Információk, érdekességek

Csökkent a kórházi fertőzések száma

2016. november 03.

Magyarország jelentőrendszere az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vonatkozásában fejlettnek és széles körűnek számít egész Európában. Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb, most megjelent adatai alapján, a szigorú bejelentési kötelezettségnek köszönhetően három nagy fertőzéstípus, a Clostridium difficile okozta fertőzések, a véráramfertőzések, illetve az úgynevezett multirezisztens kórokozók okozta fertőzések (MRK) összesített esetszáma 2014-hez képest 2015-re 5%-kal csökkent.

Hazánkban a jelentési fegyelem folyamatosan javul. Ebből következően egyre átfogóbb és a helyzetet megfelelően visszatükröző épünk van az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről. Magyarországon minden kórház számára kötelező bizonyos fertőzés-típusok előfordulásának a bejelentése. Számos fertőzés-típusra és osztály-típusra van országos szintű, jogszabály által előírt adatgyűjtés, melynek köszönhetően a fertőzések azonosítására nagyobb figyelem irányul.

Rossz európai adatok

Bár a fertőzések meghatározása nemzetközi szinten egységes, Európa különböző országaiban általában különböző módszertanokat alkalmaznak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felügyeletére. Egyes európai áttekintések alapján a hazai adatok átlagosnak mondhatók. A nagy járványügyi jelentőségű, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (Clostridium difficile) előfordulását tekintve Magyarország Finnország és Németország között helyezkedik el. A publikusan elérhető országos jelentések alapján Németországban 2015. évben közel 2,5-szer nagyobb arányban jelentettek a kórházak MRSA okozta nozokomiális (egészségügyi ellátással összefüggő) fertőzést, mint hazánkban. Míg Németországban 13,9, Magyarországon 5,9 nozokomiális MRSA fertőzés jutott 100 000 ápolási napra.

Beszélgetés Müller Péterrel

2016. október 29.

Névjegy
Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai spirituális irodalom egyik legismertebb alakja. Könyvei a legsikeresebb ezoterikus művek közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális művei mellett drámaírói tevékenysége is meghatározó. Itthon, s a világ sok színpadán játszott szerző. Számtalan dráma, regény, spirituális mű, film fűződik a nevéhez. Házas, feleségével 1956-ban ismerték meg egymást. Két gyermeke van: Müller Júlia színésznő, fia, Müller Péter Sziámi. 1997-ben megkapta az Onassis-dijat, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban a József Attila-díjat.

Veszély a neten – A Hegyvidéki Önkormányzat ONvédelem Programot hirdetett

2016. október 23.

Szeptember első napjaiban bukkant fel a Sirály sétányon egy elgondolkoztató installáció, az úgynevezett „Eltűnt Gyerekek Fala”. A cél az volt, hogy ráébressze az arra járókat, elsősorban a szülőket, hogy az interneten kalandozva ugyanúgy el tudnak veszni a fiatalok, mint a valóságban.

A kor kihívásaira és a kerületi kutatási eredményekre reagálva több lábon álló internetbiztonsággal kapcsolatos kampányt indít a XII. kerületi önkormányzat, Hegyvidéki ONvédelem Program néven. A diákokat fenyegető online visszaélésekre és az egyre inkább terjedő káros viselkedési minták veszélyeire köztéri installációkkal is felhívják a családok figyelmét.

A szülők általában alábecsülik a net veszélyeit

Pokorni Zoltán polgármester elmondta, hogy még ha úgy is gondoljuk, hogy gyermekünk biztonságban van a saját szobájában, bizony legtöbbször nem tudjuk, hogy éppen kivel beszélget, kivel találkozik, milyen tartalmakat nézeget, milyen információkat, adatokat, fotókat vagy videókat oszt meg magáról, milyen üzeneteket küld a számítógépén, a tabletjén vagy a mobiltelefonján. Így azt sem tudjuk, hogy éppen milyen veszélyek leselkednek rá, nem keveredik-e bajba.

Az iskolakezdéssel párhuzamosan mind a sajtóban, mind a közösségi médiában újra felerősödtek azok az aggodalmas hangok, amik a gyerekekre leselkedő új veszélyforrásként jelölik meg az ellenőrizhetetlen internetes kommunikációt.
Mint Pokorni Zoltán beszámolójából kiderült, már hónapokkal ezelőtt látókörükbe került a probléma, azonban tisztában voltak vele, hogy mivel az internet a mai világban kikerülhetetlen, és előnyei vitathatatlanok, nem a tiltás, hanem egy szakmailag is megalapozott program lehet a megoldás. Ezért a Hegyvidéki Önkormányzat a nemzetközi és a hazai kutatások eredményeivel összevetendő, kerületi kutatást is folytatott.

Figyeljünk gyönyörű anyanyelvünkre! – Beszélgetés Hanga Zoltánnal

2016. október 14.

Állatgondozóként kezdtem itt dolgozni, először önkéntesként az iskola mellett. Majd egyre többször kellett egy olyan ember, aki meg tudta válaszolni a sajtó kérdéseit, és kiderült, hogy ez nekem jól megy. Így aztán 2004-től vagyok a szó szoros értelmében szóvivő.

• Hogyan telik egy napod? Mi minden fér bele?

Nem mindig húzható rá séma, mert sokféle a kommunikációs tevékenységünk. Vannak saját híreink egy-egy történéssel kapcsolatban. Van, amikor nincs esemény, de van sajtóközlemény, illetve az állatkertnek van egy honlapja, egy Facebook-oldala és egy YouTube-csatornája. És sokszor intéznek hozzánk kérdéseket, ami állatkertekkel, állatokkal, természetvédelemmel kapcsolatos. Be kell menni egy reggeli tévéműsorba vagy élő rádióadásba, vagy este 10 és 11 között kell rendelkezésre állni. Mindez éves szinten úgy 1000-2000 sajtóféleséget jelent.

• Ha 365 napra visszaosztjuk, akkor az igen sok.

Igen, és akkor mi van a szabadnapokkal? Az papíron van. Nagyon ritka, hogy tényleg nem csinálok semmit, amikor szabadnapos vagyok. Lehet, nem jövök be, de ha a telefon szól, azt le kell rendezni.

Meg fog lepődni, miben érjük utol Svédországot!

2016. szeptember 27.

Elsők és utolsók – Meglepően jól teljesítünk!

Persze vannak követendő példák: az EU fizikailag legaktívabb polgárai az északi régióban élők. Svédországban a megkérdezettek 70%-a mozog hetente legalább egyszer, míg ez az arány Dániában 68%, Finnországban 66%, Hollandiában pedig 58%. Ezeket a számokat elnézve még inkább beigazolódni látszik az a kijelentés, miszerint a rendszeres mozgás hiánya nemcsak a társadalomra és az emberek egészségére, hanem a gazdaságra is komoly hatással van.

A legalacsonyabb szintet a déli EU-tagállamok hozzák e téren: a legtöbb olyan válaszadó, aki semmit sem sportol, Bulgáriában él (78%), míg Máltán 75%, Portugáliában 64%, Romániában és Olaszországban 60-60% hagyja ki a rendszeres mozgást. Svédország szintén az élvonalban van azok között, akik hetente legalább ötször mozognak egy héten (15%), és meglepő módon Magyarország is ugyanilyen százalékkal teljesít (Szlovéniával, Spanyolországgal és Litvániával együtt). 2009-hez képest egyébként itthon jelentős, 10%-os javulás tapasztalható a rendszeresen (hetente legalább ötször) sportolók arányában, és 15%-kal jobban teljesítettünk 2014-ben a heti egyszeri mozgás terén.