Információk, érdekességek
Hogyan segíthetjük immunrendszerünket a járványveszélyes időszakban?
2020. március 26.
Ahogy közeledik a tél vége, menetrend szerint megérkezik az évad influenzajárványa, vagy legalábbis egy-egy kiadós náthavírus, hogy a szintén gyakori „hányós-hasmenéses” fertőzésről ne is beszéljünk. Idén ezek mellett egy új, több országra is kiterjedő járvány, az ún. új koronavírus keltett minden eddiginél nagyobb riadalmat. Hogyan vigyázhatunk magunkra ebben az időszakban?
A különböző kórokozókkal, köztük a vírusokkal és a baktériumokkal szervezetünk immunrendszere veszi fel a harcot. Az ellenálló-képességünk azonban éppen ebben a télvégi időszakban a leggyengébb, a hideg, a fényhiány, a kevesebb mozgás, a szmogos, nyirkos levegő, no meg az ilyenkor szokásos, vitaminokban szegényebb, zsírosabb, több cukrot, szénhidrátot tartalmazó étrend és a kisebb, banális megbetegedések hatására sokat veszít hatékonyságából. Tudatos életmód-változtatásokkal, odafigyeléssel azonban mindenki sokat tehet immunvédelmének megerősítéséért.
Öt általános immunerősítő tipp
- Mozogjunk minél többet! Az aktivitással serkenthető a vérkeringés, az anyagcsere, nő a sejtek, szövetek, szervek oxigénellátottsága, anyagcseréje, hatékonyabb az immunvédelme. Nem kell feltétlenül megterhelő edzésre, sportra gondolni, lehet például séta, gyaloglás, kertgondozás is. Legjobb, ha a mozgást friss levegőn végezzük, akkor is, ha még nincs szabadba csalogató jó idő. Ha erre nincs mód, egy kis torna például otthon is végezhető, nyitott ablak mellett vagy legalább jól kiszellőztetett szobában. Már napi félóra mozgás is hozzájárul az egészség megőrzéséhez
- Szánjunk elég időt a pihenésre! Az alváshiány, akár mennyiségileg nem megfelelő az alvás, akár alvászavarok, felriadások miatt a minőségével van baj, mindenképpen gyengíti a szervezetünk ellenálló képességét. Tanácsos átgondolni, biztosítva van-e az elegendő, pihentető alvásunk, és ha nem sikerül rendezni, akkor szükség esetén érdemes alvásszakértő segítségét is igénybe venni.
- Együnk friss, tápanyagokban és vitaminokban gazdag ételeket! Az immunrendszer hatékonyságát fokozza az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, amely biztosítja a tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok) megfelelő arányú bevitelét. Naponta többször, kisebb adagokban, de jó minőségű élelmiszereket fogyasszunk: minél több friss gyümölcsöt és zöldséget, rostban dús, teljes kiőrlésű gabonaféléket, zsírszegény húsokat és halakat. Érdemes körülnézni a téli piacon is, hiszen számos olyan terméket találunk, ami vitamin- és nyomelem (A-, B-, C-, D-, E-vitaminok, folsav, béta-karotin, cink, vas és szelén) tartalmával az immunrendszer legjobb támogatói: pl. savanyú és friss káposztát, sütőtököt, diót, mogyorót, retket, céklát, almát, hagymaféléket. Ha az étrendünk nem tartalmazza a vitaminszükségletet, táplálék-kiegészítő készítmények segíthetnek.
- Biztosítsuk a megfelelő folyadékbevitelt! A szervezet védekező képességét a megfelelő folyadékbevitel is támogatja, egy felnőtt embernek télen is szüksége van mintegy napi két liternyi folyadékra. Szénsavmentes víz is megfelel, de még jobb a tápláló krémlevesek, immunerősítő gyógyteák (bíbor kasvirág, csipkebogyó, bodza, zsálya, kamilla, citromfű, szurokfű stb.), vitaminokban gazdag gyümölcs- és zöldséglevek fogyasztása.
- Kerüljük az áthűlést! A nyirkos, hideg, változékony télvégi időjárásban a több rétegű öltözködés, a nedvszívó, szellőző alsóruházat, a természetes anyagból készült meleg zokni, szélben sapka, sál védi legjobban a testünket. A régiek azt tartották, hogy a „betegség lábtól jön” – ami annyiban igaz, hogy kerülni kell a lábak áthűlését, például ajánlatos az átnedvesedett cipőt mielőbb lecserélni, mert a száraz, melegben tartott láb keringése jobb.
Hogyan küzdjünk a tél ártalmas hatásai ellen?
