint) pénzbírságra ítélték, míg másikuk két évre felfüggesztett 18 hónapos börtönbüntetést és 500 ezer jüanos (21 millió forint) pénzbírságot kapott.
Az ítélet szerint a három kutató nem rendelkezett orvosi tevékenység végzésére jogosító képesítéssel, és szándékosan megszegte Kína előírásait, etikai irányelveit akkor, amikor orvosilag asszisztált reprodukciós eljárás során végzett génszerkesztést. A tárgyaláson mindhárom vádlott bűnösnek vallotta magát. A kutatás minden további résztvevőjét feketelistára tették, és örökre eltiltották minden hasonló munkavégzéstől.
A szennyezett levegő összefügg az agyszerkezeti elváltozásokkal
2020. március 10.
Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók.
A Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.
Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint “az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk hatással van az agyunk fejlődésre“.
Miközben az agyi struktúra elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez a kis méretcsökkenés is elég lehet arra, hogy különböző testi és mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban – tette hozzá.
A szürkeállomány az agy azon részeit is magában foglalja, amelyek részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél – idézte a kutatást az eurekalert.org amerikai tudományos portál.
“Ha a korai életévekben a forgalom okozta levegőszennyezés visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy mikor végeznek el újabb vizsgálatokat” – szögezte le Beckwith.
A tanulmányhoz a kutatók 12 éves gyerekek agyát vizsgálták mágneses rezonancia (MR) képalkotással. A vizsgálatban résztvevő 147 gyerek azok közül került ki, akik korábban egy gyerekkori allergiát és a légszennyezettséget vizsgáló cincinnati tanulmányban is szerepeltek. A gyerekeket 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban vizsgálták meg.
A gyermekkori szívbetegsége kezeléséhez nyújtottak segítséget
2020. március 01.
Gyermekem varázslatos gyógyulásának története pályázaton három kórházi osztály összesen nettó hárommillió forint értékben nyert műszertámogatást. A pályázó szülők ezzel hálálták meg azt az áldozatos munkát, amelynek köszönhetően gyermekük felépült. A budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekkardiológiai Intenzív részlege így egy pacemaker készülékkel lett gazdagabb, amely a gyermekkori szívbetegségek kezelésében nyújt hathatós segítséget.Magyarországon minden századik gyermek szívhibával születik, ami az egyik leggyakoribb ritka betegségnek számít. Gyermekkardiológiai ellátásban több mint 15 000 gyermek részesül. A szívbetegségek egyik leggyakoribb formája a ritmuszavar, amelynek kezelése a picik mérete és gyenge immunrendszere miatt újszülött – és csecsemőkorban különösen nehéz. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett hatékony és innovatív megoldást nyújthat azonban a nyelőcsőbe vezethető, elektródával működő pacemaker, amellyel most a K&H gyógyvarázs: gyermekem varázslatos gyógyulásának története pályázat jóvoltából a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet is gazdagodott.
„Évente 1000 gyermeket veszünk fel a GOKI Gyermekszív Központba, és körülbelül évente 500 szívműtétet és 200 szívkatéteres beavatkozást végzünk, ezért fontos, hogy korszerű, innovatív műszerekkel legyünk ellátva. Az elnyert pacemaker a gyermekkori szívritmuszavarok kezelésében van nagy segítségünkre, és a gyors szívfrekvenciával járó, visszatérő ritmuszavarok kezelésére fogjuk használni az újszülöttek, valamint csecsemők esetében” – mondta Dr. Ablonczy László, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjának gyermekellátásért felelős orvos igazgatója.
Megállították az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeit
2020. március 01.
A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.
Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.
A Machesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak.
A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb eséllyel újul ki a kezelések utáni első években.
A CRISPR génszerkesztési technológiával a kutatócsoport eltávolította két fehérje – a RUNX és a CBF béta – egyikét a rákos sejtekből. Bármelyiket is vágták ki a “genetikai ollóval”, a rák terjedése megállt, noha a CFB béta nevű fehérje kimetszése úgy tűnt, nagyobb hatást fejt ki. Amikor a két fehérje bármelyikét visszaszerkesztették a sejtekbe, a rák folytatta a terjedést.
Paul Shore, a Manchersteri Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, a felfedezés fontos mérföldkő az áttéteket képező rák terjedésének megértésében, noha hosszú még az út, amíg az eredményekből hatékony terápiákat lehet kifejleszteni.
Hozzátette azonban, hogy a két fehérje más, egészséges szövetekben is megvan, tehát olyan szert kell találni, amely ezeket kíméli.”Fontos, hogy nem tudjuk még, minden tripla negatív sejtre igaz-e a felfedezett hatás, mivel a betegségnek több típusa is van” – mutatott rá.
Nem megfelelő a kórházban kezelt gyerekek oktatása
2020. február 27.
A tartósan kórházban gyógykezelt gyermekek oktatására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát kezdeményezi Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Az ombudsman hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Kozma Ákos átfogó vizsgálata megállapította, hogy egy hosszú kórházi ellátásra szoruló gyerek nagyon kevés helyen tud hozzájutni a szükséges oktatáshoz.
A Magyar Pedagógiai Társaság beadványa nyomán hivatalból indult vizsgálat feltárta, hogy a jogbiztonság követelménye ezen a területen több okból is sérül. A jogszabály eleve nem rögzíti a tartós gyógykezelés fogalmát, továbbá nincs világos iránymutatás arra nézve sem, hogy mikortól jogosult a kórházban kezelt gyermek az ottani oktatás igénybevételére.
Az alapjogi biztos megállapította: a vendégtanulói jogviszony nem megfelelő módon szabályozott, a szülők és a gyermekek erről a lehetőségről nem is kapnak megfelelő tájékoztatást.
A kórházakban és klinikákon hiányoznak az oktatás személyi feltételei. Emellett a beteg gyermekek számos csoportja – így a középiskolásoké, a sajátos nevelési igényű tanulóké az óvodásoké – egyszerűen nem tud hozzáférni az oktatáshoz, és nincs külön, sajátos pedagógiai és egészségügyi ismereteket átadó kórházpedagógusi képzés.
A szabályozás rugalmatlansága, illetve hiányosságai oda vezetnek, hogy az érintett tanulók oktatása nem vagy nem a jogszabályban meghatározott módon történik meg.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...686970...240