Információk, érdekességek

Ezt kell tudnunk a genetikailag módosított élelmiszerekről

2013. június 29.

Bár az európai polgárok nagyrészt a génmanipuláció-mentes mezőgazdaság hívei, ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is.Jelenleg nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik, azonban egyre több híresztelést hallunk, miszerint különböző génmódosított (GMO) élelmiszerek lépik át a magyar határt és kerülnek az asztalunkra.

Napjainkban számos szakember vitázik azon, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kellene az alkalmazását.

Függőséget okoznak az energiaitalok?

2013. június 22.

Az elmúlt években egyre nagyobb probléma az energiaital függőség a fiatalok körében, akik észrevétlenül szoknak rá ezekre az italokra. Egy kecskeméti tanuló eldöntötte, hogy nem iszik többet energiaitalt. Két napig bírta az ital nélkül, ám ezután ágynak dőlt.

Elmondása szerint remegett keze-lába, a pupillája kitágult, a vérnyomása leesett. Ekkor kérte meg anyukáját, hogy szaladjon el energiaitalt venni neki, aminek elfogyasztása után lett egy kicsit jobban. Később a Drogmentes Magyarországért Maraton egyik drogfelvilágositó előadását hallgatva jött csak rá arra, hogy energiaital függőségben szenved.

Mi lesz a homokzsákokkal?

2013. június 18.

A Duna hazai szakaszán a folyó vizének minősége több helyen még átlagos vízhozam mellett is kívánnivalót hagy maga után higiéniai, mikrobiológiai szempontból (pl. tisztítatlan szennyvizek Dunába eresztése). A mostani, rendkívüli, több országon végigvonuló áradás során az elöntött területekről további, az emberre is veszélyes szennyeződéseket hozott, hozhatott magával, így a vízminőség tovább romlott. Ezért a védekezés során felhasznált homokzsákok és azok tartalmának újrahasznosítása során körültekintően kell eljárni. 

A nedves, átázott homokzsákok szennyezettek, tartalmuk fertőzésforrást jelenthet, ezért szükséges a körültekintő kezelés.

A zsákokból a homokot száraz talajra ürítsük ki, lehetőség szerint olyan területre, amelyet víz nem áztatott át. Az így összegyűjtött homok építkezésekhez felhasználható.

Haverok, veszély, banda

2013. június 17.

Itt van a nyár és kezdődnek a nagy rendezvények. Haverok, buli és a pia. Az ember azt gondolná, hogy ha ez a három együtt van, akkor csak jól sülhet el a szórakozás.

Ez azonban nem így van. Kezdjük a legkisebbel. 

A buli
A bulira
- el kell jutni
- ott kell lenni (és jól szórakozni)
- haza kell jutni

Árvíz után: hogyan és mit fertőtlenítsünk

2013. június 14.

A rendkívüli dunai árhullám levonulása után elsősorban a zárt terek fertőtlenítéséről kell gondoskodniuk az árvízzel érintett területeken élőknek, az ingatlanok tulajdonosainak. Általánosságban elmondható, hogy a fertőtlenítéshez nem szükséges különleges készítményeket beszerezni, a kereskedelmi forgalomban kapható, a hétköznapokban is használt, fertőtlenítésre alkalmas termékekkel a művelet elvégezhető. A talaj fertőtlenítése csak a szennyvízzel elöntött, kisebb elszigetelt területeken (pl. lakóház udvara) indokolt. A fertőtlenítés lényege: a környezetben lévő kórokozók elpusztítása, illetve számuk minimalizálása, ezáltal a fertőző betegségek (elsősorban a gyomor- és bélrendszeri fertőzések) terjedési útjának elvágása, a betegségek megelőzése. Az általános higiénés szabályok fokozott betartására az árhullám levonulását követően is kiemelt figyelmet kell fordítani.