2020. március 22.
Ahhoz, hogy a felhős, sötét, fényszegény hónapokban is jó formában és kedélyállapotban maradjunk, bizonyos életmódbeli taktikákat kell bevetnünk.
Szünet nélkül fújjuk az orrunkat, kapar a torkunk, köhécselünk – nincs is ennél kellemetlenebb télvíz idején… Nem számítva a fejfájást, a hámló, kiszáradó bőrt, a bedagadt szemeket, melyek többnyire egyszerre érkeznek a fertőzésekkel. És ha mindez még nem volna elég, amint a napok rövidülnek, egyre csökken a napsütéses órák száma, és már csak vastag pulóverbe, kabátba bújva léphetünk ki a szabadba, az erre az időszakra jellemző, egyfajta fáradtság vesz erőt rajtunk. Emellett kedvünk is a „padlón” van, és mindent sokkal sötétebben látunk, mint annak előtte. Határozzuk el hát, hogy idén jobban igyekszünk elkerülni, megelőzni ezeket a kellemetlenségeket. A stratégia: erősíteni az immunrendszert, hogy jobban felfegyverkezzünk a külső „támadásokkal” szemben.
Fontos a kiegyensúlyozott, változatos étrend…
A tél olyan évszak, amikor csökkenteni kellene elfoglaltságaink számát, és azzal együtt betartani a főétkezések rendjét, és a lehetőségekhez képest a szokásosnál korábban vacsorázni, majd nyugovóra térni. Ha viszont kihagyunk étkezéseket, és szendvicsekkel, némi nassolnivalóval ütjük el az étvágyunkat, ne várjunk csodát: tartósnak mutatkozó fáradtság törhet ránk.
Ha nem szakítunk időt a pihenésre, és nem fekszünk le időben (rendszeresen keveset alszunk), amellett táplálkozásunkra sem ügyelünk kellőképpen, nem menekülhetünk az állandósuló fáradtság elől. Ezért aludjuk át az éjszakát, ne mérgezzük szervezetünket cigarettával, alkohollal és túl zsíros vagy cukros ételekkel, melyek “elfárasztják” a szervezetet. Fogyasszunk proteinekben gazdag ételeket (ilyen a hús, tejtermék, tojás…), melyek a fáradtság ellen hatnak, ugyanúgy, mint a friss zöldségek és gyümölcsök, telve vitaminokkal és ásványi anyagokkal.
Kerüljük természetesen, hogy megfelelő étkezés helyett csak állva bekapunk valamit, és ne feledkezzünk meg ebben az időszakban sem a (lehetőleg szabadtéri) testmozgásról. Ez utóbbi ilyenkor talán jobban fáraszt, mint a langyos, szép időben, de többek közt élénkebbek leszünk tőle, és szervezetünk természetes védelmi rendszerét is erősítjük.
A boldog partner a demencia megelőzésében is segít
2020. március 14.
Az optimista, boldog ember társa egészségének is használ; ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban.
“Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljuk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket” – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője.
Ha például a pár egyik tagja abbahagyja a dohányzást, néhány hét vagy hónap múlva valószínűleg a másik is követni fogja – tette hozzá.
“Ha az Alzheimer-kór vagy az elbutulás felé mutató kockázati tényezőket nézzük, akkor azt találjuk, hogy sok tényező az egészséges életmóddal kapcsolatos: a normális testsúly fenntartása és a rendszeres mozgás jelentősen befolyásolja az esélyeket, de vannak pszichológiai faktorok is. Úgy tűnik, hogy aki optimista partnerrel él együtt, annak jobbak a mutatói ezeken a területeken” – magyarázta Chopik.
A Journal of Personality című szaklapban ismertetett vizsgálatban, amelynek társszerzői Jeewon Oh, az egyetem másoddiplomás hallgatója és Eric Kim, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának viselkedéstudományi kutatója, csaknem 4500 heteroszexuális párt követtek legfeljebb nyolc éven át egy nagyobb tanulmány keretében, mely az egészség és a nyugdíjas kor összefüggéseit elemezte.
Azt találták, hogy összefüggés lehet az optimista partnerrel való együttélés és a kognitív képességek gyengülésének megelőzése között az otthoni egészségesebb életvitel miatt.
Ezekre figyeljen, ha rossz levegőjű környéken él!
2020. február 28.
Visszatérő probléma a téli hónapokban jelentkező magas légszennyezettség. A gépjárművek mellett a szmog kialakulásában döntő szerepet játszik a kéményekből felszálló füst, mely téli estéken egész településeket boríthat ködbe. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a légszennyezettség hatásairól kérdeztük.
Kiket veszélyeztet különösen a magas légszennyezettség?
Régóta tudjuk, hogy a hurutos betegeknek, különösen a krónikus hörghurutban szenvedőknek nagyon ártalmas a légszennyezés. A másik különösen veszélyeztetett csoport a kisgyerekek, ezért nagyon lényeges, hogy a levegőztetés és játék a szabadban lehetőleg a forgalmas utaktól távol eső részeken történjen.
Mi jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre nézve?
A levegőben lévő nagyobb szemcsék általában az orrgarat tájékán kicsapódnak. Erre szolgálnak az orrszőrök, amik megszűrik a belélegzett levegőben lévő szennyeződéseket, illetve az orrnyálkahártyán is meg tudnak tapadni. A gáznemű anyagok azok, amelyek lejutnak az alsóbb légutakba. Ott károsodást tudnak okozni, krónikus gyulladást tartanak fenn a nyálkahártyán.
Mit tehetünk az egészségünkért?
Ha rossz levegőjű környéken élünk és nincs módunk, vagy más okból nem szeretnénk elköltözni, akkor fontos néhány dologra figyelni. Az egyik például a szellőztetés időpontja. Ezt a hajnali, kora reggeli órákban javasolt végezni, amikor még alacsony a légszennyezettség.
Érdemes légszűrő berendezést beszerezni a lakás levegőjének tisztításához. Ez egyszeri nagyobb kiadással jár ugyan, de egészségünk érdekében megfontolandó beruházás. A készülék nemcsak a kívülről bekerülő, hanem a lakásban lévő és termelődő szennyeződéseket is képes kiszűrni.
„Igen fontos szempont, hogy a lakás levegőjének minőségéről is ejtsünk szót, hiszen a téli hónapokban időnk nagy részét zárt térben töltjük. A vírusok és baktériumok, allergének mellett az épületben használt építőanyagok, festékek, bútorpác, tisztítószerek és egyéb vegyianyagok kipárolgása is növelik a légszennyezettséget. Ezek belélegzése a nyálkahártyát irritálja, az arra érzékenyeknél köhögést, fulladás érzést okozhat.”
Mi okozza és mit tegyünk székrekedéskor?
2020. február 26.
A székrekedés minden életkorban, így csecsemő- és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés gyermekkorban nem is ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. A 6-12 év közöttiek mintegy egyharmadának van időszakos székelési problémája, de az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg.
A székrekedés sokszor nagyobb problémát okoz a szülőnek, mint az érintett gyermeknek. A legtöbb esetben a székrekedés hátterében nincs semmiféle organikus megbetegedés, és az étkezési vagy székelési szokások változtatása sokszor megoldja a problémát, máskor azonban gyógyszeres beavatkozásra van szükség.
Mi a normális bélműködés?
Az élet első hetében az újszülött napi három-négyszer ürít puha, pépes székletet, az anyatejjel táplált csecsemők többször, mint a tápszerrel tápláltak.
Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés. Ilyenkor inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, és szinten egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Mindaddig, amíg a kicsi közérzete szemmel láthatólag jó, nincs ok aggodalomra, és nem kell beavatkozni sem.
Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3. A székletek konzisztenciája a változó, ez a tápszertől függ, a tehéntej vagy szója alapúak esetén gyakoribb a kissé keményebb széklet.
A vegyes táplálás bevezetése után napi 1-2-szeri székletürítés a szokásos, de a kétnaponta egyszeri is normális.
A székrekedés “anatómiája”
A székelés akkor indul be, ha nagyobb tömegű széklet kerül a végbélbe. A végbélnek két záróizma van, a belső, amely autonóm, vagyis tudatosan nem befolyásolható kontroll alatt áll és a külső, amelyet tudatosan befolyásolhatunk. Ha a gyermek visszatartja a székletét, akkor ezt a külső záróizmot zárja akaratlagosan, és a székletet mintegy visszanyomja a végbél felsőbb szakaszába.
Tartós székrekedése esetén, a végbél kitágul, az izomzat ellazul. A széklet lassan egyre keményebbé válik, mert a végbél vizet szív vissza a székletből, körülötte azonban hígabb széklet is felgyűlik, amely az ellazult záróizmon keresztül „kifolyhat”. Ilyenkor a gyermek alsóneműje gyakran bepiszkolódik, bekakil. Ezt a folyamatot hasmenéssel is össze lehet keverni, holott ennek pont az ellenkezőjéről, székrekedésről van szó.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...555657...169